Korábban a parlament egy kerettörvényt fogadott el, amely előírná, hogy a 25 és 65 év közötti nők háromévente méhnyakrákszűrésen, a 45 és 65 év közötti nők kétévente emlőszűrésen, valamint az 50 és 70 év közötti férfiak és nők vastagbélszűrésen vegyenek részt. Most azonban a Belügyminisztérium arról tájékoztatta a 24.hu-t, hogy a kötelező szűrővizsgálatok bevezetése még nem került napirendre.

Egy egészségügyi szakértő szerint a jelenlegi egészségügyi rendszer nem alkalmas arra, hogy a szűrővizsgálatokat kötelezővé tegyék. „Maga a szűrővizsgálat megterheli az egészségügyi ellátórendszert, ahol nagyon komoly problémák vannak. A kiszűrt esetek ellátására pedig hol lesz kapacitás? Ezt mind ki kell számolni, fel kell építeni, és csak akkor lehet a szűrővizsgálatokat kiterjeszteni, na pláne kötelezővé tenni” – mondta Pusztai Erzsébet.

Komáromi Zoltán, a Demokratikus Koalíció egészségpolitikusa szerint nem feltétlenül a kötelezővé tétel a megoldás arra, hogy többen járjanak szűrésekre.

Szerinte fontos lenne, hogy csak azokat a vizsgálatokat végezzék el, amelyek feltétlenül szükségesek, ezzel is tehermentesítve az egészségügyi rendszert. Példaként a végbélrákszűrést említette: „Ha a veszélyeztetett korosztály, tehát a 45 év felettiek székletvizsgálatát elvégezzük bizonyos időközönként, és korszerű módszerekkel dolgozunk, az gyakorlatilag leszűkíti azoknak a körét, akiknél a végbéltükrözést el kell végezni.”

A Magyar Orvosi Kamara is megszólalt az ügyben. Szerintük a kötelező szűrővizsgálatok bevezetéséhez mindenekelőtt szűrőközpontokat kellene létrehozni, és biztosítani kellene a megfelelő egészségügyi pénzügyi és ellátói hátteret. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a megelőzés, az életmódbeli és környezeti hatások kiszűrése a legfontosabb feladat.

Itthon

Hatalmas meglepetést okozott a Belügyminisztérium - Megy a találgatás, hogy miért maradhat el a szűrőprogram

kapcsolódó cikkeink