Nemcsak az árak, de a fizetések is nőttek egy év alatt. 2024 májusában egy alkalmazott 449 ezer forintot vitt haza. Legalábbis a KSH statisztikája szerint. „Az átlagban a viszonylag jól keresők nagyon erőteljes súllyal szerepelnek, magyarul húzzák föl az átlagot” – mondta el az ATV Híradónak Molnár László, a GKI vezérigazgatója.

Ez viszont uniós összevetésben még így is siralmas. 2023-ban a hazai nettó átlagkereset csaknem 12 ezer 500 euró volt. Ezzel Magyarország csupán Horvátországot, Romániát és Bulgáriát előzte meg. Minden más uniós országban magasabbak voltak a bérek.

A medián kereset az, amely sokkal közelebb áll a valósághoz. Eszerint a dolgozók - középértéken - valójában 364 ezer forintot vittek haza májusban.

A GKI azonban emlékeztet: másfél millió ember fizetéséről semmit nem tud a KSH. „Vagy azért, mert mondjuk részmunkaidős, vagy azért, mert vállalkozói formában is dolgozik, ezért nem tud a KSH bért számolni rájuk, vagy nem tudja egységesen számolni a bért. Ezeknek a béréről nem tudunk semmit, márpedig a másfél millió ember nem kevés” – hangsúlyozta Molnár László.

A bérstatisztikába a minimálbérből és garantált bérminimumból élők fizetése is helyet kap. Ezért sem mindegy, hogy a szakszervezetek milyen emelést tudnak kiharcolni 2025-re. A jegybank csaknem 9 százalékos átlagbér-növekedést prognosztizál.

„Ahhoz, hogy a minimálbéreket alulról fölzárkóztassuk, ennél magasabb bérfejlesztésre, minimálbér-emelésre lenne szükség. Ezért az én elképzeléseim szerint ebbe a 12 százalék fölötti fejlesztés, illetve a 300 ezer forintnak legalább a kimondása szükséges” – mondta el az ATV Híradónak Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

A garantált bérminimum esetén 360 ezer forintot tartana irányadónak.

Itthon

Még mindig nagyon alacsony a magyar fizetés, 300 ezres minimálbért akar a szakszervezeti szövetség

kapcsolódó cikkeink