“Szó sincs arról, hogy az állam finanszírozási nehézségekkel szembesülne.
Óriási pénzügyi tartalékkal rendelkezik az ország. A kincstári egységes számlán (KESZ) közel 3.500 milliárd forint áll rendelkezésre, amely az elmúlt évtizedhez képest igen magas szintnek felel meg – a 10 éves átlagállomány 1.884 milliárd forintot tesz ki.
Emellett pedig rekordszinten, 47 milliárd euró felett mozog a jegybanknál lévő nemzetközi tartalékok szintje” – közölte az atv.huval Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki a múlt héten meglepően őszintén “cash flow problémáról” beszélt egy Index-interjúban.
Azt kérdeztük: a cash flow probléma sokáig velünk marad-e, és az államnak tényleg nincs pénze, vagy csak nem pont akkor áll rendelkezésre a költségvetésben, amikor egy komoly kamatkiadást az adósságszolgálat miatt finanszírozni kell. Azt is megkérdeztük: a kormány milyen intézkedésekkel “optimalizálja a likviditást”, ha jön például a Gulyás Gergely által bejelentett bruttó 800 ezer forintos pedagógusbéremelés 2025-ben (a ciklus végére 1 milliós), ha Orbán Viktor miniszterelnök ígérete megvalósul a családi adókedvezmény megduplázásáról, és a minimálbér átlagbérhez közelítése is?
Nagy Márton a válaszában úgy fogalmazott: “az sem véletlen, hogy az adósságbesorolásunkat folyamatosan megerősítik a nemzetközi hitelminősítők. A cash flow kihívás azt jelenti, hogy az éves költségvetési hiánycélt csökkenteni kell. Idén a GDP 4,5 százalékára, jövőre pedig 3,7 százalékára kell lefaragni a hiányt. Éves viszonylatban tehát a hiánycélokat el kell érni” .
A problémát a miniszter szerint az okozza, hogy az államadósság kamatkiadásai magasak és ezek 3-4 év múlva csökkenek „normális” szintre. Idén a GDP 4,9, 2025-ben a GDP 3,8, 2026-ban pedig a GDP 3,5 százalékát teheti ki a bruttó kamatköltség.
Azaz, 3-4 év múlva automatikusan “kikönnyül” a költségvetés, strukturális változtatásra tehát nincs szükség, cash flowt kell kezelni éves viszonylatban
– fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a kiadások évekkel való eltolását és az extraprofitadók tervezettnél későbbi kivezetését foglalja magában.
“Erre az is lehetőséget ad, hogy bizonyos szektorokban – ilyen a pénzügyi és az energiaszektor is – még mindig indokolatlanul magas profitok vannak. A cash flow megközelítés tehát évek közötti átrendezést jelent a kitűzött költségvetési hiánycél elérése érdekében” – közölte válaszában a miniszter.
“Legalább 300 milliárdnyi” beruházás tolódik 2025-re
Munkatársunk kérdésére, hogy Varga Mihály már bejelentett áprilisban egy 675 milliárdos “megszorítást” 2024-re a beruházásokra (bár a kormány a megszorítás szót mint mondta, nem is ismeri), most a 2025-ről 2026-ra, illetve 2027-re való halasztás hány száz milliárdos nagyságrendű lesz, és milyen fontos beruházásokat érint, a nemzetgazdasági miniszter azt válaszolta: nincs szó megszorításról, hiszen ezek a beruházások egytől egyig támogatott, gazdasági és közpolitikai célokat szolgáló szükséges beruházások, amelyek nem elmaradnak, hanem átütemezésre kerülnek.
“Konkrét számot egyelőre még nem tudok mondani, de legalább 300 milliárd forintról lesz szó 2025-ben, ami későbbre tolódik. A Gazdasági Kabinet jelenleg is vizsgálja a beruházásokat” – fogalmazott Nagy Márton.
Elhangozhat-e a neve tavasszal jegybankelnökként?
“Nem foglalkozom a kérdéssel, ez miniszterelnök úr kompetenciája” – reagált a miniszter arra a kérdésünkre, miszerint az Index-interjúban Matolcsyékat, illetve a jegybankot a “küklopsz-szindróma” miatt kritizálta, milyen esély van rá, hogy jövő tavasszal az ő neve hangzik el, amikor a miniszterelnök bejelenti az új MNB-elnököt.
“Augusztusban ráadásul rengeteg új feladatot kaptam, így azon dolgozom, hogy ezeket minél hatékonyabban illesszem be az NGM szervezetébe. Kormánytagként az a legfontosabb feladatom, hogy segítsem a miniszterelnök munkáját” – tette hozzá.
“A kormány nem háborús, hanem békepárti kommunikációt folytat”
Arra a kérdésünkre, hogy a kormányzati “háborús” kommunikációban a bizonytalanságot hangsúlyozzák a válság okozójaként, ez nem fokozza-e azt, hogy az emberek ne a “sarki fűszeresnél” vagy máshol költsenek fogyasztásra – hanem ahogy korábban a kormány felhívása is szólt, hogy inkább megtakarítsanak magyar államkötvényben – Nagy Márton úgy fogalmazott:
“tisztelettel, de szeretném ezt visszautasítani, ugyanis a kormány nem háborús, hanem békepárti kommunikációt folytat.
