Ahogy arról beszámoltunk, a magyar miniszterelnök Észak-Olaszországba utazott, hogy részt vegyen az Ambrosetti gazdasági fórumon. A rendezvényen – Orbán Viktor mellett – felszólal Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. A magyar kormányfőt az eseményre érkezve meg is kérdezték, hogy találkozik-e Zelenszkijjel, a válaszát és a videót itt tudja megnézni.
Orbán Viktor a Facebook-oldalán azt írta:
„A magyarok érdekeit megvédjük otthon és megvédjük külföldön. Ma gazdasági fórum Olaszországban, holnap pedig irány Kötcse!”
https://www.facebook.com/share/p/4S3ob3BtfyZ7UdHd/
Orbán Viktor úgy fogalmazott: jelenleg a legfontosabb kihívások közé tartozik az EU gazdasági versenyképességének fenntartása, valamint a háború és a migráció hatásainak kezelése.
Az elnökség során egyaránt vannak saját magunk által meghatározott célok, illetve olyan kérdések, amelyeket az európai politikai kontextus erőltet ránk, fogalmazott. Az elnökség központi célkitűzése a versenyképesség növelése. Az Európai Unió egyre inkább veszíti el a globális piacon betöltött versenyelőnyét, és ennek kezelésére sürgős megoldásra van szükség. Konkrét cél, hogy novemberig megszülessen egy megállapodás az uniós tagállamok vezetői között egy új versenyképességi modellről. Az európai gazdaság új alapokra helyezése a legfontosabb feladat.
Ugyanakkor Orbán szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni két másik kulcsfontosságú problémát: a háborút és a migrációt. Az Európai Unió egy békeprojektként jött létre, azonban jelenleg háború van Európában, amely komoly következményekkel jár. A migráció szintén egyre nagyobb feszültséget okoz az uniós struktúrákban, és ezt a hatást az utóbbi időben lezajlott németországi választások is tükrözik, fogalmazott. Bár a gazdasági versenyképesség a legfontosabb cél, a háború és a migráció is kiemelt figyelmet követel. Ezek a problémák mélyen érintik Európa jelenlegi helyzetét és jövőjét, így az elnökség tevékenységét nem lehet ezek figyelmen kívül hagyásával alakítani – mondta Orbán.
Orbán Viktor szerint három fő területre kell koncentrálni:
- Green Deal újragondolása: Szerinte a jelenlegi zöldmegállapodás szembemegy az üzleti érdekekkel. Példaként említette az EU döntését a kínai autókra vonatkozó vámokkal kapcsolatban, amit az európai autógyártók sem támogatnak. Ezért szükségesnek tartja a Green Deal átalakítását.
- Bürokrácia csökkentése: Orbán szerint az EU versenyképességéhez egyszerűbb bürokratikus eljárásokra és kevesebb bürokratára van szükség.
- Befektetések visszacsábítása: Rámutatott arra, hogy európai cégek egyre inkább Észak-Amerikába és Kínába fektetnek be, mivel Európa nem elég vonzó befektetési célpont.
Európa egységével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az együttműködés önmagában nem cél, hanem a célok elérése érdekében szükséges. Hangsúlyozta a piac egységesítésének fontosságát, de más területeken, mint például a közös adósság vagy védelmi politika, eltérő nézeteket vall.
Orbán Viktor beszédében kifejtette, hogy az Európai Unió előtt álló legnagyobb politikai kihívások nem az általános európai értékek területén jelentkeznek, amelyekben egyetértés van, hanem olyan kérdésekben, mint
a háború, a migráció, a gender.
Úgy véli, hogy ezek az ügyek mélyen megosztják az uniós országokat, és ha az EU a közös politikai egységet erőlteti olyan témákban, amelyekben nincs egyetértés, az az Unió szétzilálódásához vezethet. Különösen a migráció kérdését emelte ki, amely szerinte megosztó tényező, és javasolta, hogy azok az országok, amelyek nem akarják követni a közös migrációs politikát, kapjanak lehetőséget a kimaradásra.
Háború és békemisszió
Az orosz-ukrán háborúval és a békemisszióval kapcsolatban arról beszélt: több mint 22 év miniszterelnöki tapasztalattal rendelkezik, így személyesen is átélt és kezelt különböző konfliktusokat. Említést tett a balkáni háborúról és a grúziai háborúról, amelyeket közelről követett. Orbán szerint a béketeremtés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a kommunikáció elengedhetetlen egy háború lezárásához.
Hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs megfelelő kapcsolat Oroszországgal, ami gátolja a békefolyamatokat. A következő fontos lépés a tűzszünet, ami nélkül nem lehet béketárgyalásokat kezdeni. Kiemelte, hogy a békefolyamat sorrendje: először kommunikáció, majd tűzszünet, és végül béketerv.
Orbán elmondta, hogy személyesen találkozott mind az ukrán, mind az orosz elnökkel, és arra a következtetésre jutott, hogy egyik fél sem akarja igazán a békét, mivel mindketten úgy vélik, hogy az idő nekik kedvez.
Azt is hangsúlyozta, hogy a békéhez nemcsak a konfliktusban részt vevő felek, hanem egy szélesebb nemzetközi közösség – amit „béke barátainak” nevezett – támogatása is szükséges.
Kitért arra is, hogy a békemissziója célja az volt, hogy megértse, milyen esélyek vannak a béke megteremtésére. Ellátogatott Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe, Washingtonba és Donald Trumphoz is, hogy feltérképezze a békefolyamat lehetőségeit.
Orbán szerint miniszterelnökként fontos feladata, hogy tárgyalásokat folytasson a béke érdekében más országok vezetőivel. Ezt nyíltan és rendszeresen teszi, nem titkos küldetések részeként, hiszen minden tárgyalás után 12 órán belül jelentést készített, amelyet az Európai Unió minden miniszterelnöke és elnöke megkapott – árulta el.
Nem vették komolyan?
Elmondta: július elején javaslatot készített az EU vezetői számára, amelyben felvázolta, milyen lépésekre lenne szükség a háború megállításához és a konfliktus kiterjedésének megakadályozásához. Már akkor úgy látta, hogy ha az EU nem cselekszik gyorsan, a háború egyre brutálisabbá fog válni. Szeptemberre beigazolódott ez az előrejelzés, mivel a háborúban résztvevők szembenállása és az áldozatok száma jelentősen megnőtt.
Orbán szerint az Európai Unió vezetői nem vették komolyan javaslatait és figyelmeztetéseit. Szerinte rossz döntést hoztak azzal, hogy nem cselekedtek időben. Hangsúlyozza, hogy az EU jelenlegi struktúrájában nem lehet sikeres külpolitikát kialakítani kvalifikált többséggel, különösen azért, mert a kisebb tagállamok – mint például Magyarország – külpolitikáját nem határozhatja meg a nagyobb országok, mint Németország és Franciaország döntése. Orbán szerint ez veszélyeztetné a nemzeti szuverenitást.
Kitért arra is, hogy az Európai Unióban természetesen vannak olyan kérdések, amelyekben szükség van kompromisszumokra, és sok ügyben sikerült is megállapodásokat kötni. Azonban vannak alapvető, nemzeti szuverenitást érintő kérdések – mint például a külpolitika –, ahol Magyarország nem hajlandó engedni, mert ezek a kérdések alapvetően a tagállamok saját döntési jogkörébe tartoznak. Az EU alapszerződései is rögzítik, hogy bizonyos kérdésekben egyhangú döntés szükséges, és ezeket meg kell védeni.
Kérdések
Kérdésre válaszolva elmondta: Azerbajdzsán stratégiai szempontból kulcsfontosságú országgá vált, ezért az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként támogatjuk, hogy még szorosabb, stratégiai kapcsolatot építsünk ki Azerbajdzsán és az Európai Unió között. Az azeri-magyar kapcsolatokat az eddigi legjobbnak nevezte. Magyarország a második legnagyobb energiavásárló Azerbajdzsánból, épp most írtak alá egy megállapodást más országokkal az azeri zöldenergia importjáról.
Georgia Meloni olasz miniszterelnökről szólva úgy fogalmazott: „nemcsak a kollégám, hanem a keresztény testvérem”. Hozzátette: korábban ez a fajta kapcsolat nem játszott nagy szerepet az európai politikában, de most egy új korszakhoz közeledünk. Ennek alapvető politikai jelentősége van Magyarország és Olaszország számára is, a politikának ez a fajta kulturális aspektusa joggal tér vissza Európában.
Arról, hogy a súlyos bántalmazás miatt Budapesten letartóztatott olasz Ilaria Salis európai parlamenti képviselő lett, Orbán Viktor azt mondta: ez olasz belügy. Magyarországon békés polgárokat az utcán verni pedig bűncselekmény. Hozzátette: Magyarországra vagy bármelyik idegen országba szervezetten jönni, erőszakot alkalmazni az utcán sétáló polgárokkal szemben, majd ezt európai parlamenti tagsággal jutalmazni, „nagyon olaszos módszer”.