“Nem könnyű külügyminiszternek lenni” általában sem, azt viszont elképzelni sem tudja, milyen nehéz lehet háborúban álló ország külügyminiszterének lenni – hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ukrán kollégájával, Andrii Sybihával folytatott megbeszélésük után tett sajtónyilatkozatában, gratulálva a külügyminiszteri kinevezéséhez és sok erőt, kitartást kívánt neki.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter megerősítette: Magyarország békepárti álláspontot képviseli az orosz-ukrán háborúban. “Megerősítettem azt is, hogy Magyarország a lassan ezer napja dúló háborúban a békéhez vezető legrövidebb utat keresi, és az lassan ezer napja tartó háborúban azt a megoldást támogatjuk és keressük, amely minél előbb véget tudna vetni emberek, családok százezreinek, millióinak szenvedésének” – jelentette ki Szijjártó Péter, hangsúlyozva: megerősítette azt is, hogy Magyarország minden olyan nemzetközi kezdeményezést támogat, amely a béke elérésének minél gyorsabb lehetőségét hozza magával, és támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely azzal a reménnyel kecsegtet, hogy ezt a háborút tárgyalásokkal, diplomáciai úton minél előbb le lehessen zárni”.
“Megerősítettem azt is, hogy Magyarország addig folytatja történetének legnagyobb volumenű humanitárius akcióját, amíg arra szükség van, a nehéz helyzetben lévő ukrán emberek és családok megsegítésének érdekében. Meghaladta az 1,4 milliót a Magyarországra háború elől menekülve Ukrajnából érkező emberek száma, 14800 14 ezer 855 ukrán gyermeknek biztosítottuk a nyári táborozás lehetőségét” – mondta Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter múlt héten az ENSZ-közgyűlésen New Yorkban jelentette be, hogy Budapestre érkezik az új ukrán külügyminiszter. Szijjártó Péter New Yorkban az orosz és a kínai külügyminiszterrel tartott kétoldalú találkozót, az ukrán kollégájával viszont nem. Erről mondta azt: Andrii Sybihaval azért nem aktuális a tárgyalás, mivel a nemrég kinevezett ukrán külügyminiszter jövő héten Budapestre érkezik, a várható témák között pedig kiemelt helyen szerepel az a magyar kormány által kritizált ukrán kisebbségi törvény is.
Reggel már megírtuk, hogy ma találkozik Budapesten Szijjártó Péterrel az új ukrán külügyminiszter. Arról, hogy a svájci Weltwoche lap azt írta, hogy azt Orbán Viktor magyar miniszterelnök Kínával és Brazíliával közösen dolgozik egy olyan találkozón, ahova leültetnék Ukrajnát és Oroszországot, itt számoltunk be.
Szijjártó a magyar kisebbségekről
Most a közös sajtótájékoztatójukon a sajtónyilatkozatában Szijjártó Péter hangsúlyozta: készen állunk arra, hogy részt vegyünk Ukrajna újjáépítésében, “és ez nemcsak kommunikációs panel”.
Magyarország fenntartja az energiaszállítási kapacitásokat Ukrajnába, a földgázszállítást és villamosenergia exportot sem korlátozza semmilyen formában, 3 milliárd köbméternyi földgázt szállítottunk, és 45 százaléka a villamosenergia fogyasztásuknak Magyarországon keresztül került Ukrajnába – mondta. Ahogy mi biztosítjuk a teljes energiakapacitást, szeretnénk, ha Ukrajna eltekintene azoktól a hirtelen, váratlan lépésektől – derült ki a szavaiból.
Új határátkelőhelyet nyitunk, Beregsuránynál fejlesztjük a kapacitásokat, és készen állunk egy Tisza-híd megnyitására is – közölte.
De a két ország kapcsolatának a kölcsönös jószándékra, tiszteletre, jóindulatra kell alapozódni. “Elvárjuk Ukrajnától azt, hogy a magyar nemzeti közösség jogait állítsa helyre, az anyanyelvhez való hozzáférés tekintetében az oktatás, a kultúra, közigazgatás területén” – jelentette ki Szijjártó Péter.
“Erre vonatkozólag egy 11 pontos megoldási javaslatot terjesztettünk Ukrajna kormánya elé. Ezen 11 pontos javaslatcsomag megvitatására munkacsoportok jöttek létre, amely munkacsoportok működésének újra felgyorsításában állapodtunk meg miniszter úrral” – tette hozzá.
Joggal remény abban, hogy ezek a szomszédi kapcsolatok idővel “jó szomszédi kapcsolatokká alakulnak.
Magyarország ebben érdekelt, és a magyar kormány részéről mindent meg is teszünk ennek érdekében” – mondta végül Szijjártó Péter, hozzátéve: “örömmel nyugtáztuk a miniszter úrral, hogy – mint a kormányközi együttműködési vegyes bizottság két társelnöke – a szándék mindkét oldalról száz százalékosan megvan”.
Sybiha: A magyar kisebbség “a mi Erős Pistánk”
Több mint ezer kilométert tett meg az ukrán delegáció, hogy találkozzanak, “az érzékeny, bonyolult, perspektivikus kérdéseket megbeszéljék” – hangoztatta az ukrán külügyminiszter. Andrii Sybiha a fontos célok között sorolta fel Ukrajna számára az EU-ba és a NATO-ba való belépést.
Négyszemközt is megbeszélést folytattak – hangoztatta és kitért arra, hogy amikor Zelenszkij elnök meghívta Orbán Viktor miniszterelnököt Kijevbe, akkor a magyar miniszterelnök először oda utazott.
A béke eléréséért mindent megtesznek – hangoztatta az ukrán külügyminiszter, aki azt mondta: hálásak, amiért Magyarország elismeri Ukrajna területi integritását az agresszorral szemben. Megköszönte a magyar humanitárius segítségét és mint mondta, “mély pozitív benyomást tett rá a budapesti magyar-ukrán kéttannyelvű iskola, mert így az ukrán gyerekek meg tudják őrizni az identitásukat.
Syhiba azt hangsúlyozta, hogy az egyeztetések dinamikáját növelni kell, készek megbeszélést folytatni minden érzékeny kérdésről – derült ki a szavaiból.
“A magyarok Ukrajna részét képezik, fegyverrel a kézben védik Ukrajnát, “a magyar kisebbség a mi Erős Pistánk” – fogalmazott.
Ukrajna számára az EU-integráció az egyik legfontosabb kérdés, remélik, hogy az uniós magyar elnökség ezt továbbra is támogatni fogja – fejezte ki végül a reményét Andrii Sybiha.