Erő Zoltán, Budapest főépítésze – aki a sajtóból értesült a tervekről – az ATV Híradónknak azt mondta: a kereszt ideológiailag átminősítené a szobrot, az pedig rossz üzenet, hogy az átalakításról egy szűk kör döntött. A kereszt felhelyezése ellen civilek petíciót indítottak, egy jezsuita szerzetes pedig nyílt levélben arra szólította fel a kormányt, hogy ne generáljon vallásháborút. Az ATV Híradó összeállítása.
A tervek szerint a Gellért-hegyi Szabadság-szobor talapzatára 2026-ra egy kereszt is felkerülne, ami a Nemzeti Hauszmann Program közösségi oldala szerint az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbóluma.
Az ötlet nem aratott osztatlan sikert. A kereszt ellen indult petíció aláírói szerint az átalakítás nincs összhangban az alkotás eredeti szellemiségével, és figyelmen kívül hagyja a jogörökösök tiltakozását.
Hofher József jezsuita szerzetes pedig nyílt levelében azt nehezményezi, hogy az elképzelés tovább mélyíti a társadalomban lévő feszültségeket a konzervatív és a liberális gondolkodású állampolgárok között. Arra szólítja fel – idézem – a békepárti Karmelita Államegyházat, hogy ne generáljon vallásháborút.
A munkálatok egyébként már megkezdődtek a Gellért-hegyen, a változásokról azonban Budapest főépítésze is csak a sajtóból értesült. Erő Zoltán szerint aggályos az elmúlt évek gyakorlata, hogy az ilyenkor szokásos tervtanácsok helyett egy belső kör hoz döntéseket. Úgy véli: a kereszt ideológiailag átminősítené a szobrot.
Nem való oda a kereszt. A kereszt Szent Gellért püspök kezébe való, aki valóban a kereszténység terjesztésével mártírhalált halt a Gellért hegyen. Ez a Szabadság-szobor másról szól. Ez fogalmak keveredése, szimbólumok keveredése, ami voltaképpen butaság
– érvelt a főépítész.
Az ügyben megszólalt Gyurcsány Ferenc is. A DK elnöke rossz döntésnek tartja a terveket, és nehezményezi, hogy a hatalmat nem érdekli a tiltakozás.
Azért furcsa most ezt a kijelentése, mert tudjuk tőle, hogy rendszeresen bérmálkozik – nyilatkozta az MTVA-nak Simicskó István. A KDNP frakcióvezetője nem érti a DK elnökének tiltakozását. Simicskó István szerint a kereszt nem csak a szabadságot, hanem a győzelmet is jelképezi.
Szerintem fontos, hogy Magyarország a keresztény értékrendjét megerősítse, példát mutasson Nyugat-Európának. Ott, ahol kereszteket vesznek le, mi meg állítunk, megóvjuk és a keresztény értékrendet felmutatjuk és a hitünket megerősítjük és a reményünket is megerősítjük ezzel a döntéssel és ezzel a cselekedettel
– fűzte hozzá.
A Gellért hegyen álló szobor eredetileg felszabadulási emlékmű volt, talapzatán egy szovjet katonával. A rendszerváltás után lekerült róla a katona és Szabadság-szoborrá minősítették át. A híradónknak nyilatkozó történész szerint a kereszt elhelyezése szakrális jelentést adna a szobornak, ami mélyítené a szakadékot a hívő és nem hívő emberek között.
Így mindenki számára a szabadságot jelenti, abban a pillanatban, ha lesz egy szakrális vetülete, akkor már nem biztos, hogy mindenkit meg tud szólítani maradéktalanul.
Ez a szobor eddig vallási értelmezés nélkül is be tudta tölteni a funkcióját. Funkció alatt nem azt értem, ami eredetileg lett volna, a Vöröshadsereg diadalát hirdesse, vagy Magyarország felszabadítását, hanem tényleg a város és a szabadság jelképévé vált
– mondta Katona Csaba történész.