“Az Eurostat ma tette közzé a tagországok 2024 első negyedéves államadósság szintjét. A magyar államadósság a GDP 76%-a, amely jóval alatta van az Európai Unió 82%-os szintjének” - írta ki ma a Facebook oldalára Varga Mihály.

Folytatjuk a háborús helyzet miatt átmenetileg megnövekedett hiány és államadósság további csökkentését

- hangsúlyozza a pénzügyminiszter.

További 6 EU-tagországgal szemben szigorú eljárási “póráz”

Túlzott deficit-eljárás (EDP) elindítását javasolja várhatóan Magyarországgal - de Belgiummal, Franciaországgal, Olaszországgal, Máltával, Lengyelországgal és Szlovákiával - szemben is a közeljövöben az Európai Bizottság (EB) - legalábbis erröl szóltak a a hírek.

Az EB azért javasolja ezt, mert a covid alatti/utáni brüsszeli lazítást követöen a magyar kormány 2024-re ugyan 2,9 százalékos hiányt írt a költségvetési törvényjavaslatba, de a “Gazdasági évnyitó 2024” konferencián Varga Mihály pénzügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: 4,7 százalékos hiányt terveznek idénre. A 3 százalék alatti hiánycélt 2026-ban éri el a költségvetés.

Azt tegyük hozzá, idén a parlament nem fogadta el júliusban a jövö évi költségvetés, a kormány - az amerikai elnökválasztásra hivatkozva - csak ősszel, novemberben nyújtja majd be az Országgyűlésnek a tervezetet

Orbán Viktor ezt mondta márciusban: “B-terv nincs”

A miniszterelnök a márciusi konferencián úgy fogalmazott: 2026-ra lesz 2,9 százalékos a hiány. “B terv nincs”.
Ez négyéves határidő lesz. A nagykapu mellett “lesz kiskapu is”. Ehhez komoly strukturális reformokat is kellene vállalni, és akkor 7 éves lenne a határidő, “de Brüsszelben nem bízunk” - fogalmazott Orbán Viktor tavasszal.

Ezért lesz a 4 éves keret, és így is lesz egy “pufferévünk” - fejtette ki a miniszterelnök márciusban, egyértelművé téve: csak A-tervek vannak.

“Ez az EDP már nem az az EDP”

A hvg.hu úgy fogalmazott, hogy az uniós költségvetési-fiskális szabályokat már korábban is sok kritika érte, a pandémia után pedig nyilvánvaló volt, hogy a korábbi szabályozás visszaélesítése lényegében betarthatatlan követelményeket róna egy sor tagállamra. “Ez az EDP már egyáltalán nem ugyanaz az EDP, mint a pandémia előtt volt” - mutattak rá, hozzátéve: Brüsszelben a szabályokat alaposan fellazították. A 3 százalékos hiánylimit elérésére 4 év áll rendelkezésre, de az adott tagállam hétben is megállapodhat a Bizottsággal a fő uniós célkitűzésekhez illeszkedő reformokért cserébe - erre utalt márciusban a miniszterelnök is.

Néhány extraprofit adót kivezetnek

Varga Mihály egy korábbi Kormányinfón az extraprofit adók kapcsán az ATV kérdésére úgy fogalmazott, hogy a kormány szótárában az a szó, hogy “megszorítás” nem szerepel. Elemzök azt, hogy a kormány nem vezet ki minden extraprofit adót 2025-töl összefüggésbe hozzák a hiánycéllal - jóllehet Orbán Viktor márciusban is úgy kalkulált, hogy ‘26-ra megy a hiány 3 százalék alá. Nyilván azt a lampánylogika sem engedi, hogy a kabinet a ‘26-os parlamenti választások elött szigorítson.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az ATV kérdésére azt mondta néhány hete: 2025 januárjától a légiforgalmi adó mellett már a távközlésnek és a gyógyszergyártóknak sem kell extraprofitadót fizetnie. A bankok, pénzintézetek, energiacégek, multik esetében viszont maradnak jövöre is - ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetö miniszter jelentette be a legutóbbi Kormányinfón.

Itthon

Brüsszel meglépi már a héten a túlzott deficit-eljárást? - Orbán Viktorék nem kapkodnak, “puffer év” is lesz

kapcsolódó cikkeink