Uniós tagsági támogatás
Magyarország az Európai Unió soros elnökeként kiemelt szerepet játszik a bővítési folyamatban. Észak-Macedónia EU-csatlakozása komoly akadályokba ütközik, elsősorban a Bulgáriával fennálló etnikai és kisebbségi viták miatt. Orbán hangsúlyozta: „Magyarország adja az Európai Unió soros elnökségét, ezért mondhatnám kötelező, hogy ilyenkor a legnehezebb helyzetben lévő […] országokhoz el kell menni, és segíteni kell a fennálló konfliktusok megoldásában.” Véleménye szerint e szerep Magyarország számára diplomáciai kötelességet jelent, hogy elősegítse a tagjelölt országok csatlakozási folyamatát.
Migrációs együttműködés
A második érv a migráció kérdése volt, amelyet Orbán különösen fontosnak nevezett. Emlékeztetett a 2015-16-os migrációs válságra, amikor „a nagy migrációs roham és invázió volt Európa és Magyarország ellen”, és Észak-Macedónia kulcsfontosságú szereplője volt a folyamatnak. „Macedónia nélkül talán nem is tudtuk volna megfékezni ezt a migrációs inváziót” – emelte ki Orbán, utalva arra, hogy az ország az illegális migráció egyik legforgalmasabb útvonalán fekszik, és jelentős segítséget nyújtott Magyarországnak abban, hogy megvédje határait. A két ország közötti együttműködés akkor is szoros volt, amikor magyar határőröket küldtek a macedón határra.
Gazdasági kapcsolatok és útvonalak
A harmadik érv a gazdasági együttműködés fontossága. Észak-Macedónia stratégiai jelentőségű kereskedelmi és szállítási útvonalak mentén helyezkedik el, és Orbán szerint kulcsszerepet játszik abban, hogy Magyarország áruit a Balkánon keresztül a görög kikötőkbe juttassa. „Észak-Macedónián nagyon fontos szállítási, közlekedési és kereskedelmi útvonalak haladnak keresztül. […] Az egyik legfontosabb útvonal a Balkánon keresztül, Észak-Macedónián keresztül vezet Görögországba a görög kikötőkhöz” – hangsúlyozta. Emellett kitért a gazdasági semlegesség politikájára is, amelyet a változó világgazdasági körülmények között elengedhetetlennek tart.
Gazdasági semlegesség
Orbán Viktor az interjúban kitért a gazdasági semlegesség új fogalmára, amelyet Magyarország is alkalmazni kíván a világgazdaság változásaihoz való alkalmazkodás érdekében. Elmondása szerint „a gazdasági semlegesség egy új kifejezés”, amellyel mindenkinek, még neki is meg kell barátkoznia. A világjárvány, háborúk, energiaválság, infláció és az ázsiai gazdaságok előretörése alapvetően átalakította a világgazdaságot, és azok az országok, amelyek nem képesek alkalmazkodni, lemaradnak. Magyarország célja, hogy a 2010 és 2020 közötti időszak sikereihez hasonlóan megnyerje a most zajló évtizedet is. Ehhez új módszerekre és gazdaságpolitikára lesz szükség, amelyeket a „semleges gazdaságpolitikának” nevez, és amelyek célja, hogy Magyarország kimaradjon a világgazdaság blokkokra szakadásából.
A 3-6 százalékos gazdasági növekedésről
A blokkosodás lassítja a gazdasági növekedést, nem tesz jót a nemzetállamoknak, amikor gazdasági szakadások jönnek.
“Európa öngyilkos úton jár, amikor blokkosodással válaszol a gazdasági nehézségekre”, próbálom meggyőzni az unióban a kollégáimat – mondta Orbán Viktor, de a szavaiból az derült ki, hogy ez a rajtuk lévő nyomás miatt nem igazán jár sikerrel. A miniszterelnök emlékeztetett a szocialista KGST-időkre, mint mondta, “a személyes tapasztalatok alapján tudjuk, hogyan jár pórul a világ a blokkosodás végén”.
Az új gazdaságpolitikáról ismét elmondta: ha jól csináljuk a gazdaságot, akkor már 2025-ben – várhatóan több lépcsőben – megduplázzuk a gyermekek után járó adókedvezményt. Most az 1-2 százalék között vagyunk, de így is az uniós élbolyban – mondta a gazdasági növekedéstől. De ezúttal is hangsúlyozta: Magyarországnak meg kell próbálni a 3-6 százalékos növekedési sávba felkapaszkodni.
A háborúról és Orbán Balázs nyilatkozatáról: “hiba volt”
Élesednek a viták, mert közeledünk az amerikai elnökválasztáshoz. Trump elnök a béke elnöke volt, ő nem indított háborút, a békeszerető emberek azért szurkolnak, hogy a béke embere legyen újra az elnök, a háborúpártiak meg a demokratának – mondta. Kiemelte, hogy Magyarországon két oldalra oszlik a vita: „vannak a háborúpártiak, ezek tipikusan a baloldalon található politikusok, és vannak a békepártiak, azok a jobboldaliak, vagy a mi oldalunkon található politikusok.”
A miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy kényes kérdésekben, mint a háború és béke, „nagyon pontosan kell fogalmazni, és semmilyen kétséget nem szabad hagyni a saját álláspontunkat illetően.” Példaként hozta fel, hogy a politikai igazgatója félreérthetően fogalmazott, amikor az 1956-os forradalommal kapcsolatban tett kijelentéseket, ami hiba, mert „a mi közösségünk az 1956-os forradalomnak a talajánál, abból nőtt ki.” Orbán szerint az 1956-os hősöket nem szabad belekeverni a jelenlegi ukrán-orosz háborúba: „nem szeretném, hogyha az ukrán-orosz háború árnyéka rávetődne az 1956-os szabadságharcosoknak az emlékére.”
Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy „ahol nem felejtik el a hősöket, ott új hősök is születhetnek.” Végül kifejezte, hogy bízik vezetőtársaiban: „nincs nekem kétségem egyetlen fideszes vezető politikai nézetei felől sem,” és biztos abban, hogy ha szükség lenne rá, „Orbán Balázs is, ha a történelem úgy fordulna, hogy megint harcolni kell a hazáért, akkor ott lesz velünk a Corvin közben.”