Kadarkai Endre a műsor felvételét követően válaszolt a Nap Híre kérdéseire.
Százhetvenezer feliratkozód, közel 72 millió megtekintésed van a YouTube-on – kinek az ötlete volt az ATV-s együttműködés és ez a műsor?
Kadarkai Endre: Az ATV keresett meg ezzel az egyébként kecsegtető szakmai kihívással, nevezetesen hogy elindítanák ezt a műsort. Hosszasan gondolkodtam, nem az ajánlat miatt, hanem mert volt emellett párhuzamosan egy másik felkérés is. A kihívás és a formátum is újszerűnek, izgalmasnak mutatkozott, szerencsére a felvételek alapján ezt az élet is igazolta. Úgy gondoltam, hogy az eddig gyakorolt műfajomon felül ez azért bír hozzáadott értékkel. Nevezetesen, hogy itt több mindenre kell figyelni, más képességek is szükségesek ahhoz, hogy egy jó műsor legyen. Itt most egy picit játékmesternek is kell lenni, két ember dinamikájára is oda kell figyelni, az arányokra, sőt, néha ki kell feszíteni a dilemmákat, hogy minél nagyobb indoklási kényszernek legyenek kitéve a vendégek. Ezen feladatkörök összessége egyértelműsítette bennem azt, hogy A nagy dilemmát nagyon szeretném csinálni.
Ért már meglepetés a felvételek során?
Volt olyan, amikor valaki azzal szembesült, hogy miképp járna el egy barátjával szemben, aki szenvedélybeteg, szerencsejáték-függő és komoly anyagi problémákkal küzd. Ennek a dilemmáját, problematikáját kellett volna megválaszolnunk, hogy mi a helyes eljárás, és olyan személyes élményekre bukkantunk vele kapcsolatban hasonló témában, ami, azt hiszem, hogy nem csak engem, hanem a teljes stábot is megrázta.
Megható, szívbemarkoló, szívmelengető és persze sokszor humoros és tréfás pillanatoknak lehettünk a tanúi.
Tehát nem merném azt mondani, hogy ez egy homogén hangulatú műsor, sok minden változik a kérdések nyomán, de azért az talán nem titok, hogy nem a tréfálkozás határozza meg a műsor hangulatát, hanem komoly, súlyos, nehéz erkölcsi dilemmák boncolgatása. Én nagyon élveztem, hogy tartalmas beszélgetések születtek.
Nem tartasz attól, hogy az életükről kendőzetlen őszinteséggel mesélő vendégeid a bulvárlapok címlapján kötnek ki?
Nagyon remélem, hogy nem. Igyekszünk rájuk nagyon figyelni. De értelemszerűen mindenki profi és tudja, hogy ez egy televíziós felvétel, amit egyébként utólag meg lehet majd nézni a YouTube-on is extra tartalmakkal is megtámogatva. Tehát nehezen tudtuk beszuszakolni az 50 perces televíziós műsoridőbe. Egyébként a kimaradt jelenetek legjobb pillanatait majd megnézhetik az interneten. Éreztem az említett bizalmat és hálás vagyok a vendégeinknek, hogy eljöttek és tudták, hogy a cél az, hogy értelmes kérdések nyomán kezdjünk el beszélgetni.
Voltak igazán érzelmes pillanatok, de ezzel nem célunk visszaélni, a műsor érdekeit szolgálják.
Volt olyan pillanat, amikor kétségkívül nagyon súlyos és megrázó részletességgel számoltak be valamiről, ami minket is váratlanul ért, de annak is volt egy olyan aurája, levegője, ami inkább a meghatódottsághoz és a drámaisághoz volt közel, semmint az öncélú hatásvadászathoz. Szóval nagyon remélem, hogy senkiben nem maradt semmilyen tüske. Én nem tudok ilyenről! És távol álljon tőlünk, hogy ezeket az embereket ilyen helyzetbe hozzuk. Mindenki derűs szívvel, jó élménnyel távozott ebből a műsorból az eddigi felvételek során és ez így van jól. Ez is a műsorkészítési koncepciónk. Ez nem egy szenzációhajhász bulvárműsor!
Összefoglalnád a lényegét?
Majdnem mindenkit érintő, ilyen-olyan formában megjelenő erkölcsi dilemmáknak a közös végiggondolására hívtuk a vendégeket, ahogyan a nézőket is. Ez egy baromi izgalmas játék. Én abban bízom, akik nézik ezt a műsort, azok át fogják beszélni azt a párjukkal a kanapén ülve, hogy hasonló helyzetben – ami elsőre lehet, hogy akadémikusnak és teoretikusnak tűnik – vajon ők, ha megkísértené őket az élet egy ilyesfajta problémával, hogyan járnának el, jól vizsgáznának-e. Persze azt is hozzá kell tenni: itt nincs olyan, hogy valaki jól vagy rosszul vizsgázik.
Mivel ezek kifeszített akadémikus kérdések, nem célunk – sem a csatornának, sem nekem, és talán a vendégeknek se -, hogy itt valami erkölcsi útmutatással éljünk, vagy egyfajta igazodási pontot határozzunk meg, hogy ezekben a nehezen megválaszolható kérdésekben miként is lenne a helyénvaló eljárni. Közös gondolkodás, ha úgy teszik, játék. A különféle nézőpontokat megvizsgáljuk, játékosabb vagy komolyabb formában. Ezekből a válaszokból nem következik voltaképpen semmi a praktikumra vonatkoztatva. Olyan szélsőséges dilemmákat is beletettünk, amikre nem lehet máshogy, mint radikálisan válaszolni.
A teljes interjút itt tudja elolvasni.