Habár még csak nyár van, már most elindult az egyezkedés a 2025-ös minimálbér mértékéről. A szakszervezetek tíz-tizenkét százalékos emelést akarnak, ezzel a minimálbér bruttó háromszázezer forintra, a garantált bérminimum bruttó háromszázhatvanezer forintra nőne.
A szakszervezeti szövetség elnöke szerint az európai uniós minimálbér irányelv is a jelentős emelést sürgeti. Erre javasoltak néhány referenciaértéket is, ezek közül kettő ismert, amely a köztudatban is benne van. Ennek a minimálbérnek el kell érnie az átlagbérnek az 50 százalékát, vagy a mediánbér 60 százalékát. A kétszázhatvanhatezer-nyolcszáz forintos minimálbér jelenleg a magyar átlagbér nagyjából negyven százaléka.
„Jövő évre a Magyar Nemzeti Bank kilenc százalék körüli átlagos bérnövekedést prognosztizál. Ennél is magasabb minimálbér-emelésre lenne szükség ahhoz, hogy alulról ez az érték közelítse az átlagbéreket, illetve annak az 50 százalékát” – fogalmazott az ATV Híradónak Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
A VOSZ főtitkára szerint azonban mindenkitől bölcsességre van szükség ahhoz, hogy ne kerüljön sor tömeges elbocsátásokra.
„Vannak olyan cégek, amik lényegesen többet is ki tudnak termelni, de a magyar kkv-k, főleg amelyek egy kicsit hátrányosabb helyzetű területeken, akár földrajzi, akár vállalkozási területeken működnek, nagyon ki vannak feszítve. A költségszint továbbra is magas a gazdaságban, örülünk neki, hogy normalizálódik az infláció, de ez nem azt jelenti, hogy visszaestek az árak. Az árak azok olyan szép magas szinten ragadtak, ahol tavaly voltak” – mondta Perlusz László.
Hangsúlyozta, nagyon sok vállalat azért nem tudja kitermelni a magasabb béreket, mert a magas költségeiken kívül nem férnek hozzá a modern technológiához, és sok helyen alacsony a munkaerő hatékonysága. A főtitkár szerint ezeken kell javítani a cél érdekében.
„Egy magyar munkaerőnek a hatékonysága az lényegesen alacsonyabb mint egy echte német munkaerőnek a hatékonysága, tehát jóval kisebb a magyar munkaerőállománynak a munkaerőpiaci intenzitása Magyarországon. A munkafegyelemmel, hatékonysággal, a tanulással – tehát a munkafolyamatokhoz történő folyamatos képzésekkel – bizony a magyar munkaerő hadilábon áll” – Lentner Csaba közgazdász.
Hozzátette, ettől még társadalmi kényszer a kétszámjegyű emelés, ez ugyanis a feltétele a további bérek emelkedésének, és a GDP-bővülésének.
Megkérdeztük a kormányt, mekkora minimálbér-, illetve garantált bérminimum emelést tart reálisnak. Válaszában a Nemzetgazdasági Minisztérium azt írta, a kormány továbbra is elkötelezett abban, hogy a bérek növekedjenek, a minimálbér emeléséről ugyanakkor a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell egyezségre jutniuk.