Itt az igazság – Ezen csúszott el Orbán és Matolcsy kapcsolata?

Orbán Viktor és Matolcsy György kapcsolatának évtizedekre visszanyúló felíveléséről és megromlását így lehet pontokba szedni a Telex szerint:

1. A 2006-os választások utáni hónapokban több alkalommal is illusztris társaság gyűlt össze a Schmidt Mária történész által igazgatott XXI. Század Intézet budai villájának kertjében. A kritikus megszólalók között volt Matolcsy is. Az előadásában arról beszélt, mi volt az a hét ok, amely szerinte a Fidesz vereségét okozta – és az egyik résztvevő szerint – „utolsó, legfontosabb okként azt magyarázta, hogy Orbán Viktor személyisége a probléma”. A forrás szerint Matolcsy azzal érvelt, hogy Orbán nem hallgatja meg mások véleményét, csak a személyes hatalmi érdeke vezérli. Orbán ezeken a találkozókon nem vett részt, de eljutottak hozzá az elhangzottak.
2. Matolcsy később beállt Orbán mögé, aki láthatóan megbocsátotta neki a korábbi kritikákat. Sőt, Orbán „magához édesgette” Matolcsyt, ahogy azt tette máskor is hasonlóan ambíciózus emberekkel.  Egy korábbi magas rangú kormánytisztviselő szerint ez a folyamat általánosságban úgy néz ki, hogy Orbán mindig keresi azt a „karaktert”, aki szembe mer szállni egy adott rendszerrel és van is víziója hozzá. Ha pedig valakiben meglátja ezt a képességet, utána igyekszik benne jó érzetet kelteni. 
3. Az IMF-hez még a korábbi szocialista kormány fordult a 2008-as gazdasági válság idején, és ugyan a 2010-es választás után is megmaradt az együttműködés, az Orbán-kormány jóval ellenségesebben állt hozzá a nemzetközi szervezethez. A miniszterelnök arra kérte Matolcsyt, hogy legyen kemény az IMF-fel, „marcangolja szét őket”.
4. Matolcsynak a Fideszen belüli ázsióját az is növelte, hogy a jegybank 2014 végén ragaszkodott hozzá, hogy minél gyorsabban bonyolítsák le a devizahitelek forintosítását. Ennek időzítése rendkívül szerencsésnek bizonyult. 2015 elején svájcifrank-árfolyam elszabadult, néhány hét alatt a svájci frank ára 250 forintról 320-ra ugrott, ez azonban már nem érintette azokat a devizahiteleseket, akik élni tudtak a forintosítás lehetőségével. 
5. Mivel a monetáris politika nem igazán érdekelte, Matolcsy egy idő után elkezdett visszavágyni a kormányba, és erre igyekezett felhívni Orbán figyelmét is. Ezt például 2019 elején, az Iparkamara egy rendezvényén tette meg, ahol felvázolt egy számos átalakítást, köztük az oktatási rendszer megreformálását is tartalmazó, 330 pontos programot, amellyel szerinte Magyarország 2030-ra beérhetné Ausztriát. Orbánt azonban nem hatották meg Matolcsy bombasztikus elképzelései, érdemben nem is reagált a felvetéseire. Ez az epizód egy jele volt az MNB és a kormány eltávolodásának.
6. A 2010-es évek végén Matolcsy nem egyszerűen vissza szeretett volna térni a kormányba. Matolcsy ekkoriban azt tervezgette, hogy olyan minisztériumot vezetne, amely alá a Pénzügyminisztérium is betagozódik. Ezek a tervei rosszul érintették a pénzügyminiszter Varga Mihályt is. A miniszterelnöknek azonban teljesen más elképzelései voltak. A 2018-as választások után ismét Vargának szavazott bizalmat, pénzügyminiszterként továbbra is ő felelt a gazdasági ügyekért. Orbán úgy döntött, hogy Matolcsyra jegybankelnökként van szüksége, így amikor 2019 elején Matolcsy első ciklusa a végéhez közeledett, Orbán újabb hat évre őt javasolta az MNB élére.
7. A covidjárvány 2020-as berobbanása után a kormány elhúzódó gazdasági nehézségekkel szembesült. Matolcsy ebben a helyzetben is újabb reformjavaslatokkal rukkolt elő, 2020 nyarán például olyan 12 pontos csomagot ismertetett, amely az egészségügyi, az oktatási és nyugdíjrendszer átalakítására is javaslatot tett. Ekkor már olyan mértékű volt a bizalmatlanság a kormány és a jegybank között, hogy Matolcsy különböző sokpontos terveit a kormányzaton belül többen is egyfajta kormányprogramként kezdték el értelmezni. „Sokasodtak a jelek, amelyek arra utaltak, hogy Matolcsy válságkezelő, technokrata kormányfőként képzeli el magát” – mondta egy kormánytisztviselő arról, hogy a kormányzaton belül attól tartottak, az MNB-elnök megpróbálná kihasználni, ha a kormány belebukna a járvány következményeinek kezelésébe.
8. Miután Matolcsy rájött, hogy nem tud visszakerülni a kormányba, 2021-ben el akarta érni, hogy a második jegybankelnöki ciklusának 2025-ben esedékes lejárta után is a hivatalában maradhasson. Ehhez törvényt kellett volna módosítani, a jogszabály szerint ugyanis egy személy csak két cikluson át irányíthatja az MNB-t. Matolcsy azonban ekkor már nem számított bizalmi embernek, Orbán így a kérését elutasította.
9. Több kormányközeli forrás is azt állította, hogy Orbán és Matolcsy viszonya nem egyetlen konkrét ok miatt romlott meg, a kapcsolatuk erodálódása hosszabb folyamat része volt. „Kiszeretés történt. Orbán kiszeretett Matolcsyból. Ezzel párhuzamosan pedig Nagy Mártonba beleszeretett” – összegezte az egyik forrás. Ezzel arra utalt, hogy Matolcsy 2020-ban megvált befolyásos alelnökétől, az MNB operatív irányítójaként ismertté váló Nagy Mártontól, akit Orbán hamarosan maga mellé emelt, és pár év alatt az egyik legbefolyásosabb miniszterévé tett.