Az első jó hír, hogy az idei jövetelemet nem övezte olyan hűhó, mint tavaly – kezdte a beszédét Orbán Viktor. Hozzátette, idén azonban kapott egy meghívást a román miniszterelnöktől. Hozzátette: Románia Magyarország 3. legfontosabb kereskedelmi partnere mostanra. Tárgyalásuk egyik fő témája a schengeni csatlakozás volt.
Ha Bukarestből nem is, Brüsszelből kaptak demarsot a békemisszió miatt
– jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: keresztényi kötelességre emlékeztette a kritizálóit. Minden kritika ellenére a békemisszió óta az amerikai és orosz külügyminiszter telefonon beszéltek, Zelenszkij beszélt Putyinnal, az ukrán külügyminiszter elutazott Pekingbe – sorolta, szerinte ezek azt jelzik, hogy erjed a béke. „Az ukránoknak már leesett a tantusz” – jelentette ki.
A mai beszéde azonban nem a békemisszió, jelentette ki. Az első témája a háború, és annak az egyik mellékterméke. A második nagy téma: mi lesz a háború után? A harmadik: hogyan kell felkészülnie Magyarországnak a háború utáni időszakra?
Orbán Viktor a Mátrix című filmmel kezdte az első téma kifejtését. A háború a mi piros bogyónk, ezt kell lenyelnünk – fogalmazott. A háború elvisz egy magaslesre, és egy teljesen új perspektívát ad. Elvesztik az erejüket az ideológiák, marad a pőre és brutális valóság, magyarázta és felsorolásba kezdett:
- A háborúban brutális veszteségeket szenvednek el a felek, de nem akarnak kiegyezni. „Most találkoztam velük, tudom” – fogalmazott. Mindenkinek van vélt vagy valós igazsága, békét csak kívülről lehet hozni.
- Amerika eddig Kínát jelölte ki ellenfeléül, most Oroszország az.
- Ukrajna ereje, ellenálló képessége minden várakozást felülhalad. Ukrajna egy erős ország, az a kérdés, hogy mitől – tette hozzá. Szerinte a létezésük egy új formáját fedezték fel: ütközőzónából a Nyugathoz tartozás perspektíváját választják.
- Oroszország más, mint aminek láttuk, ennek az országnak a gazdasági életképessége kiemelkedő.
- Az európai politika összeomlott, mert feladta az érdekeit. Az amerikai demokraták politikáját követi, önsorsrontás árán is. Szó nélkül hagyjuk az Északi-Áramlat fölrobbantását, és erről egy hangot nem mondunk, ez nem más, mint a behódolás aktusa.
- A Berlin-Párizs tengely megszűnt, az új európai hatalmi centrum London-Varsó-Kijev-Baltikum-Skandinávia magyarázta Orbán Viktor. Lengyelországot akarják megtenni Amerika európai legfontosabb főhadiszállásának, Németországot pedig „túlfejleszteni”. Régi terv ez – fogalmazott. Úgy fogalmazott: a lengyelek folytatják a legszemforgatóbb politikát Európában. Miközben Magyarországot kritizálják és kioktatják, üzletelnek az oroszokkal. Nem látott ennél szemforgatóbb politikát az elmúlt 10 évben – tette hozzá.
- Lassan mindenki elfordul a Nyugattól, és Oroszország mellé áll – folytatta a felsorolást.
- A háború felfedte azt a tényt, hogy a Nyugat szétesőben van, kiszámíthatatlan a viselkedése – Oroszországgal szemben.
- Újra meg kell érteni a Nyugatot a háború fényénél. Miért ütközik össze Magyarország rendszeresen a nyugat-európai államokkal? Megfejtése szerint a nemzetállamok eltérő megítélése miatt. „A mi felfogásunkban a nemzetállam az nem egy jogi absztrakció, nem egy jogi konstrukció, hanem a nemzetállam egy adott kultúrában gyökerezik. Van közös értékrendje, vagyis antropológiai és történelmi mélysége, ebből pedig közmegegyezésen alapuló közös erkölcsi követelmények fakadnak. Ez az, amit mi nemzetállamnak gondolunk. Ráadásul mi ezt nem is egy 19. században kifejlődött jelenségként értelmezzük, szerintünk a nemzetállamoknak van biblikus alapja, hiszen a teremtés rendjéhez tartozik, mert azt olvassuk az írásban, hogy nemcsak a személyek, hanem a nemzetek is meg lesznek majd ítélve a végítéletkor. Következésképpen ezek nem időleges képződmények a mi felfogásunkban. Azonban a nyugatiak ettől teljesen eltérő módon azt gondolják, hogy a nemzetállamok többé nem léteznek” – fogalmazott.
