Szeptember elején Putyin figyelmeztette a Nyugatot, hogy ha engedélyezik Ukrajna mélyen Oroszországba irányuló csapásait, az azt jelenti, hogy Moszkva háborúban áll a NATO-val. Ennek eredményeként az orosz propagandagépezet ismét fenyegetőzni kezdett a nukleáris fegyverek bevetésével.
A Kremlben azonban egyre többen értik meg, hogy a nukleáris fenyegetések mantrázása kezdi elveszíteni hatékonyságát, mivel Moszkva vörös vonalait rendszeresen átlépik az ukránok. „Rengeteg nukleáris fenyegetés történt” – mondta egy név nélkül nyilatkozó orosz tisztviselő.
„Már immunissá váltak az ilyen kijelentésekre, és senkit sem rémítenek meg.”
Egy orosz akadémikus, aki szoros kapcsolatban áll vezető diplomatákkal, megerősítette, hogy a nukleáris opció a „legkevésbé valószínű” forgatókönyv, mivel az elégedetlenséget váltana ki Oroszország globális déli partnereiben, és katonai szempontból sem lenne hatékony.
Tatjana Sztanovaja, az R-Politik franciaországi politikai tanácsadó cég alapítója úgy véli, hogy Putyin különböző lehetőségeket mérlegel a Nyugat Ukrajna melletti támogatásának megfékezésére és a saját vörös vonalainak betartatására. „Vannak lehetőségek, amelyeket nem akar bevetni, és vannak, amelyeket hajlandó átgondolni” – mondta, hozzátéve, hogy Putyin a nukleáris fegyvereket „a legrosszabb opciónak” tekinti.
Nukleáris intézkedésekre vagy NATO-terület elleni közvetlen támadásra csak akkor kerülne sor, ha „Putyin úgy érzi, hogy Oroszország létezése kerül veszélybe a jelenlegi formájában, és nincs más kiút” – mondta Sztanovaja. „Ehhez azonban a Nyugatnak sokkal messzebbre kellene mennie, mint amit jelenleg tárgyalnak.”
Orosz tisztviselők valamelyest megnyugodtak az Egyesült Államok látszólagos habozása miatt, hogy feloldják a korlátozásokat Ukrajna mélyen Oroszországba irányuló nyugati rakétatámadásai kapcsán.
Elemzők és tisztviselők szerint egyre valószínűbb, hogy ha engedélyt kapnak is, az „nagyon korlátozott” lesz.
Putyin azonban továbbra is nyomás alatt áll, hogy valamilyen formában reagáljon, és megakadályozza, hogy vörös vonalait továbbra is átlépjék. „Egyetértés van abban, hogy a Moszkva által meghúzott vörös vonalakat a Nyugat figyelmen kívül hagyja, és Moszkvának súlyosabb lépéseket kell tennie, hogy demonstrálja szándékainak komolyságát” – mondta az akadémikus.
Lawrence Freedman, a londoni King’s College háborús tanulmányok emeritus professzora úgy véli, hogy Moszkva szabotázsműveletekkel válaszolhat nyugati katonai létesítmények vagy infrastruktúra ellen, ahol nehéz lenne bizonyítani Oroszország részvételét. Alternatívaként oroszbarát proxycsoportok, például a jemeni Húszi milícia is bevethető lenne, amely már támad nyugati érdekeket a Vörös-tenger térségében.
Freedman szerint Putyin fenyegetései szándékosan kétértelműek, hogy növeljék a veszélyérzetet. „Fenyegetőnek hangzik, de soha nem konkrét abban, mit fog tenni. Hagy minket a saját következtetéseinkre jutni, és az emberek a legrosszabbra gondolnak.”
Sztanovaja rámutatott, hogy mivel ez a megközelítés egyre kevésbé hatékony, Putyin még nem talált helyette alternatívát, és növekszik a bizonytalanság, mivel „senki sem érti”, hogy Putyin milyen választ ad majd egy-egy konkrét lépésre. „Szerintem Putyin maga sem érti” – hangsúlyozta.