Hirdetés
Itthon

Mindjárt beszél Orbán Viktor Kötcsén, a sajtónak nyilatkozott – Orbán Balázs ezt posztolta

Csuhaj Ildikó

Megérkezett délután Kötcsére a miniszterelnök a Dobozy-kúriára - ezúttal a sajtónak is nyilatkozott és hamarosan zárt körben mondja el a politikai helyzetértékelő beszédét. A jobboldali sajtó “új kihívásokról” írt, és a centrális erőtér-beszédet idézték. Vajon zárt körben a kormányfö kitér-e a politikai erötér átrendezödésére és Magyar Péterre? 

Hirdetés

Már írtunk róla reggel, hogy Orbán Viktor ma ad iránymutatást az övéinek, a jobboldali szellemi- holdudvarnak a 23. Kötcsei pikniken, a miniszterelnök a Comói-tó mellöl egy gazdasági fórum után érkezik a Somogy vármegyei Dobozy-kúriára. Elötte posztolt a Facebook oldalára egy “Showtime” fotót,   ahogyan újságírók gyürüjében nyilatkozik -, azzal a címmel: A győzelem receptje: teljes letámadás!

Orbán Balázs ezt posztolta

A miniszterelnök is posztolt a Facebookon és azt írta a fotóhoz: “szezonnyitó Kötcsén”. 

A Facebook oldalán Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója pedig azt posztolta a miniszterelnök nyilatkozata után: “Magyarországnak gazdasági semlegességre kell törekednie. Nemet mondunk a kialakuló világhatalmi blokkok közötti feszültségekre”.

“Nemet mondunk a háborúskodásokra, és nemet mondanunk a szankciós politikára. Ez a magyar szuverenitás záloga, ha ezt nem tudjuk sikerrel végrehajtani, akkor valamelyik világgazdasági blokk alárendeltségébe fogunk kerülni”.

“Óriási nyomás alatt állunk, de ki kell tartani, és ez az egyetlen olyan politika, ami a magyar gazdaságot fel tudja emelni” – posztolta a miniszterelnök nyilatkozata után Orbán Balázs.

A miniszterelnök a sajtónak nyilatkozva kérdésre válaszolva nem ejtette ki Magyar Péter nevét, és az derült ki a szavaiból: nem ö választja ki az ellenzékét.

A mottó: “Legyen béke már!”

A piknik mottója a “Legyen béke már!” – ami eleve jelzi, hogy a miniszterelnök beszédének a központi eleme nyilván az ukrajnai háború, de legföképp a békepártiság lesz. Orbán Viktor a békemissziója után kapott brüsszeli és uniós politikai bíeálatok, felháborodás után is elkötelezett a béke, fegyverszünet, béketárgyalások mellett.

A jobboldalon “új kihivásokról” írnak – a kormánypártok milyen célokat fogalmaznak meg 2026-ig?

Ugyanakkor a Magyar Nemzet Kötcse kapcsán “új kihívásokról” írt, hangsúlyosan megemlítve a centrális eröteret – nyilván a Tisza 30 százalékos eredménye és a Magyar Péter-jelenség kapcsán – erröl a miniszterelnök elöször a 2009-es kötcsei pikniken beszélt (még ellenzékben, de akkor már a 2008-as szociális népszavazás után az elemzök akár kétharmados gyözelmet prognosztizáltak a Fidesznek a 2010-es váasztásokra).

A centrális erötérröl Orbán Viktor azt mondta: 

“Huzamosan létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza – és ezt nem állandó vitában teszi, hanem a maga természetességével képviseli” .

A Magyar Nemzet mostani kötcsei elözetese szerint az idei kötcsei piknik címadásából már következtetni lehet arra, hogy a megszokott módon egy komplex külpolitikai helyzetértékelést ad a miniszterelnök, illetve a háború jelenlegi állásáról is elmondja a véleményét, “de belpolitikai áttekintés is várható tőle”.

