Egyre kevésbé tudnak egészségesen élni a magyarok. A mutatón a covid-válság, valamint az elszálló infláció rontott. 2023-ban a magyar lakosság 14,7 százaléka, közel 1,5 millió ember nem tudott legalább kétnaponta húst enni – ez derül ki az Eurostat jelentéséből. Magyarország egyes régióiban annyira rossz ez a mutató, mint a 2008-as gazdasági válságot követően. Észak-Magyarországon a teljes lakosság 29,5 százaléka nem engedhet magának minden nap húsfogyasztást, ez az Európai Unióban a legrosszabb arány.
A legszegényebbek közel fele, 44,9 százaléka nem tud rendszeresen húst fogyasztani, márpedig jellemzően az étkezés visszafogása az utolsó lépés, amit spóroláskét meglépnek az emberek
– erről is beszélt Gábos András, a Tárki kutatója. “Akár mi magunk is, ha körbenézünk vagy bemegyünk egy boltba, akkor volt egy időszak, amikor napról-napra, hétről-hétre láttuk, hogyan romlik a helyze. És azok, akiknek a jövedelme alacsony, ezt hatványozottan érezhették” – fogalmazott a kutató.
A szakértő szerint, ha az infláció jelentősen nem változik és a reáljövedelmek utolérik a gazdasági válság hatásait, akkor sokan visszatérhetnek a rendes étkezéshez. Biztató lehet, hogy a hús ára tetőzni látszik, az Eurostat szerint a tavalyi évhez képest idén júniusban már csak 0,6 százalékkal drágult.
Az Egyensúly Intézet júniusban ismertetett szegénységkutatása azonban sötétebb képet fest a nélkülözésről. Adataik szerint a magyar szülők harmada kényszerült már arra legalább egyszer az elmúlt két évben, hogy kevesebbet egyen, hogy gyermekeinek rendes ételt tudjon adni. Ha egy ország nem kezeli a szegénységet, annak hosszú távú következményei is vannak. Szakértők szerint az éhezés nem csak mennyiségi, hanem minőségi kérdés is, utóbbi terjed az adatok szerint Magyarországon.