Az elmúlt három évben több mint 100 ezer vendégmunkás érkezett hazánkba, közülük sokan távoli országokból – a Fülöp-Szigetekről, Indonéziából, Mongóliából vagy Kirgizisztánból –, akiket 2021 óta egyszerűsített módon foglalkoztathatnak a vállalatok. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a munkaadók oldalán számos tévhit uralkodik a harmadik országbeli (nem EU tagállam) munkavállalók és foglalkoztatásuk kapcsán, ami miatt az ideérkező vendégmunkások nem megfelelő bánásmódot és munkakörülményeket tapasztalnak. Ezért gyakran mind hazánk, mind a vállalat rossz hírét viszik, ami óriási hátrányt jelenthet a régió más országaival a munkaerőért folytatott harcban – hívta fel a figyelmet Jáhny Ákos, a Get Work Trend ügyvezető igazgatója a RecruiTECH BLUE munkaerőpiaci konferencián, amely előadásról a cég küldött tájékoztatást portálunknak.
Jelenleg inkább a magyar munkavállalók megtartása és toborzása kap nagyobb hangsúlyt a hazai vállalatoknál, azonban közép- és hosszú távon további 100 ezer vendégmunkás fogadására lesz szükség Magyarországon az érkező beruházások munkaerőigénye, a társadalom öregedése, a fiatalok elvándorlása és a gazdaság bővülése miatt. Hazánkban évente 30-40 ezren vonulnak nyugdíjba és nincs megfelelő utánpótlás; a gyártószektorban például már jelenleg sem lehetséges az üzleti növekedés távoli országokból érkező vendégmunkások nélkül.
A harmadik országbeliek foglalkoztatása komoly előnyökkel jár a magyar cégek számára, segítségükkel biztosítható a termelés és a kapacitások tervezhetősége, így stabil, kiszámítható opciót jelentenek a folyton változó piaci viszonyok között, emellett hozzájárulnak a magyar munkahelyek megtartásához is. Ugyanakkor a toborzó-kölcsönző cégek szerint még mindig sok az ezzel kapcsolatos tévhit a vállalati szférában.
„Vannak kimondatlan tévhitek, például, hogy a világ másik feléről érkező munkavállalók biztosan nem fognak kimaradni munkából, még akkor sem, ha betegek, és persze kevesebbet kell nekik fizetni, valamint elvárható tőlük a túlmunka. Általánosságban kevésbé figyelnek rájuk és az igényeikre, hiszen mellettük csak rövid- vagy középtávon köteleződnek el. Ez abszolút téves hozzáállás, hiszen ezzel sérülhet a munkáltatói márka, veszélybe kerül a későbbi toborzási kampányok sikere, a fenntarthatósági kilátások, de összességében a magyar munkaerőpiac egészének is árt. Probléma, hogy a harmadik országbeli munkavállalók csupán ötöde érkezik minősített foglalkoztatón, azaz engedéllyel rendelkező munkaerőkölcsönzőn keresztül, pedig az egyszerűsített foglalkoztatás szabályozása pont erre a tevékenységre lett szabva, emiatt éppen új kormányrendelet van készülőben.”
– hívta fel a figyelmet Jáhny Ákos, a Get Work Trend ügyvezetője.
Ráadásul Magyarország kezdi elveszíteni kezdeti versenyelőnyét Csehországgal, Lengyelországgal vagy akár már Szlovákiával szemben is a távoli országból érkező vendégmunkásokért folytatott harcban az etikátlan gyakorlatok, és a néhol túl szigorú törvényi szabályozások miatt. A helyzetre az alapvető szemléletváltás jelenthet megoldást, és az, ha a cégek valóban elkötelezik magukat az etikus toborzás mellett – erre egyébként várhatóan egy hazánkra is kiterjesztett Európai Uniós direktíva is motiválja majd őket.
Az első szempont továbbra is, hogy csak abban az esetben nyúljon egy ország munkaerőpiaca vendégmunkásokhoz, ha a munkaerőigények mennyiségi vagy minőségi kielégítése a saját munkaerőpiacról már nem megoldható. A második szempontból a költségmentesség, vagyis annak biztosítása, hogy senkinek nem kell fizetnie a munkalehetőségért. A harmadik pedig a vendégmunkaerő minden részletre kiterjedő tájékoztatása. Emellett rendkívül fontos, hogy létezzen egy jól működő, biztonságot nyújtó panasztételi mechanizmus, vagyis, ha bármilyen etikátlan vagy jogsértő gyakorlat tapasztalható a munkáltató részéről, akkor legyen lehetőség annak kivizsgálására, kezelésére, esetleg szankcionálására.
Jáhny Ákos szerint a képlet egyszerű: pontosan úgy kell figyelni a harmadik országbeli munkavállalókra, mintha magyarokat keresnénk és foglalkoztatnánk.. Már a munkavállalók előszűrésével, kiválasztásával párhuzamos fontos elkezdeni a gyáregység felkészítését a harmadik országbeli munkavállalók érkezésére. Ez magában foglalja például az angol nyelvű feliratok elhelyezését az üzemben és a közösségi terekben, valamint az orientációs-, oktatási- és tréninganyagok angol nyelvre történő fordítását.
„A harmadik országbeli munkavállalók általában gyorsan alkalmazkodnak az új helyzethez, azonban érdemes az első hónapban figyelemmel kísérni a teljesítményüket és a szervezet reakcióit. Ha problémát észlelünk, célszerű azonnal közbeavatkozni, rendszeresen beszélgetni velük és gondoskodó munkakörnyezetet teremteni – ezzel már rövid távon is rendkívül lojális és elkötelezett munkavállalókat nyerhetünk és kezelhetjük a fluktuációt”
– véli a Get Work Trend ügyvezetője.