Létezik egy régi közmondás, miszerint a labdarúgás az úriemberek sportja, amit gazemberek játszanak, viszont a rögbi a gazemberek sportja, amit úriemberek játszanak. “Az Európai Unióban a gazemberek sportját akarom úriemberek módjára játszani” – mondja Bóka János az interjú elején.
Az EU-tagságunkról
Ez egy nem létező politikai vita, nem létező politikai diskurzus. A magyar kormányon belül nincsen beszélgetés arról, hogy Magyarország jövőjét az Európai Unión belül vagy az Európai Unión kívül kell elképzelni – jelentette ki az erre vonatkozó kérdésre, hangsúlyozva:
„A kormánynak az az egyértelmű álláspontja, amit minden fórumon elmondtunk, hogy Magyarország európai uniós tagságának nincs alternatívája.”
“Ennek nagyon sok gyökere van. Magyarország kulturálisan és történelmileg Európához kötődik. A mi helyünk Európában van, az Európai Unióban a helyünkön vagyunk. Ugyanez a helyzet identitásoldalról is, függetlenül attól, hogy a magyar eredetet hova vezetjük vissza, a modern magyar identitás az európai identitás” – fogalmazott a miniszter.
“Az európaiság a modern magyar identitás szerves része” – hangsúlyozta Bóka János az interjúban.
“Tehát amikor én magyar vagyok, akkor ezzel azt is mondom, hogy én európai vagyok” – jelenti ki, hozzátéve: “az más kérdés, hogy szerintem csak magyarként lehetek európai, tehát csak ebből adódik az európaiságom, de a modern magyar identitás az európai identitás. Tehát identitás szempontjából is a helyünkön vagyunk”.
Mint mondta, ha megnézi “a biztonságpolitikai szempontokat, Magyarország helyét a térképen, akkor világos, hogy Magyarország biztonsága csak egy erős védelmi közösség részeként garantálható, aminek egyik pillére a NATO, a másik pillére pedig az Európai Unió”.
A magyar gazdaság és a magyar emberek jólétének az alapját nézve pedig Bóka János hangsúlyozza: “egy ennyire nyitott, ennyire exportvezérelt és ennyire külföldi beruházásoktól függő gazdaság esetében elképzelhetetlen a fejlesztési célkitűzéseket megvalósítani úgy, hogy Magyarországnak nincs korlátlan hozzáférése az egységes belső piachoz. Ez jelen körülmények között csak az Európai Unió tagjaként lehetséges”.
Összességében úgy fogalmazott:
“akármilyen szempontot nézek, azt kell mondjam, az európai uniós tagságunknak nincsen alternatívája, és nyilván a kormány Európa-politikáját is ezek az alapvető szempontok határozzák meg”.
Ugyanakkor szerinte “ez nem jelenti azt, hogy az Európai Unió működésével kapcsolatban kritikát vagy javaslatokat nem lehet megfogalmazni”.
Bóka János szóvá tette, hogy “az Európa-politikának nagyon komoly hiányossága, hogy minden ilyen megjegyzést, kritikát, ami az Európai Unió működésével vagy az európai politikai célkitűzésekkel kapcsolatos, azt a jelenlegi Európai Unió politikailag nem képes feldolgozni. Mindenkit, aki ezeket a kritikákat nyilvánosan, felvállaltan megfogalmazza, igyekeznek az európai politikai közösségből kitolni. Ez helytelen megközelítés, ami sem a tagállamok közötti lojális együttműködést, sem az uniós intézmények sikeres működését nem segíti” – hangoztatta.
A magyar EU-elnökségről
Ez a feladat legalább annyira kötelezettség, mint lehetőség, és az, hogy milyen lehetőségeket hordoz egy tagállam és az Európai Unió egésze számára, nagyban függ az elnökség intézményi és politikai környezetétől. A magyar elnökségnek az intézményi és politikai környezete pedig rendkívül sajátos – mondta a magyar EU-elnökségre vonatkozó kérdésre.