Emlékezetes, a 2009-es kötcsei találkozón vázolta fel először Orbán Viktor a centrális erőtér elképzelését: vagyis a Fidesz középen van, és tőle jobbra-balra van egy nagyobb ellenzéki tömb, ez a felállás 2018-ig meghatározta a magyar politikát. A Fidesszel szemben most egy 25-30 százalékos formáció jött létre, amely a globalista politikai oldalhoz tartozik. Rajta kívül még Gyurcsány Ferenc pártjának, a DK-nak és Toroczkai Lászlóénak, a Mi Hazánk Mozgalomnak van érdemi támogatottsága. Ez a felállás értelemszerűen egy új politikai struktúra, így értelmezésre szorul, hogy ebben hol a helye, illetve mi a szerepe a Fidesznek. Kérdés, hogy a kormánypártok milyen célokat tudnak megfogalmazni 2026-ig, és melyek azok a pontok, amelyekben bizonyítani tudják, hogy 2026-ban is egy győztes politikai erő lehet a Fidesz–KDNP – írta ma reggel a Magyar Nemzet.

2009: Merörizni a létezés magyar minöségét..

A Nagyítás folyóirat 2010. február 17-én megjelent száma szerint Orbán Viktor 2009 öszén a “Megőrizni a létezés magyar minőségét” című beszédében „koncepciót, víziót, sőt stratégiát adott a kultúra jövőbeli szerepéről”.

Eszerint Orbán Viktor a kormányzás és kultúra viszonyát a kormányzás logikája és megfontolásai felől értelmezte. Azt fejtette ki, hogy Magyarországot, a magyar emberek közösségét kormányozni többet jelent annál, mint például a nagyobb jólét és biztonság elérése. Azt mondta, hogy amikor Magyarországról beszél, és a kormányzás lényegéhez közelít, akkor ő azt kisbetűvel, két szóban írja: „magyar ország”. A mindenkori ideális magyar kormányzatot ugyanis annak a felismerésnek kell vezetnie:  „a magyarok közössége s egyáltalán a létezés magyar minősége többek között abból ered, hogy rendelkezünk egy saját, csak ránk jellemző látásmóddal, ahogyan leírjuk, megértjük, érzékeljük és kifejezzük a körülöttünk lévő világot”.

“S ez a kulturális minőség az, amit egy kormányzatnak meg kell őriznie, illetve ezt a közösséget abban az állapotban kell megtartania, hogy a bennünket az összes többi nemzeti közösségtől megkülönböztető kulturális minőség fennmaradjon” 

– mondta akkor.

Orbán Viktor az akkori beszédében a kormányzás célját és feladatát is meghatározta: ez “nagybetűvel és egybeírva” Magyarország közjogi értelemben vett vezetése, tartalmilag pedig annak biztosítása, hogy a nagybetűs Magyarország kisbetűvel, két szóban írva: „magyar ország” maradjon.

A párterőtér alakulásával kapcsolatban Orbán Viktor 2009 öszén Kötcsén azt vezette le – ezt szokták idézni is -, hogy “napjainkra megszűnni látszik a rendszer dualitása, s egy centrális politikai erőtér van kialakulóban, ami „egyrészt a jobboldali konjunktúrának, másrészt a mi megerősödésünknek köszönhető”. Vagyis megvan a reális lehetősége annak, hogy a magyar politika következő 15-20 évét ne a duális erőtér határozza meg, amely „állandó értékvitákkal, megosztó, kicsinyes és fölösleges társadalmi következményeket generál.

Akkor Orbán Viktor azt prognosztizálta: ehelyett “huzamosan létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza – és ezt nem állandó vitában teszi, hanem a maga természetességével képviseli” – összegzett Orbán Viktor, és azt javasolta: az állandó harcra berendezkedett politika helyett az állandó kormányzásra berendezkedett politikát válasszák, ne a másik féllel folytatott folyamatos küzdelmet, hanem bizonyos nemzeti ügyek meggyőző erejű képviseletét.

Akkor azt mondta: a következő kulturális kormányzatnak az lesz a dolga, hogy a magyarországi kulturális elit számára a nyugodt lelkiállapothoz, a teremtő alkotáshoz, valamint a szép, nemes és választékos élethez szükséges feltételeket megteremtse, biztosítsa.

A Látószög blogon Békés Márton a “nemzeti maximumról” írt

“Nincs hosszú távú kormányzás sikeres kultúrpolitika nélkül, melynek történelmi léptékű stratégiája nem egy minimálprogramot jelent, hanem a nemzeti maximumot teljesíti” – írja Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója a “nemzeti maximumról” a Schmidt Mária fémjelezte Látószög bologon.

