„Ez egy atombomba, amit le akarnak dobni a magyar gazdaságra és ezt mi nem fogadhatjuk el” – így reagált a miniszterelnök az állami rádióban még 2022. májusában – három hónappal az orosz-ukrán háború kitörését követően -, amikor az Európai Bizottság az Oroszország elleni 6. szankciós csomagban azt javasolta, az EU ne vásároljon olajat Oroszországtól. Akkor végül a tengeri kapcsolattal nem rendelkező országok, köztük Magyarország is, mentesültek az embargó alól, így azóta is zavartalanul érkezhetett a kőolaj Ukrajnán keresztül a Barátság-vezetéken, egészen mostanáig.
„A MOL esetében ismert, hogy nagyjából olyan 70 százaléka oroszországi eredetű a feldolgozott kőolajnak, és ugyan korábban történhettek informális szinten jelzések, hogy esetleg valami leállítás történhet ebben az irányban, azt hiszem, hogy a magyar kormányzathoz hasonlóan a MOL sem gondolta teljesen komolyan, hogy az ukránok le fogják állítani”
– fogalmazott Holoda Attila. Pedig megtörtént. Holoda Attila az Egyenes Beszédben emlékeztetett, hogy Ukrajnának minden joga megvan a tranzit korlátozására, ha úgy ítéli meg, hogy valamelyik oroszországi beszállító tevékenyen részt vesz például az Ukrajna elleni harcok finanszírozásában.
„Az olajszállítmányok esetében egy új jogi helyzet állt elő Ukrajnában” – ezt Szijjártó Péter jelentette ki a hét elején New Yorkban, nem sokkal azt követően, hogy egyeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. „Az ukrán döntés Magyarország és Szlovákia kőolajellátásának biztonságát veszélyezteti elég erőteljesen hosszú távon” – pénteken már borúlátóbban nyilatkozott Szijjártó Péter, és hangsúlyozta: a keleti irányú csővezetékes import felét a Lukoil bonyolítja Magyarország számára.
Szijjártó elmondta, egyelőre sikerült stabilizálni a helyzetet, de ezek a megoldások már középtávon sem lesznek megfelelőek. „Ennek a döntésnek már réges-régen meg kellett volna születnie, tehát egy olyan háborút látunk, amelyben a felek egyébként üzleteltek egymással. Azt mondanám, hogy váratlan volt ez a döntés, de ez már kettő és fél évet csúszott. Hogy mi volt mögötte a motiváció, hogy kin akartak nagyobbat ütni, Magyarországon, Oroszországon, azt lehetetlen megmondani” – fogalmazott Híradónknak Somkuti Bálint.
A tilalom azért is nehezen érthető, mert az ukrán gazdaság és a hadsereg által felhasznált olaj csaknem egyharmadát Magyarországtól kapták. A Híradónk által megkérdezett energetikai szakértő optimista annak ellenére is, hogy a Politico arról ír, hogy az ukrán intézkedés következtében heteken belül égbe szökő energiaárakkal és áramhiánnyal szembesülhetnek a magyarok, ha addig nem születik megoldás.
„Nyilvánvalóan érdekeltek az ukránok is abban, hogy ez működjön, és ezért gondolom azt, hogy itt lesz egy megoldás. A megoldás feltehetően az lesz, hogy lesz egy harmadik fél tranzitálja, átviszi az olajat Ukrajnán keresztül az említett orosz olajtársaságnak. Abszolút nem kell megijedni, mindenki készült erre” – magyarázta Balogh József energetikai szakértő. Hozzátette, szerinte ez az intézkedés nem lesz hatással a hazai üzemanyagárakra.