Raskó György agrárközgazdász a Heti Naplónak elmondta: nagyon összetett problémáról van szó, amikor aszályos időszak van, akkor, a minisztériumi illetékesek mindenfélét megígérnek, aztán a gyakorlatban mégsem történik semmi.
Nem kell feltalálni a spanyolviaszt – fogalmazott Raskó, aki szerint van kézenfekvő megoldás az aszályra. Méghozzá az öntözés. Ez evidensnek tűnhet, de nem az. Most kapaszkodjanak meg, a szántóterületek mindössze 3 %-át öntözik Magyarországon. A területek 97%-án csak az esőben bízhatnak a gazdák. Ami nincs.
„Magyarországon más országokkal szemben valahogy a bőség okozta nemtörődömség, hanyagság okán a beérkező vizek nagyon nagy hányada nem hasznosul, hanem kifolyik az országból” – érvelt Raskó, aki szerint aggasztó, hogy a víz eltüntetése a vízügy első számú feladata ahelyett, hogy nem engedné ki az országból és bevezetné olyan szükségtározóba, ahol a víz öntözésre való felhasználását segítenék.
Raskó György szerint volt kisebb öntözésfejlesztési program, de az kevés. Hiába drága az úgynevezett okos öntözőrendszerek kialakítása, amik Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban működnek, hosszú távon mégis megéri a beruházás.
Az agrárközgazdász úgy vélte, miután a veszteség az aszály miatt ebben az évben is több száz milliárd forint nagyságú lesz, 2022-ben több, mint 1000 milliárd volt az aszály miatti veszteség. Ezek olyan hatalmas pénzek, hogy mindenképpen érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy ezt a sorozatos veszteséget egy okos nemzeti öntözésfejlesztési programmal véglegesen megszüntessük.
Ezenkívül víztársulásokban látja a megoldást az agrárközgazdász, aminek a lényege hogy a gazdák egymással összefogva oldják meg az öntözést. Az biztos, hogy hosszú távú megoldásra van szükség.
Két forgatási helyszín között telefonon értük el Pongrácz Rita klímakutatót, aki lesújtó jövőképet rajzolt fel.