A filozófus-történész kifejti: “Egy korszak nem csak annyival több egy mégoly stabil politikai rendszernél, hogy állandó vezetés mellett huzamosabb ideig marad fenn, hanem hogy jól megkülönböztethető, csak rá jellemző szellemiség érvényesül benne”. Érezzük, hogy a kort, amiben élünk, egy bizonyos értékkánon, meghatározott kulturális kurzus, sajátos intellektuális klíma jellemzi.

Orbán Viktor ötödik kormányzati ciklusának közepén túljutva a rövidebb távú jogi-gazdasági és a középtávú társadalmi célok után nem túlzás a hosszú távú kulturális célokat fókuszba helyezni. Különösen, hogy valójában ezek teljesülése alapozza meg az előbbiek sikerét – jelenti ki Békés Màrton.

“Politikai értelemben biztosan beszélhetünk korszakról, de hogy kulturális értelemben is korszak lesz-e a rendszerből, az az állami kultúrstratégia érvényesülése mellett a társadalom áthatásának sikerességén is múlik. Egy politikai rendszer maradandóságát belpolitikai stabilitása, működtetőinek állandósága és időtartamának hossza adja, viszont az általa hagyott kulturális lábnyom teszi felismerhetővé és emlékezetessé. Már csak ezért is igaz, hogy a kultúra nem a politika mellékhadszíntere, hanem stratégiai terület. Pontosan ezen a mezőn múlik a kitűzött nagy történelmi cél elérésének jelentős része” – mutat rá.

Az írása végén némi kritikai él is érzékelhetö, azt írja: “Visszatérve, a távlatos korszaképítés nem elhanyagolható feltétele, hogy a kultúra miniszteriális szintű vezérlése hosszabb távon és koncepciózusan menjen végbe. Bethlen István tíz év négy hónapig tartó kormányzása idején ez adott volt: vele együtt lemondó minisztere, Klebelsberg nyolc hónap híján annyi ideig volt hivatalban, mint ő. Ehhez képest az elmúlt tizennégy és fél évben a kulturális ügyek összesen két tárca öt miniszteréhez tartoztak, két alkalommal került sor ciklus közbeni személycserére és csak egy miniszter dolgozott – ő is csak másfél – ciklust átívelően”.

Tényszerűen sorolja, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában Réthelyi Miklós (2010–12) után Balog Zoltán következett (2012–18), majd Kásler Miklós jött (2018–22), akiket a Kulturális és Innovációs Minisztérium keretei között Csák János (2022–24) és Hankó Balázs váltottak.

“A 2010 előttiekhez képest példátlanul bőkezű kulturális ráfordítások, a véghezvitt nagyszabású projektek, felújítások és építkezések sikeres összkormányzati működést bizonyítanak, de minden elismerés mellett azt is hallani, hogy egyszer-egyszer nem tárcanélküli kulturális miniszterek akadtak, hanem kulturális tárcák, miniszterek nélkül” – konstatálja.

“Nyáron az új miniszter végre kézzelfogható, ugyanakkor emelkedett, szerethető, mégis munkás víziót fogalmazott meg, amely illeszkedik az eredeti kötcsei program velejéhez” – állapítja meg Békés, úgy zárva a gondolatmenetét:

 “Amikor például arról volt szó, hogy mindannyiunknak egyéni hivatása van s mi együtt nemzeti küldetéssel rendelkezünk, vagy hogy a legfiatalabbakat hozzá kell érlelni a nemzet testéhez és a világ legjobb dolga magyarnak lenni, akkor valami tágas, barátságos, mégsem kontúrnélküli üzenetet hallunk, ami ráadásul kellemesen ismerős. Ez olyasmi, ami nem a nemzeti minimumnak nevezett minimálprogramot jelenti, hanem a nemzeti maximumot teljesíti. Legkisebb közös többszörös helyett ez a legnagyobb közös osztó: nemzeti program, széleskörű konszenzus, társadalmi egyetértés”.

Hirdetés
Hirdetés
Kapcsolódó cikkek