Ma reggel beszámoltunk róla, hogy a kormány váratlanul társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Erasmus+ és a Horizont Európa uniós programokat érintő törvénytervezetét.
“A kormány nyitottsága és kezdeményezései ellenére Brüsszel lassan egy éve nem hajlandó lépést tenni az ügyben, ezért a minisztérium társadalmi egyeztetésre közzéteszi és majd a parlament elé terjeszti azt a törvényjavaslatot, ami alapján Brüsszelnek meg kell szüntetnie a 21 magyar egyetem kizárását az Erasmus- és Horizon programokból – közölték a kormány részéről az MTI-vel.
Emlékeztettek arra is: a társadalmi egyeztetésre közzétett törvénytervezet megegyezik azzal a javaslattal, amelyre 10 hónapja várja Brüsszel válaszát a kormány. Kiemelték, hogy a magyar kormány folyamatosan az „igazságtalan és méltatlan” helyzet feloldásán dolgozik.
A magyar kormány, a KIM álláspontja szerint Brüsszelnek meg kell szüntetnie a 21 magyar egyetem kizárását az Erasmus- és Horizon programokból. Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért is felelős államtitkár szerint az Erasmus és Horizon-programokban való részvétel uniós állampolgárként a magyar egyetemisták alapjoga.
A kormányzat az Erasmust helyettesítő Pannónia program indulását 2023 decemberében jelentette be, 10 milliárd forintos keretösszeggel. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter – akkor még felsőoktatási államtitkárként -azt várta, a Pannónia programban idén 8 ezer fő vehet részt, ám a Tempus által közölt számok alapján ennek eddig még a 10 százalékát sem sikerült elérni. Az Erasmus+ programban tavaly még mintegy 10 ezer magyar hallgató vett részt – írja az Index.
Kik lennének összeférhetetlenek pontosan?
A KIM keddi közleménye szerint a kormány törvénytervezete „rendezni kíván minden olyan kérdést – határozott idejű kuratóriumi tagság, összeférhetetlenség, lehűlési idő -, amit a Bizottság aggályosnak talált”, de a testület javaslatainak egy részét „nem fogadja el”.
A most társadalmi vitára bocsátott törvénytervezet azt tartalmazza: “Az alapítvány kuratóriumának és felügyelőbizottságának tagjai csak a jogszabályokban és az alapító okiratban foglaltaknak vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók.”
“Támogatott alapítvány kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának tagja nem lehet az, aki a megbízatásának kezdetekor
a) országgyűlési képviselő,
b) polgármester, főpolgármester,
c) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti politikai felsővezető,
d) a Kit. szerinti kormánybiztos,
e) a Kit. szerinti miniszteri biztos,
f) a Kit. szerinti szakmai felsővezető,
g) a Kit. szerinti szakmai vezető,
h) a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019.
évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) szerinti szervnél foglalkoztatott köztisztviselő” – tartalmazza a felsorolást a KIM törvénytervezete.
Az összeférhetetlenségi szabályoknak való megfelelést az Állami Számvevőszék vizsgálja a kormány javaslata szerint.
Újra lehet-e választani?
A kuratóriumi tagok újraválaszthatóságáról a tervezet 25/B paragrafusa kimondja:
“A támogatott alapítvány kuratóriuma vagy felügyelőbizottsága tagjának megbízatása a megbízatásának kezdetétől számított 6 év elteltével megszűnik, legfeljebb egy alkalommal választható vagy jelölhető ki újra”.
Ami a “kihűlést” illeti – azaz, hogy például miniszterek, képviselők, polgármesterek ne tudjanak a lemondásuk után azonnal átülni kurátornak -, az Európai Bizottság szerette volna, hogy a „kihűlési időszak” 2 év legyen, de a kormány 1 évben szabja meg a “szünetet”.
S mivel a törvénytervezet V/A fejezete – aminek „az európai uniós pénzeszközöket felhasználó felsőoktatási intézményt fenntartó alapítványokra vonatkozó különös szabályokról” a címe – mondja ki ezeket a rendelkezéseket, így azok vélhetően nem vonatkoznak például az MCC-re, hanem a több mint 30 alapítványból csak arra a 21-re, ami a modellváltó egyetemek mögött áll – írja a Telex.