A magyar európai uniós elnökség célja, hogy a tanácsi következtetések formájában mutasson irányt az új Európai Bizottságnak a 2027 utáni közös agrárpolitika főbb irányai kapcsán, különös tekintettel arra, hogy milyen modell alapján történjenek a közös agrárpolitika forrásainak kifizetése – jelentette ki Nagy István agrárminiszter hétfőn Strasbourgban.
A miniszter az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint a környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági szakbizottsága előtt ismertette a magyar elnökség agrárágazati prioritásait.
Véleménye szerint a források kifizetése minden európai gazda számára a legfontosabb kérdés, továbbá lényeges az is, hogyan ösztönözhetők a gazdák még inkább arra, hogy fokozzák hozzájárulásukat a fenntartható európai mezőgazdasági ágazat megteremtéséhez és a zöld átmenethez. A miniszter beszédében elmondta, hogy a gazdaközpontú uniós agrárpolitika a magyar uniós elnökség központi prioritásai közé tartozik.
„Meggyőződésem, hogy a gazdák érdekeit kell az uniós agrárpolitika középpontjába állítani, hiszen az élelmezésbiztonság garantálásával alapvető közjavakat állítanak elő valamennyi uniós állampolgár számára” – hangsúlyozta.
A miniszter kiemelte, hogy a mezőgazdasági prioritások a versenyképes, a válságálló, a fenntartható, a gazdabarát és a tudás alapú mezőgazdaság.
Mint mondta, közös feladatnak számít az uniós mezőgazdasági ágazat versenyképességének a helyreállítása, amelyet jelentősen lerontott a klímaváltozás okozta rendkívül időjárás, a terjedő, állat és növénybetegségek, a megemelkedett input-költségek vagy a harmadik országokból érkező import. „Ahhoz, hogy ezekre a kihívásokra reagálni tudjunk, válságállóvá kell tenni a mezőgazdasági ágazatot, amelyhez megfelelő válságmegelőzési és válságkezelési intézkedések szükségesek” – hangoztatta a tárcavezető.
Nagy István véleménye szerint a fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás fontos szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben, a biológiai sokféleség, valamint a természet védelmében, és ezen keresztül a teremtett világértékeinek megőrzésében is. Felhívta a figyelmet arra is, hogy szakítani kell azzal a téves meggyőződéssel, hogy a mezőgazdaságra és a gazdákra a klímaváltozás okozójaként tekintenek. Továbbá elengedhetetlen, hogy megfelelően ösztönözzék a termelőket a fenntarthatóbb termelési gyakorlatok alkalmazására – mondta a miniszter.
Hangsúlyozta, hogy a tudás alapú és innovatív mezőgazdaság megteremtése elengedhetetlen a fenntarthatósági célok teljesítésének eléréséhez és a versenyképesség növeléséhez. „Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tudástranszferre és a helyben történő hozzáadott érték megteremtésére. Az innovatív megoldások alkalmazása nagyban hozzájárulhat ugyanis az ágazat környezet és klímapolitikai céljaihoz – tette hozzá Nagy István.
Magyar Péter: a kormány csak szavakban van a gazdák mellett
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és európai parlamenti képviselője felszólalásában számon kérte Nagy Istvánt, hogy a kormány, míg szavakban a fiatal gazdálkodók támogatása mellett van, csupán az uniós agrárpénzek körülbelül 2 százalékát fordítja erre a célra.
Felelevenítette azt is, hogy már a 13 évvel ezelőtti magyar uniós elnökség is célul tűzte ki a fiatal gazdálkodók támogatását, de az azóta eltelt időszakban a magyar gazdálkodók átlagéletkora rohamosan nőtt tovább, és a fiatal gazdák aránya az EU átlag alatt van.
Magyar Péter a meghallgatáson úgy vélekedett, hogy a vidék demográfiai válságát kezelni kell, az EU-ban és Magyarországon egyaránt.
„A jelenlegi magyar kormány nem érdekelt a hosszútávú kihívások kezelésében, hiszen a fiatal, innovatív gazdák versenyre kényszerítenék a fideszes zöld bárókat, akik kényelmesen megélnek a sokat szidott Európai Unió által nyújtott támogatásokból. Mindeközben nem fejlesztenek, nem teremtenek munkahelyeket, és nem növelik a vidéki lakosság jövedelmét. Emiatt a fiatalok nagy része a városokba vándorol” – fogalmazott a politikus.
Azt ígérte: a jövendőbeli Tisza-kormány új ajánlatot fog tenni azoknak, akik vidéken maradva szeretnének boldogulni. Nagy hangsúlyt fognak fektetni a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció elterjesztésére és a gazdák technológiai képzésére. A párt szerint a magyar gazdatársadalom öregszik. Egy öregedő gazdatársadalom pedig kevésbé fogékony az innovációra, alacsonyabb beruházási hajlandósággal bír, általában alacsonyabban iskolázott és elavultabb tudással bír, főleg a klímaváltozás jelentette új kihívások közepette.