Itthon

Brutálisan nagyok a bérkülönbségek az országban: ezek a leggazdagabb és legszegényebb régiók

ATV.hu
Hirdetés
Kapcsolódó cikkek
Szijjártó PéterOrbán Viktor SzerbiaTisza Pártkeleti
Hirdetés
Hirdetés

A főváros 2. és 12. kerületében dolgozók keresnek a legjobban Magyarországon, a borsodi cigándi és gönci járás dolgozói pedig a legrosszabbul – ez derült ki a KSH adataiból. A tíz legmagasabb jövedelmet nyújtó járás közé kilenc budapesti kerület mellett egyedül a budakeszi járás fért be. Lentner Csaba közgazdász Híradónknak úgy fogalmazott, hogy Magyarország európai összevetésben…

Hirdetés

Légvonalban alig több mint 200 kilométer a távolság Budapest 2. kerülete és a borsodi cigándi járás között, keresetekben azonban jóval messzebb vannak egymástól: a KSH adatai alapján júniusban előbbiben bruttó 1 millió forint felett, utóbbiban, amely a kereseti listán leghátul áll, 400 ezer forint alatt volt az átlagbér.

A tíz legmagasabb átlagkeresetű magyarországi járásban kilenc budapesti kerület van. Európai összehasonlításban sajnos rosszul állunk. Ha a rendszerváltozáshoz viszonyítunk, akkor a magyar átlagbéreknek az európai átlaghoz mért szintje alig változott, mintegy 75%-os bérdeficitben vagyunk. Lentner Csaba közgazdász szerint annak viszont örülni kell, hogy 2010-től dinamikusan nőttek a keresetek, beleértve a minimálbért, és a garantált bérminimumot.

Kelet-Magyarország mintegy felében kevesebb mint bruttó 500.000 forintot visznek haza az emberek. „Ha továbbiakban sem történik iparfejlesztés Kelet-Magyarországon, vagy Baranya megyében, vagy Észak-Magyarországon – egységesen, nem csak Miskolcon – akkor sajnos meg kell mondani, hogy a jelenlegi bérdifferenciák még jobban fel fognak erősödni” – fogalmazott Lentner.

Egy, az ATV-nek nyilatkozó autószerviz-tulaj, azt mondta Híradónknak, náluk a középosztály eltűnőben van. „Nem tudom azt mondani egy ügyfelemnek, hogy 15.000 forint egy fél órás munka, mert elgondolkodik, hogy inkább kiesik a lába a kocsiból, minthogy megcsináltassa” – fogalmazott.

Áncsán Aranka és kollégái a legszegényebb szabolcsi térségekben élő családokat támogatják. „A falvakban jellemző, hogy a családoknak akkor van megélhetési lehetősége, ha legalább az egyik fő – ez általában az apa – elmegy otthonról dolgozni, és egy távoli városba jár. Ami azt jelenti, hogy hajnalba kel és későn este ér haza, vagy azt jelenti, hogy egyáltalán nincs jelen a család életében hétközben. Ők havi szinten 200 és 400 ezer forint körüli összeget visznek haza” – mondta.

A szakember sok olyan gyermeket ismer, akik életükben nem látták a Balatont. A fejenkénti 642 ezer forintos magyarországi átlagkeresetről ezek a családok csak álmodnak, tette hozzá a szakember.
 

Hirdetés
Kapcsolódó cikkek