A nagyon nagy szárazság és forróság miatt a Földközi-tenger öt-hat fokkal melegebb volt, ami nagyon nagy hőtöbblet egy ciklonnak. Mellette a Fekete-tenger is nagyon meleg volt. Ez a ciklon egyébként észak felé akart tovább vonulni, de az a rendkívül erőteljes anticiklon, ami két héttel ezelőtt még nálunk forró, száraz időjárást okozott, az nem engedte, hogy észak felé tudjon menni, illetve azt se, hogy nyugat felé, ezért gyakorlatilag beragadt itt, Közép-Európában, és az összes csapadékát kiadta – fejtegette a szakértő.
Mint Kovács Erik mondta: a mediterrán ciklon az teljesen más, mint például egy trópusi ciklon, amiből a hurrikán lesz, vagy például egy normál, mérsékelt övi ciklon. Azok kiszámíthatóbbak. Viszont a mediterrán ciklonnak, teljesen más a fizikája, az képes a szárazföldről energiát elszívni, ezáltal a szárazföld fölött is erősödik, és mivel nagyon kis területre összpontosul maga az energia, ami egyébként egy mérsékelt övi ciklon esetében szokott lenni, ezért teljesen kiszámíthatatlan, hogy honnan szedi fel az energiáját, és azt hol fogja leadni.
A szakértő szerint nem lehet kimondani ilyen rövid idő után, hogy klímaváltozás számlájára írhatóak az elmúlt napok áradásai. A Boris ciklon nem volt annyira szélsőséges, beragadt két anticiklon közé és nem tudott tovább vonulni, ezért adta így ki egyébként az összes csapadékát. Minden klímamodell azt mutatja, hogy a jövőben különösen ezek a kora őszi mediterrán ciklonok egyre erőteljesebbek lesznek majd, pont amiatt mert a Fekete-tenger, meg a Földközi-tenger hőmérséklete is extrém módon emelkedik, illetve ami nagyon fontos, hogy évek óta nem tud visszahűlni a klíma átlag alá egyik sem.
Mint Kovács Erik kifejtette: jelenleg körülbelül 1,48 Celsius foknál tartunk a globális felmelegedésben. A párizsi klíma egyezményben az van megfogalmazva, hogy ne lépjük át 2100-ig a másfél Celsius fokot is. A következő években meglesz ez a tartós átlépés. Sőt most már a legújabb klíma modellfutások szerint 2040-től meglesz már a kettő Celsius fokos, illetve 2060-tól pedig már a három-négy Celsius fokos átlépés is.
A másfél fokos határ már biztosan nem lesz tartható – mondta a szakértő. Nem miattunk, hanem a négy nagy kibocsátó miatt. Kína, Egyesült Államok, Oroszország, India egyfolytában nyomatja ki az üvegházhatású gázokat, míg például az Európai Unió fokozatosan csökkenti. Magyarország is körülbelül 35%-kal csökkentett 1990-hez képest. Amit klimatológia szempontjából lehet látni, illetve a klímamodellekben látni, hogy most már eltűntek az optimista forgatókönyvek. Vannak kevésbé pesszimista és vannak a pesszimista forgatókönyvek. Most úgy tűnik, hogy ebben az évszázadban 2,8-4,2 Celsius fok között lesz a hőmérséklet emelkedése.
Az időjárási szélsőségek 6,8-9,8-szeresére fognak növekedni, tehát ennyivel nő majd a számuk és intenzitásuk. A nyarak egyre forróbak lesznek, egyre kevesebb lesz majd a csapadékos nap. A téli félév, ez az októbertől áprilisig tartó időszak, egyre enyhébb lesz, viszont egyre több csapadék lesz. Tehát a jövőben arra kell majd koncentrálni itt Közép-Európában, nem csak Magyarországon, hanem egész Közép-Kelet-Európában, hogy azt a többlet csapadékot, ami télen lehullik, azt fel kell fogni majd a nyári száraz periódusra. Ez hatalmas adaptációs stratégiákat igényel, jelentős költségekkel minden egyes országból.
Amit tenni lehet a nagy kibocsátók nélkül: mindenféleképpen az alkalmazkodás, az adaptáció rövid- és középtávon.