Békére van szükség, minden egyes alkalommal ezt hangoztatja a kormány. A háború ugyanis brutális emberi pusztítással jár, ráadásul mérhetetlen károkkal okoz az európai gazdaságban is. Ennek issza mindenki a levét, elég, ha csak a német gazdaság teljesítményét vesszük górcső alá, amely sajnálatosan a hazai ipar termelésére is kihat”.
Kétségtelen azonban a nemzetgazdasági miniszter szerint az is, hogy “a háború miatt lassan oldódik a lakosság óvatossága, ugyanis teljesen természetes, hogy tartalékot képzünk akkor, amikor háború dúl a szomszédunkban”.
Ezzel együtt létezik egy fogyasztási puzzle, hiszen 10 százalékos a reálbéremelkedés. “Az adatokból azt látjuk, hogy az átlag felett keresők megtakarítanak és inkább külföldön fogyasztanak, mint itthon” – nyomatékosította válaszában most is Nagy Márton, hozzátéve: “ez duplán rossz a gazdasági növekedésnek”.
A miniszter azt is hangsúlyozta: “a külföldi webshopok elterjedése jelentős csapást mér a hazai kiskereskedelemre. Gondoljunk csak az Amazon-ra vagy csak a Temu-ra” – mutatott rá a válaszában.
A középréteg és az átlag alatti keresők pedig fogyasztás helyett lakásvásárlásra költik a pénzüket. A megtakarításuk a lakáshitelek önrészévé válik. Ez érthető és szerencsére ebből előbb utóbb fogyasztás lesz, hiszen a lakást fel kell újítani vagy éppen be kell rendezni. Júliusban például, egy nyári hónapban négy éve nem látott számú lakás cserélt gazdát” – emelte ki a miniszter.
Új kkv államtitkárság jöhet – “Mi akár egy beruházás 50 százalékát is megfinanszíroznánk…”
Arra a kérdésünkre, hogy augusztusban újabb területeket kapott a Nemzetgazdasági Minisztérium, ez okoz-e szerkezeti változásokat az NGM-ben, Nagy Márton azzal válaszolt: “én azt gondolom, hogy olyan – idén 2 százalék, jövőre 4 százalék körüli – gazdasági növekedést kell elérni, amely bevonó, inkluzív jellegű, azaz a konjunktúrából a társadalom minden rétege profitálni tud. Ez összhangban áll a kormány álláspontjával is, amely egyértelmű: kiemelten kell támogatni a családokat, a vidéki fiatalokat és a hazai kkv-kat.
A családi adókedvezmények mértékét megduplázzuk és vizsgáljuk egy szakmunkáshitel elindításának lehetőségét is” – közölte a miniszter.
“A tervek szerint a 17-22 év közötti szakképző iskolát, vagy szakgimnáziumot elvégzett fiatal munkába állást követően 10 éves futamidejű, szabad felhasználású hitelt vehetne fel, amennyiben vállalja, hogy Magyarországon él és dolgozik. Ezt lehet pályakezdési támogatásnak is tekinteni”
– hangsúlyozta a válaszában.
“A kis- és közép vállalkozások (kkv) esetében Nagy Márton nyomatékosította: kiemelt prioritást élvez a digitalizáció felgyorsítása, ugyanis e nélkül a 21. században nem beszélhetünk versenyképességről. Emellett egy új célzott és beruházást támogató 1+1 rendszert kell felépíteni, mert ma ilyen rendszer a kkv-kra vonatkozóan nem létezik, miközben a kkv-k jelentik a gazdaság gerincét” – fogalmazott.
“Ez azt jelenti, hogy mi akár egy beruházás 50 százalékát is megfinanszíroznánk vissza nem terítendő forrással. Itt pályázati rendszerben gondolkodunk” – tudatta a válaszában Nagy Márton, aki azt is elárulta: “ennek a munkának az előmozdítása érdekében miniszterelnök úrral egyeztetek egy új kkv fejlesztési államtitkárság felállításáról”.
Az új államtitkárság feladata lesz a folyamatos kapcsolattartás az érdekképviseletekkel, szakmai szervezetekkel, kamarákkal és magukkal a vállalkozásokkal is – közölte a nemzetgazdasági miniszter, kiemelve: “ahogy az ipar esetében is az ipari szereplőkre hallgattunk – hiszen ők kockáztatják a pénzüket -, úgy a kkv-k esetében sem akarunk okosabbak lenni, mint maguk a kkv-k. Pontosan ők látják, mire van szükségük, mi segíti legjobban a fejlődésüket” – fogalmazott az atv.hu kérdésére válaszolva a nemzetgazdasági miniszter.