Az Európai Bizottság elutasította Magyarország kérését, hogy konzultációt folytasson Ukrajnával az orosz Lukoil vállalattal szemben bevezetett szankciók feloldásáról. Szijjártó Péter szombaton a Tranzit fesztiválon szégyenteljesnek nevezte a döntést.
„Az, hogy az Európai Bizottság itt nem lép fel, hogy elutasította a kérésünket, az azt bizonyította, hogy Brüsszelből utasították az ukrán kormányt arra, hogy egy ilyen lépést tegyen” – fogalmazott a külügyminiszter.
A bizottság döntésével a kormány már korábban kalkulálhatott, a csütörtöki Kormányinfón ugyanis Gulyás Gergely azt mondta: a kormány segítségével a MOL tárgyalásokat folytat más kőolajkereskedők bevonásáról azért, hogy elég olaj érkezzen Magyarországra.
„Bár költségesebb lesz a szállítás, és a kockázat is a MOL-é az orosz ukrán határtól, de van olyan jogi megoldás amellyel biztosítható továbbra is, reméljük, hogy hosszútávon a kőolajellátás a tranzit szempontjából veszélyeztetett vonalon” – fogalmazott Gulyás Gergely, aki csakúgy, mint Szijjártó Péter, sérelmezte, hogy az EU nem védte meg Szlovákiát és Magyarországot Ukrajna egyoldalú lépésétől.
Híradónknak az Európai Bizottság Magyarországi képviselete viszont azt írta, Magyarország kőolajellátása egyáltalán nincs veszélyben. Hozzátették: a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy kivonják az orosz fosszilis tüzelőanyagokat, ezáltal csökkentve Oroszország bevételeit, amivel az Ukrajna elleni illegális agressziójukat finanszírozzák.
Holoda Attila szerint az Európai Bizottság döntése teljesen érthető, régen le kellett volna már válnunk az orosz energiáról.
„Így is, úgy is meg fog térülni ez a beruházás, ha lassan akkor lassan, ha gyorsan akkor gyorsan, de ez egy tisztán üzleti kérdés. Én nem gondolom, hogy szükség lenne arra, hogy egy egyébként igencsak profitábilis vállalatot az EU megtámogasson egy ilyen kérdés megoldásában, meg lehet oldani a kérdést, az Adria vezeték rendelkezésre áll, források vannak a világban mindenfelé”
– fogalmazott a szakértő.
Az MCC szakértője szerint a leválás nem olyan egyszerű, mert az adriai vezeték kapacitása nem elég, és a horvát kormány a tranzitdíjat a többszörösére emelte.
„A minimum az lett volna Brüsszel részéről, egyrészt hogy a horvátokkal próbál közvetíteni a horvát tranzitdíj ügyében, a másik pedig, hogy próbál abban a helyzetben közvetíteni, és felszólítani Ukrajnát arra, hogy tartózkodjon a jövőben az ilyen egyoldalú lépésektől, mint jövendőbeli EU-tagállam. Emellett elvárható lett volna, hogy informálja a szlovák és a magyar kormányt a lépéséről” – fogalmazott Híradónknak Toldi Ottó, az MCC Klímakutató Intézetének vezető kutatója.
A szakértő hangsúlyozta: Oroszország Európa helyett eladja a kőolaját és földgázát a világ többi részének, ezzel egy időben pedig elkezdett folyékony földgázt előállítani. Szakértők szerint a Lukoil szankcionálása, és az emiatt szükségessé vált alternatív beszerzések nem fogják megdrágítani az üzemanyagok itthoni árait.