- Donald Trump éppen azt tűzi ki célul, hogy visszarángassa az Egyesült Államokat a poszt nemzeti létből a nemzetállami létbe. Szerinte ezért próbálták meg börtönbe zárni, megölni a volt elnököt. Hozzátette, nem biztos abban, hogy ez volt az utolsó kísérlet, majd megjegyezte: tegnap beszélt Trumppal, aki kérdezte, hogy érzi magát a kormányfő, és arra kérte Orbánt, hogy feltétlenül adja át a személyes és szívélyes üdvözletét a tábor résztvevőinek – jegyezte meg.
- A valóság utolsó eleme Orbán szerint: az elitek és a nép szembenállása.
- Orbán utalt a Tisza Pártra is: szerinte Európába visszatért a három „T”, míg ők a tűrt kategóriába tartoznak, a „Néppártba most felvettek” pedig az erősen támogatottba.
Mi következik ebből? – tette fel a kérdést. Intellektuális bátorságra van szükség – jelentette ki, és hozzátette: a magyarok sorsa azon dől el, hogy megértik-e a változásokat. Hangsúlyozta: most olyan változás jön a világban, amire 500 éve nem volt példa. Eddig mindig Nyugatról jött a változás, és most is mindenki ezt várta. Most nem ez a helyzet, világrendszerváltás indult el, Ázsia irányából. Ázsia lesz a világ meghatározó központja, Kína és India vezetésével – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint Keleten van a gazdasági, demográfiai, technológiai előny, ők fejlőnek a legjobban. „És az oroszokat is odatereltük” – tette hozzá.
„Trump elnök azon dolgozik, hogy erre a helyzetre megtalálja az amerikai választ. Valójában Donald Trump kísérlete valószínűleg az USA utolsó lehetősége, hogy a világelsőséget megőrizze. Erre mondhatjuk, hogy erre négy év nem elegendő. De ha megnézik, hogy kit választott alelnöknek, aki egy fiatal és nagyon erős ember, akkor ha most Donald Trump nyer, négy év múlva az alelnöke indul, aki kétszer mehet, az tizenkét év, és tizenkét év alatt egy nemzetstratégiát már végre lehet hajtani. A meggyőződésem az, hogy sokan azt gondolják, hogy ha Donald Trump visszatér, akkor az amerikaiak úgy akarják megőrizni a világelsőségüket, hogy meg akarják tartani a világban elfoglalt pozícióikat. Szerintem ez tévedés. Persze senki nem ad föl önszántából pozíciókat, de nem ez lesz a legfontosabb cél. Pont ellenkezőleg, elsőbbséget az élvez majd, hogy újraépítsék és megerősítsék Észak-amerikát. Ami nemcsak az USA-t, hanem Kanadát meg Mexikót is jelenti, mert ez egy gazdasági övezet. És kevésbé lesz fontos a világban elfoglalt helye Amerikának” – magyarázta
Mi az európai válasz? Most az USA alá betagolódva, skanzen-üzemmódban van a kontinens – ez az első válasz. A második, hogy Európa is beszáll a „rendszerváltási” versenybe, fogalmazott Orbán.
Föl kell készülni arra, hogy Ukrajna nem lesz sem EU- sem NATO-tag, mert nincs hozzá elegendő forrás. Vissza fog térni az ütközőállam szerepére, és Lengyelországnak is vissza kell térnie Közép-Európába
– vélekedett.
