Január elsejétől mind a 174 járás garantált éves fejlesztési forrásban részesül a kormány döntése alapján – jelentette be Navracsics Tibor egy mai sajtótájékoztatóján.
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter emlékeztetett: míg 2013 és 2022 között már zajlott felzárkózás a járások között, fejlettségi szintet tudtak lépni az EU-átlaghoz viszonyítva, így a kedvezményezetti körből számos járás ki is tudott lépni. A súlyos esetből pedig a kevésbé súlyos kategóriába került sok járás – mondta a miniszter és fel is sorolta ezeket.
Az észak-keleti és dél-dunántúli területek maradtak el az átlagtól, az Európai Uniós – tette hozzá, mondván, hogy “megvan a mintázata Magyarország fejlettségi térképének”.
Az elmúlt években volt kormányzati program, mely a megyeszékhelyek, megyei jogú városok fejlesztését célozta, utalt a Modern városok programra. A magyar falvak fejlesztését pedig Magyar falu program támogatja.
“Évek óta megfogalmazódik azonban, hogy a két településfajta közé eső városok, illetve a hozzájuk tartozó járások kimaradtak a fejlesztéspolitikai eszközrendszerből” – hangoztatta a miniszter és bejelentette:
“2025 január 1-től – kombinálva az eddigi támogatási formákat – el fog indulni a Versenyképes járások programja a területfejlesztési alap bekapcsolásával, hogy nagyobb dinamikát adjunk a területi felzárkózásnak”. Szeretnénk, ha a Magyar falu program és az EU-s források mellett szisztematikusabb fejlesztéspolitika tudna megvalósulni” – jelentette be Navracsics Tibor hozzátéve: alapvetően az iparűzési adó 2025.évi többlete kerülne be az alapba, és válna visszapályázhatóvá a járások által”. De a 2024-es szintig az önkormányzatok az iparűzési adójukat ugyanúgy megkapják – közölte.
A Pénzügyminisztérium kalkulációi szerint körülbelül 65 milliárd lesz a 2025-ös iparűzési adótöbblet. Ez válna megpályázhatóvá a járások által. “Alapesetben ugyanarra az összegre pályázhatnak, ami az iparűzési adó többleteként megjelent. Ugyanakkor, ha ez az iparűzési adótöbblet a 250 millió forintot nem éri el, a költségvetés kiegészíti ezt, azaz legalább 250 milliós keretre pályázhat minden járás” – mondta Navracsics Tibor, részletezve: a megyeszékhely központú járások esetében a megpályázható keret 500 millió forint.
A 174 járásból 135 olyan járás van, amelyik 250 milliós pályázati összeggel “rendelkezhet”, 6 megyeszékhely pedig 500 milliós keretre pályázhat – mondta a miniszter.
Navracsics Tibor fel is sorolta: ez érinti a zalaegerszegi, szekszárdi, békéscsabai, kaposvári, az egri és a salgótarjáni járást. “Számukra 500 millió lesz a megpályázható keret” – erősítette meg.
Ez azt jelenti, hogy 141 járás juthat nagyobb forráshoz, mint ami a ‘25-ös iparűzési adó többlete lenne – tette hozzá a miniszter, hangsúlyozva: ha 33 járásnak a többlete magasabb, “azt garantáltan meg is fogják kapni”. Felsorolta a 250 millió-500 millió közötti többlet-sávból a solti, a paksi, a gyöngyösi, a tiszaújvárosi, a gyáli, a hatvani és a hajdúszoboszlói, a nagykanizsai és a szentendrei járást.
Az 500 millió-1 milliárd közötti összegre pedig a gödöllői, a pécsi, a szigetszentmiklósi, a nyíregyházi, a veszprémi, a tatabányai, a vecsési, a szombathelyi, a szolnoki, a kazincbarcikai, a komáromi, az esztergomi, a jászberényi, a dunaújvárosi, a dunakeszi és a mosonmagyaróvári járás.
De 1 milliárd fölötti többlet-összegre is lehet pályázni: a győri, debreceni, székesfehérvári, a budakeszi, a kecskeméti, az érdi, a szegedi és a miskolci járás.
A pályázat tárgyát, a prioritásokat a kormány jelöli meg – hangzott el.
Járási fejlesztési fórumok jönnek létre, a fórumokon a polgármesterek döntenek 2/3-os többséggel: tompítsák a város és a környéke közötti fejlettségi különbséget – mondta a miniszter, hangsúlyozva: “nem súlyozzák a lakosságszámmal”.
Nem centralizáció, hiszen vissza lehet pályázni
– válaszolta Navracsics Tibor munkatársunk kérdésére, hogy ezek szerint igazak a korábbi hírek a hipa centralizációjával annyiban, hogy most a többletet központosítják és aztán “osztják vissza” pályáztatás útján a járásoknak.
A HVG írta meg egy szeptember elejei cikkében, a XXXI. Országos Jegyző – Közigazgatási Konferenciára hivatkozva, hogy a kormányzat több területen is beavatkozhat a települési önkormányzatok életébe: például központilag elvonnák és újraosztanák a települések helyi iparűzési adóját (hipa).
A lap emlékeztet rá, hogy Göd és már Paks példája is azt mutatja, hogy az adóelvonással kivéreztetik a városokat.
Az atv.hu kérdésére a Pénzügyminisztérium utána azt közölte: “bár az iparűzési adóval kapcsolatban számtalan észrevétel, felvetés, igény fogalmazódott meg az elmúlt években, átalakításról nem született döntés”.
Cikkünk folyamatosan frissül…