Mint emlékezetes, az Európai Bíróság megállapította, jogellenesen tartották fogva a menedékkérőket az azóta már bezárt tranzitzónákban, és a magyar hatóságok a fellebbezéshez való jogukat is megsértették. Június közepén meg is kapta az ítéletet a kormány: 200 millió euró és pluszban napi 1 millió euró kötbér nem fizetés esetén.

"Felháborító, igazságtalan és elfogadhatatlan…" - reagált az uniós bírósági döntés napján Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kifizetés elmaradt, így az első fizetési felszólítást július 16-án meg is küldte az Európai Bizottság, 45 napot adva a tranzakció lebonyolítására. Ennek a határideje pedig augusztus 30-án lejárt, pénzmozgás azonban nem történt.

"Egyetlenegy dolgot várnak, azt, hogy fizesse ki ezt a pénzt a magyar kormány..." – mondta Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Megérkezett ugyanis a második fizetési felszólítás, amelynek új határideje szeptember 17. Ha ekkorra sem sikerül rendeznie Magyarországnak a bírságot, akkor a Bizottság levonja az összeget az uniós forrásból.

Arató László kifejtette:

„A magyar kormány tavaly december óta, tehát mióta felszabadította az Európai Bizottság ezt a 10,5 milliárdos keretet, azóta körülbelül olyan 500 millió euró értékben adott már be számlákat, ezt ki is fizette az Európai Bizottság. De majd amikor legközelebb szintén ilyen utófinanszírozásból jön a következő számla, mondjuk 320 millió euróról, abból majd 120-at fognak elfogadni."

Ez persze kiegészül a napi 1 millió eurós bírsággal, amely minden egyes nappal nő, amikor a kormány nem fizet. Az erre vonatkozó kifizetési felszólításra szeptember 13-ig kell a kormánynak válaszolnia.

Deák Dániel politológus úgy fogalmazott az ATV Híradónak:

„Értelemszerűen ez továbbra is egy fontos vitatéma lesz Magyarország és Brüsszel között. Hogyha engedne ebben a kérdésben a magyar kormány, semmiben sem javulna a globalista politikai körökkel a kapcsolata, viszont egy nagyon fontos álláspontját adná fel szimbolikusan, ami politikai kárt okozna számára."

Az ATV Híradó által megkérdezett nemzetközi jogász szerint ezzel szemben semmit nem tehet a kormány, ahogy azzal sem, hogy a kormánynak kétmilliárd eurós követelése áll fenn a Bizottság felé a határvédelemhez való hozzájárulás miatt. Mint Lattmann Tamás kifejtette:

„A magyar kormánynak igazából az alapító szerződések alapján nem nagyon van mozgástere. Ez az ítélet, ami megszületett, jogerős, kötelező, végleges, ez ellen fellebbezni nem lehet. Itt most igazából a Bizottsággal a végrehajtáson lehet egy kicsit huzakodni, vitatkozni, de ennek semmilyen jogi alapja már nincsen. Tehát a jog ott véget ért, hogy a bíróság kimondta, hogy ezt a bírságot meg kell fizetni. Innentől kezdve a bizottság próbálja ezt valahogy lezárni az érintett tagállammal. Itt már nagyon jogi mozgástér nincsen."

Az ítélet jogerős, így minden a felek közti egyeztetésen múlik, és Lattmann Tamás úgy látja, azzal, hogy a Bizottság folyamatosan határidőket szab, arra törekszik, hogy megállapodás keretében rendezze az ügyet Magyarországgal.

Itthon

Szédületes mennyiségű pénzen megy a játszma az Orbán-kormány és Brüsszel között

kapcsolódó cikkeink