Átlagosan havi 102 ezer forintból élnek a szegénységi küszöb alatt élő magyarok. Az Eurostat felmérése szerint 29,5 százalék volt a szegénységi rés Magyarországon a friss adatok alapján. Minél nagyobb ez a mutató, annál nehezebb kitörni a szegénységből.
Az arányszám azt mutatja meg, hogy a szegénységi küszöb alatti jövedelemből élők átlagos jövedelme mennyivel marad el a szegénységi küszöbtől, vagyis a mediánbér 60 százalékától.
Büttl Ferenc közgazdász azt mondta, a magas arányszám oka az, hogy az elmúlt években a keresetek gyorsabb ütemben nőttek, mint a szociális ellátások, például a nyugdíj, vagy a családtámogatási ellátások összege.
„Ehhez képest azok a jövedelmek, amik az államtól érkeznek a háztartásokhoz, nem nőttek ilyen mértékben, többségük stagnált. Ahol növekedés volt, ott is sokkal kisebb mértékű volt. Tehát a tanulsága ennek a romló mutatónak az, hogy ideje a társadalmi jövedelmeket felzárkóztatni” – mondta a közgazdász.
A Híradónk által megkérdezett szakértők úgy látják, a szegénységi rés csökkentése nem egy kormányzati ciklus alatt megvalósítható cél.
A Momentum szerint alapjaiban kellene változnia a kormány politikáján, hogy ezen a mutatón javítani lehessen. „Hosszútávon csak úgy fogunk tudni kijönni ebből a helyzetből, hogyha az oktatás és a gazdaságpolitikai modell átállítását kezdeményezzük, rövidtávon pedig a szociális háló fejlesztését és több szociális juttatást azoknak az embereknek, akik igazán rászorulnak ebben az országban” – nyilatkozta Bedő Dávid.
A Demokratikus Koalíció alelnöke hangsúlyozta, a minimálbér emelése nem halogatható tovább. „Tisztességes gazdaságpolitikával meg kell alapozni azt, hogy a szegények és az alacsonyabb munkakörökben foglalkoztatottak több pénzt keressenek, és ezzel párhuzamosan a nyugdíjakat is emelni kell” – mondta Gy. Németh Erzsébet. Magyar Péter, úgy látja, egyebek mellett a vidéki települések felzárkóztatására lenne szükség a szegénységi rés csökkentéséhez.
„Azért vérlázító ami történik, mert erre rengeteg pénzt adott az Európai Unió, és allokálna egyébként most is. Borzasztóan hiányzik az az 800-1000 milliárd forint, amit jelenleg azért blokkol Brüsszel, mert az Orbán-kormány nem hajtja végre a korrupcióellenes intézkedéseit” – fogalmazott.
A Tisza Párt elnöke szerint az uniós forrásokból lehetne költeni például felzárkóztatásra, és infrastruktúra fejlesztésére, ami a fiatalokat a vidéki településeken tartaná. Így a vidéken élő szegénység leszakadása visszafordítható lenne.