A GKI friss kutatása szerint a nyugdíjrendszer fenntarthatósága kérdésessé vált Magyarországon, elsősorban a kedvezőtlen demográfiai trendek miatt. Az elkövetkező húsz évben körülbelül 2,6 millió ember éri el a jelenlegi nyugdíjkorhatárt, miközben legfeljebb 1,9 millióan lépnek be a munkaerőpiacra.
Ez azt jelenti, hogy 700 ezerrel csökken a gazdaságilag aktív korúak száma, ami nagy nyomást gyakorol majd a nyugdíjrendszerre.
Amennyiben ez a tendencia fennmarad, az aktív munkavállalók egyre nagyobb terhet lesznek kénytelenek viselni a nyugdíjasok eltartása érdekében, ami tovább növeli a rendszer fenntarthatóságával kapcsolatos aggályokat.
A kieső munkaerőt többféle módon lehetne pótolni, például a külföldön élő, magasan képzett magyar szakemberek hazavonzásával, vagy a fizikai munkát igénylő ágazatok visszaszorításával, hogy a munkaerő más, hatékonyabb területekre áramoljon. Azonban a jelenleg elérhető, 300 ezer fős munkaerőtartalékot nehéz lenne rövid távon teljes mértékben bevonni a gazdaságba, hiszen sokan közülük egészségügyi vagy más akadályok miatt nem munkaképesek, illetve feketén dolgoznak. Így a gazdasági növekedés fenntartásához valószínűleg külföldi munkaerő bevonása válik szükségessé, amennyiben a belső tartalékok nem képesek a munkaerőpiaci hiányt orvosolni.
Bár a foglalkoztatottak száma jelentősen csökkenni fog, a reálbérek növekedése és az iskolázottság javulása kompenzálhatja a munkaerő csökkenését. Az elmúlt két évtizedben a reálbérnövekedés évi 3,1%-os ütemet mutatott, és a következő húsz évre is hasonló bővülésre lehet számítani. A kutatás arra is rámutat, hogy a munkaerőpiacra belépő fiatalok egyre magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Míg 2003-ban a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya 26% volt, 2023-ra ez 13%-ra csökkent. Ezzel szemben a felsőfokú végzettségűek aránya ugyanebben az időszakban 15%-ról csaknem 30%-ra nőtt. Ez a trend tovább folytatódik, és jelentősen hozzájárul a keresetek növekedéséhez, mivel a magasabb iskolázottságú munkavállalók magasabb bérszinteket érnek el.
A keresettömeg 2043-ra várhatóan megduplázódik, az idei 33 ezer milliárd forintról 63 ezer milliárdra nő, annak ellenére, hogy 530 ezerrel kevesebb foglalkoztatott lesz a munkaerőpiacon. Ez részben a bérnövekedésnek, részben a magasabb hozzáadott értéket képviselő munkakörök elterjedésének köszönhető. Azonban ezt a maximális növekedést több tényező is korlátozhatja, mint például a korai halálozások, a rokkantosítások és a kivándorlás. Így a munkaerőpiaci bővülés és a keresetek növekedése elkerülhetetlenül új, strukturális átalakításokat igényel a gazdaságban.
A demográfiai és munkaerőpiaci kihívásokhoz való alkalmazkodás érdekében a jelenlegi gazdaságpolitikai stratégiák komoly átalakításra szorulnak a kutatás szerint, amely rámutat, hogy a magyar gazdaságban túlsúlyban vannak az alacsony képzettséget igénylő ipari összeszerelő üzemek és akkumulátorgyárak, amelyek hosszú távon nem biztosítanak fenntartható fejlődést. Ezek a munkahelyek alacsony hozzáadott értéket képviselnek, és nem követik a munkaerőpiac szerkezetének változását, ahol egyre kevesebb fizikai munkát végző foglalkoztatott lesz jelen. A gazdaság jövőbeli sikeressége érdekében érdemes lenne a magasabb béreket biztosító, magasabb hozzáadott értéket teremtő munkahelyek támogatására koncentrálni.