A GKI azt vizsgálta különböző méretű cégek megkérdezésével, hogy miként alakultak a béremelések. Valamekkora emelés mindenhol volt, csak a mértékek térnek el: az iparban és a szolgáltatóiparban átlagon felül, a kereskedelemben átlag alatt emelkedtek a fizetések. Igaz, ezek mind meghaladják a várhatóan 4,5 százalék körüli inflációt.
Mihályi Máté, a GKI Gazdaságkutató Zrt. gazdasági szakértőke kifejtette: „ez egy elég erős reálbér-növekedés, de ennek a legfőbb oka az előző évek magas inflációja és az, hogy felismerték a vállalatok is, hogy kénytelenek béremelést eszközölni, illetve a magyar munkaerőpiac meglehetősen feszes, alacsony munkanélküliség van, a cégeknek béremeléssel versenyezni kell azért, hogy megtartsák a munkavállalóikat és elcsábítsák egymástól”.
A kereskedelem átlagon aluli béremelése részben a kiskereskedelmi index visszaesésével magyarázható
– mondta a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Neubauer Katalin szerint ahhoz, hogy az ágazat folytatólagosan részt vegyen a béremelésekben, alkalmazkodnia kell. Szerinte megváltoztak a vásárlói szokások.
Ezekhez a vásárlói szokásokhoz az a vállalkozás, amely nem tud jól igazodni, annak nincs esélye a felzárkózásra, nincs esélye arra, hogy olyan mennyiségű mértékű értéket tudjon növelni a vállalkozása tekintetében, amely egyrészt a jó minőségű munkaerőt, másrészt pedig a saját fejlődését biztosítani képes.
Noha az ipar teljesítménye május óta erős lejtmenetben van, mégis átlagon felül tudott bért emelni. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint ennek oka egyrészt az ágazatban fellelhető erősebb verseny a jó munkaerőért, Rolek Ferenc szerint viszont, ahhoz, hogy az emelés mértéke átlagon felüli maradjon, beruházások kellenek.
A GKI kutatásából az is kiderült, hogy minél kisebb egy cég, annál valószínűbb, hogy egyáltalán nem, vagy 5 százalék alatti mértékben emelt alkalmazottainak. Mindez igaz még a nagyobb, 51 és 250 munkavállalót foglalkoztató cégek egyharmadára is.