Orbán ezt követően Magyarországra irányított a fókuszt, ez volt az előadásának a harmadik pontja. Veszély, vagy lehetőség hazánk számára a mostani helyzet? Ha az első, akkor be kell tagozódni a Nyugati sodorba, ha az utóbbi, akkor önálló nemzeti feltételeket kell teremteni. Ő az utóbbi híve. De ehhez meg kell lennie a peremfeltételeknek, hogy „ne lépjenek a tüdőnkre, vagy a nyakunkra” – fogalmazott. Amerikával jól állunk, de ha lesz is onnan ajánlat, nem szabad Lengyelország sorsára jutni – fogalmazott, említve a demokráciaexportot, LMBTQ-t. A kínai ajánlatról is szólt, akiknek érték Magyarország EU-s tagsága – szemben az Egyesült Államokkal, ahonnan – ahogy fogalmazott – pedzegetik az unióból való kilépésünket.
Európa mint peremfeltétel: nemzetállami fundamentumokon kell maradni, önálló nemzetpolitikát kell folytatni – magyarázta.
Kis startégiáink eddig is voltak, 2030-as horizonttal, de most nagy stratégiára van szükség – jelentette ki Orbán Viktor. „Van-e magyar nagystratégia? Megvagyunk” – szögezte le.
„A 2022-es választás után egy ilyen nagy stratégia kidolgozását azonnal megkezdtük. Szokatlan módon a magyar kormányban van politikai igazgató, akinek valójában az a feladata, hogy ezt a nagy stratégiát összeállítsa. Bekapcsolódtunk Donald Trump elnök úr csapatának programíró rendszerébe. Mélyen veszünk ott részt. A Magyar Nemzeti Bank kutatói már korábban bekapcsoltak az ázsiai, különösen a kínai stratégiaalkotó műhelyeknek a munkájába. És hátrányból előnyt kovácsolva, miután arra kényszerültünk, hogy minisztert váltsunk, ezért nem egy technokratát, hanem egy stratégiai gondolkodót hoztunk be a kormányba, és egy külön európai uniós minisztériumot csináltunk Bóka Jánossal, és így Brüsszelben sem passzívak vagyunk, hanem tanyát vertünk, nem kijövünk onnan, hanem befele vonulunk. És van a magyar kormány körül jó néhány ilyen puha hatalom építésére alkalmas intézmény, kutatóintézetek, egyetemek, amelyek az elmúlt két évben többszörös fordulatszámon pörögnek. Van tehát magyar nagy stratégia” – sorolta.
Hozzátette ugyanakkor: ez a stratégia jelenleg nincs jó állapotban, mert túl értelmiségi a nyelvezete. Nem emészthető, nyers. Kell még fél év, hogy közérthető legyen, jelentette ki, de azért felsorolta a főbb fejezeteit.
- Az egyik pontja, hogy nem szállunk bele a Kelet elleni háborúba.
- A második fejezete a szuverenitás védelme. A pénzügyi függetlenséget erősíteni kell. Termelőközpontúnak kell maradni.
- A demográfiai hanyatlást meg kell állítani. Jól indultunk, de elakadtunk, 2035-re demográfiailag önellátóvá kell válni. Nem megoldás a migráció. Középosztály-alapúnak kell lennie a társadalomnak, meg kell őrizni a munkaalapú társadalmat. A magyar falurendszert meg kell tartani. Nem hozunk létre gigavárosokat.
- El kell kerülni a zéró vallási állapotot. Szerinte ez akkor veszik el, amikor egyenlőségjelet tesznek a hagyományos és az azonos nemű házasságok közé. Ezt el kell kerülni, szögezte le.
- Minden olyan támogatást, amit Magyarországon megkapnak, ki kell terjeszteni a határon túli magyarságra is.
A miniszterelnök szerint folyamatos támadás alatt lesz ez a nemzeti nagystratégia. Az utolsó szakaszt egészen biztosan nem ők fogják megvalósítani, hanem a mostani 20-30 évesek.
Ezért meg kell kezdeni a toborzást a fialatok között, hogy legyen kit szembe állítani a „slimfit szerkós, latte-avokádós” liberálisokkal szemben. Ilyen fiatalok kerestetnek
– jelentette ki.