“Egyrészt az intézményi ciklus végén és egy új ciklus elején vagyunk, így ez átmeneti elnökség. Az átmeneti elnökséggel szembeni elvárások pedig különböznek. Az elnökségünk alapvetően politikai lehetőségeket hordoz magában, az átmeneti elnökségre tekintettel azoknak a jogalkotási dossziéknak a száma, amiket mi átveszünk és viszünk tovább, az sokkal kisebb, mint az intézménycikluson belüli elnökségek esetében” – tette hozzá. .
A magyar elnökség szerinte “sikeres tud lenni abban, hogy lefolytatja a politikai vitákat, amik az új intézményciklus elején szükségesek arról, hogy milyen irányba menjen tovább az Európai Unió az elkövetkező öt évben. Azonosítottuk azokat a területeket, ahol úgy látjuk, hogy a politikai vitákra szükség van, és ezt az elképzelésünket az európai parlamenti választási kampány és az EP-választások eredménye is megerősítette. Ezért helyeztük az elnökség középpontjába az uniós versenyképességet, mint egy ilyen mindent átfogó, horizontális prioritást, ezért beszélünk az európai biztonság- és védelempolitika megerősítéséről”.
“Ezért beszélünk az európai mezőgazdaság és kohéziós politika jövőjével kapcsolatos vitáról, és a demográfiai kihívásokról, amik szintén egész Európát érintik, illetve a bővítésről, ahol szeretnénk, hogy a politikai figyelem az eddigieknél erőteljesebben irányulna a Nyugat-Balkán felé, ahol az Európai Uniónak nagyon komoly tartozásai, befejezetlen ügyei vannak. Több mint húsz évvel ezelőtt ígértük meg a Nyugat-Balkán országainak, hogy a jövőjük az Európai Unióban van, és ehhez képest ez a bővítési folyamat rendkívül lassú. Ugyanakkor most úgy tűnik, hogy bár Nyugat-Európában újra megjött a bővítési lelkesedés, ez elsősorban Ukrajnára irányul. Ennek viszonylag kevés pozitív hozadékát lehet látni eddig a Nyugat-Balkán tekintetében” – mondja Bóka János az interjúban.
Nagyon erős politikai hisztéria alakult ki a békemisszió kezdetétől fogva
– fogalmazott arról, hogy Orbán Viktor békemissziója és a soros elnökség kezdete időben egybeesett július elején.
“Nem állítom, hogy teljesen felkészületlenül ért bennünket ez a politikai reakció. Ettől függetlenül mi bíztunk abban, hogy mind a békemisszió céljairól, mind annak eredményeiről és következményeiről lehet majd értelmes politikai párbeszédet folytatni” – közölte Bóka János az interjúban.
A miniszter úgy látja: “ennek a lehetősége még továbbra is adott. A miniszterelnök többször is világossá tette, hogy bár Magyarország tölti be az EU Tanácsának a soros elnöki pozícióját július 1-től, nem az Európai Unió mandátuma alapján és nem az Európai Unió nevében folytatta ezeket a megbeszéléseket” – emlékeztetett.
“Tekintettel azonban arra, hogy a soros elnöki pozíciót töltjük be, részletes tájékoztatást nyújtott valamennyi uniós állam és kormányfőnek arról, hogy ezek a megbeszélések miről zajlottak, és ebből személy szerint milyen következtetéseket von le és milyen javaslatokat tesz. Megjegyzem, ez nem kötelező, és nem általánosan bevett gyakorlat, mint ahogy az Európai Unió állam- és kormányfői is folytatnak megbeszéléseket mind az ukrán elnökkel, a kínai hatóságokkal, az Egyesült Államokkal, és ezekről a legváltozatosabb módon tájékoztatják, vagy nem tájékoztatják a többi európai államot és kormányfőt. Tehát azt mondhatnám, hogy a diplomáciai minimumot és a szokásokat messze meghaladó transzparenciával járt el a magyar miniszterelnök” – mondta az EU-ügyekért felelős miniszter.
A teljes interjút itt tudja elolvasni.