A közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a Klasszis Klubban beszélt erről. A keleti és déli nyitás, mint kívánatos irány megszületésénél Csaba László jelen volt. Egy konferencián együtt adtak elő Szijjártó Péterrel, aki akkor Martonyi János miniszter államtitkára volt.

„Amit akkor mondott Szijjártó, az igaz, nevezetesen, hogy nem Európa a növekedési központ, hozzátéve, az az ügyes politika, ha sikerül átállítani az üzleti kapcsolatainkat azokra az országokra, amelyek az európaiaknál sokkal gyorsabban növekednek – egy évtizeddel ezelőtt ebbe a körbe tartozott Afrika is, Kína, India és Délkelet-Ázsia mellett. És a térképre nézve ez egy okos gondolat, hiszen azzal kell kereskedni, aki gyorsan növekszik, annak van egy húzó hatás, ezt lokomotív effektusnak is nevezik"

- véli a közgazdász-professzor.

Igen ám, de ennek szerinte feltételei vannak. A kínai az egész világon az egyik legvédettebb piac. Kína merkantilista gazdaságpolitikát folytat, ami azt jelenti, hogy a kereskedelmi többlet a cél és nem az egyének jóléte. Ennek következtében a maguk piacát látható és kevésbé látható eszközökkel rendkívüli módon védik. Emiatt a kínai gazdaságban évtizedek óta többszáz millió dolláros többlet jön létre. Erre a hatalmas kínai piacra bejutni a nyelvismeret, a kapcsolatok, a technikák révén rendkívül bonyolult.

Ugyanezt el lehet mondani Indiáról, Indonéziáról, Vietnamról – leginkább ez utóbbiban lenne esélyünk Csaba László szerint, mert van egy nemzedék, amely tagjai nálunk jártak egyetemre és emiatt talán a kapcsolatok kiépítése velük könnyebb lenne. Persze kérdés, hogy ennek mi az ára.

Visszatérve a kínai piacra, az tehát megvan, de nem nekünk, azt a kínaiak keményen védik, leginkább tőlünk. Emiatt egy olyan modell, hogy évek múlva Kína, India, Indonézia és Vietnám részesedése a magyar külkereskedelemben mondjuk 15 százalék lesz, nemigen valósulhat meg. És akkor még nem esett szó az orosz és a közép-ázsiai piacokról, amelyek kézenfekvők, csak oda el kell jutni, át kell menni például Ukrajnán.

Inkább a növekedési elképzeléseinket kellene hozzáigazítani ahhoz, hogy a német, a francia és a spanyol gazdaság milyen állapotban van

- mutatott rá Csaba László.

Itthon

A neves közgazdászprofesszor nagyon ijesztő dolgot árult el, ez most éppen a baj a magyar gazdasági koncepcióval

kapcsolódó cikkeink