Az új európai versenyképességi megállapodás elfogadását nevezte a magyar elnökség kulcsfontosságú céljának Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az Országházban tartott közös kül- és biztonságpolitikai konferencián.

A miniszter a ma megjelent Draghi-jelentés megvitatását, közös álláspont kialakítását és ennek megfelelő cselekvést javasolt.

A magyar EU-elnökségről azt mondta: a versenyképesség mellett az európai védelmi politika megerősítésén fognak dolgozni, mert Európának jelentősen javítania kell védelmi képességeit, nemzetközi válságkezelési reagálóképességét és kapacitásait.

Az EU-nak nagyobb szerepet kell vállalnia saját biztonságának garantálásában, ahol lehet, szövetségesekkel és partnerekkel, de ha szükséges, akkor egyedül - hangoztatta.

Ami az uniós bővítéspolitikát illeti, Bóka János azt emelte ki, hogy a magyar elnökség alatt következetes és érdemalapú bővítési politikát fognak követni valamennyi csatlakozó ország esetében.

Ukrajna esetét különlegesnek nevezte abban az értelemben, hogy az EU széles körű és komplex támogatást nyújt Ukrajnának az orosz agresszió elleni harcban. A magyar elnökség részt vállal a kapcsolódó ügyek gyors kezelésében, ideértve az Ukrajnának javasolt hitel gyorsítását

- jelezte a miniszter, emlékeztetve: Magyarország a története legnagyobb humanitárius segélyprogramját valósítja meg, hiszen a háború kitörése óta több mint 1,4 millió ukrán menekültet fogadott be.

Bóka János kiemelte a nyugat-balkáni régió EU-s csatlakozásának fontosságát, és jelezte: meghívta a Nyugat-Balkán csatlakozó országainak miniszterelnöki tanácsadóit, hogy egy hétfő este, Szegeden kezdődő találkozón kötetlenül vitassák meg az együttműködés lehetőségeit a régióval.

Végül arról beszélt: az elnökség ideje alatt Magyarország a tagállamok és intézmények közötti őszinte együttműködés szellemében, tisztességes közvetítőként, “honest“ brókerként fog dolgozni Európa békéje, biztonsága és jóléte érdekében.

“Nem ígérhetek csodákat, de azt ígérhetem: azon fogunk dolgozni, hogy megteremtsük a feltételeket az előrelépéshez. Az Európai Unióban ez már önmagában is egyfajta csoda”

- hangoztatta a konferencián.

Várhelyi: A következő Bizottságnak bővítési bizottságnak kell lennie

Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa a most záruló uniós ciklusra visszatekintve felidézte: új országként Ukrajna, Moldova, Koszovó és Georgia jelentkezett az EU-ba, míg Ukrajna, Moldova, Georgia és Bosznia-Hercegovina tagjelölti státuszt kapott.

Az EU vezetői úgy döntöttek, megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Albániával, Észak-Macedóniával, Ukrajnával, Moldovával és Bosznia-Hercegovinával; Montenegró és Szerbia vonatkozásában pedig megállapodtak a megújult csatlakozási tárgyalásokról - emlékeztetett.

Májusban életbe lépett a nyugat-balkáni növekedési terv, amely hatmilliárd eurós felajánlást is tartalmaz, emellett 50 milliárd eurós keretet hoztak létre Ukrajna csatlakozásának előkészítésére - mondta, hozzátéve: Szerbiával, Albániával és Észak-Macedóniával kormányközi konferenciák megrendezését tűzték ki célul, Törökországgal aktív kapcsolatot tartanak, hogy életet leheljenek a csatlakozási folyamatba, míg Georgiának meg kell erősítenie elkötelezettségét a tagság iránt, és Koszovó is előrelépést kell tegyen – közölte Várhelyi az MTI jelentése szerint.

A következő Bizottságnak bővítési bizottságnak kell lennie. A mandátumának a végére le kell fektetni az utat a bővítés érdekében - hangoztatta Várhelyi Olivér, akit Orbán Viktor miniszterelnök újra uniós biztosnak jelölt, de ma a Politico azt írta: nem fogja megkapni a bővítési portfóliót, legfeljebb - ha megszavazzák biztosnak - a jóval gyengébb oktatási/sport portfóliót kaphatja Ursula von der Leyentől.

McAllister: Fontos, hogy Ukrajna hozzáférjen a Békekerethez

David McAllister, az Európai Parlament (EP) Külügyi Bizottságának elnöke a közös uniós kül- és védelmi politika stratégiai céljai érdekében több prioritást is megjelölt:

az orosz agresszió elleni fellépést,
a közös kiállást Európa védelméért,
stratégiai szövetségek létrehozását, - az EU döntéshozatali metódusainak megerősítését.

Az Európai Parlament támogatása rendíthetetlen Ukrajna iránt, ez egyfajta befektetés szerinte a közös jövőbe és biztonságba.

McAllister a konferencián hangsúlyozta: Ukrajna folyamatosan harcol az orosz agresszió ellen, fontos, hogy hozzáférhessen az uniós békekerethez.

Az EU bővítési folyamatának a lendületét a lengyel-EU-elnökség alatt is meg kell tartani - mondta végül az EP külügyi Bizottságának az elnöke.

Itthon

Bóka: “Nem ígérhetek csodákat”, de dolgozunk…

kapcsolódó cikkeink