Takács Péter egészségügyi államtitkár a kórházak klímaberendezéseinek állapotával kapcsolatban kiemelte, hogy az elmúlt évek hőhullámai komoly kihívást jelentettek az egészségügyi intézmények számára. Bár több intézményben sikerült felújításokat és klímacseréket végrehajtani, továbbra is fennállnak problémák.
„Nem is állítottuk, hogy minden rendben van” – szögezte le.
Példaként említette a János Kórház ortopédiai osztályát, ahol a klímaberendezés nem működik, de az ellátást átszervezték, hogy a betegek más intézményekben kaphassanak megfelelő ellátást. Hangsúlyozta, hogy ezek a berendezések nem egyszerű háztartási klímák, hanem komoly, több tízmillió forintos eszközök, amelyek karbantartása és üzemeltetése jelentős költségeket igényel.
Takács reagált arra is, hogy miért nem történt meg a szükséges felújítások végrehajtása az elmúlt években. Elmondta, hogy a kormány már több mint 10 milliárd forintot költött a legsérülékenyebb intézmények klímaberendezéseinek cseréjére és felújítására. Azonban sok helyen az elektromos hálózat állapota miatt nem lehet további klímaberendezéseket telepíteni.
Az előző időszakban sok esetben magánszolgáltató tartotta fenn az elektromos hálózatot, és nehezen döntöttek nagyobb mértékű fejlesztésről. Hangsúlyozta, hogy a műtők klimatizálása elsődleges prioritás, mivel ott a hőmérséklet optimalizálása elengedhetetlen a megfelelő beavatkozásokhoz: „Nekünk az első és legfontosabb… a műtő, az olyan beavatkozások helyszínei, ahol 18-20-22 fok lehet optimálisan a hőmérséklet, tehát nekünk ezeket kell garantálni, és utána jön minden más.”
400, vagy 90 milliárd?
Az interjú során a kórházak központosított üzemeltetéséről is szó esett. Azokat a sajtóhíreket, miszerint a központosított üzemeltetést egy NER közeli cégre bízták 400 milliárd forintért, Takács Péter határozottan cáfolta. Elmondta, hogy a kórházak üzemeltetése évente mintegy 90 milliárd forintba kerül, és ezt a feladatot a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság számos vállalkozóval együtt valósítja meg. A döntést azzal indokolta, hogy a kórházak rezsi- és üzemeltetési költségei jelentősen eltértek egymástól, és a központosítással hatékonyabban lehet gazdálkodni az erőforrásokkal.
Az interjúban szó esett az egészségügyi intézmények állapotáról is. Takács elutasította a Magyar Orvosi Kamara főtitkára, Svéd Tamás azon javaslatát, hogy egyes kórházaknak már bulldózer kell.
„Én a kórházak lebuldózerezésének nem vagyok híve, nem tudom, hogy az Orvosi Kamara ezt miért javasolja, én ezt nem tartanám egy jó iránynak. Alapvetően látni kell, hogy ekkora a forrás, mint a mostani kormány, senki nem tett be a magyar egészségügybe” – fogalmazott.
Példaként említette az orvosok és szakdolgozók bérének emelését, amely évi több száz milliárd forintba került. Az egészségügyi költések GDP-arányos csökkenésével kapcsolatban Takács megjegyezte, hogy a statisztikai adatok módszertanilag félrevezetők lehetnek, mivel nem veszik figyelembe az amortizációt és más tényezőket: „Ha bármely egészségügyi szakembert megkérdez a világ bármely országában, hogy elég-e a pénz az egészségügyre, azt fogja mondani, hogy nem. A világ összes pénzét el lehet költeni az egészségügyre.”
Hány ápoló hiányzik?
A beszélgetés során Takács Péter cáfolta azt az állítást is, miszerint 40 ezer szakápoló hiányozna a rendszerből.
„Ez is egy teljesen téves adat, amit a sajtó örömmel visszhangzik, de ez nem igaz. Megnézzük a tízezer lakosra jutó ápolók számát, akkor közel sem igaz az a 40 ezer fő. Én nagyjából egy tízezret mondanék, ezért kezdtünk egy nagyon erős szakdolgozói bérfelzárkóztatásban” – magyarázta.
Takács szerint Magyarországon az orvosokat a nemzetgazdasági átlaghoz képest kiemelkedően megbecsülik: „Az OECD országok között, ha összehasonlítjuk például, hogy mennyit keres egy orvos Magyarországon, a nemzetgazdasági átlag 3,8-szeresét. A második helyezett Írország 3,4-szeressel, a harmadik helyezett Németország 3,38-cal.”
Clickbait politizálás
A beszélgetés során kritizálta a Tisza Párt elnökét is, aki az utóbbi napokban több kórházat is meglátogatott. „Magyar Péter föltalálta a clickbait politizálást, hangzatos cím, semmi tartalom. Én mindig annak a híve vagyok, hogy üljünk le, ássunk mélyre, nézzünk a számok mögé, és hogyha probléma van, akkor a megfelelő forrást a kormány oda allokálni fogja” – szögezte le az államtitkár.
(A Magyar Péterrel készült tegnapi Egyenes Beszéd interjút ide kattintva nézheti vissza.)
Új ügyeleti rendszer
Takács Péter az új háziorvosi ügyeleti rendszer bevezetésével kapcsolatos kérdésekre is válaszolt. A Népszava július végén írta meg, hogy a birtokába került egy tervezet, hogy a mostani 23 helyett októbertől Budapesten 13 felnőtt és 3 gyermekügyeleti pont működne.
„Azt rögtön cáfolnám, hogy most 23 működik. Tehát ez egy újabb hazugság, ami jellemzően megjelenik megalapozatlan módon. Ugyanezt láttuk a Pest megyei bevezetéskor is, akkor is ment ez a hisztériakeltés és őrület. Egyébként azóta csend van, a betegek elégedettek, megkapják a nekik járó ellátást” – fogalmazott, és elmondta:
„13 felnőtt ügyeleti pont lesz, ez két soros ügyelet lesz, tehát mindenhol kettő háziorvos lesz ezen a 13 ponton, és ezen felül még három darab kétsoros gyerekorvosi ügyelet is lesz, amit úgy raktunk össze, hogy a tömegközlekedéssel is jól megközelíthető helyeken legyenek. Vagy sürgősségi osztály közelében, vagy olyan szakrendelőben, aminek egyébként a tömegközlekedése megfelelő” – mondta.