“A békemisszó alapvetően a magyar miniszterelnök által valószínűsített amerikai forgatókönyvre való felkészülés. Orbán Viktor lényegében azon dolgozik, hogy Donald Trump tényleg 24 óra alatt békét tudjon teremteni a szomszédunkban, megválasztása esetén” - így értékeli Mráz Ágoston Sámuel Orbán Viktor “békemissziós” útját, állomásait.

A Nézőpont Intézet vezetője a kérdésünkre, hogy a miniszterelnök kijevi, moszkvai, pekingi állomásai, megbeszélései után milyen eredmény látszik, azt mondta: az világos, hogy békét csak az USA, Oroszország, Európa és Kína részvételével lehet kitárgyalni, “ehhez pedig e nagyhatalmak minden szempontját, követelését és kompromisszumképességének határát érdemes ismerni, nem beszélve arról, hogy párbeszéd nélkül aligha lesz megállapodás”. A magyar miniszterelnök azt teszi aktív diplomáciájával, amit a nyugati országok diplomatái már évek óta elmulasztanak politikai aktivizmusukban - jegyezte meg.

A miniszterelnököt - aki bár határozottan kijelentette, hogy nem az EU nevében tárgyal - már több uniós vezető, Charles Michel, Josep Borrell is figyelmeztette, nincs felhatalmazása, hogy az EU nevében tárgyaljon.

Most az elemző a kérdésünkre, hogy Orbán Viktor miért használja az EU-s elnökség emblémáját a Facebookon, és miért nem utasítja vissza, ha a tárgyalópartnerei azt feltételezik, hogy az EU soros elnöként az unió álláspontját képviseli - lásd Putyin Moszkvában - azzal reagált:

“Orbán Viktor az Európai Unió soros elnökségét betöltő tagállamot képviseli, amely a tanácsi ülések napirendjét meghatározhatja, az állam- és kormányfők ülésein is felléphet kezdeményezően és előbb-utóbb az Európai Parlamentben is felszólalhat majd”.

Kit képvisel Orbán a „békemisszió” során?

Ugyan nincs mandátuma az EU nevében tárgyalni és megállapodni, mégis az EU-elnökséget képviseli - mondja Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint a kérdés körül kirobbant vita “műbalhé”, hiszen a magyar miniszterelnök többször is elmondta, hogy csak információgyűjtő körúton van, nem köt megállapodásokat és nem is tesz nyilatkozatokat az EU nevében. “Azaz betartja az elnökségre vonatkozó játékszabályokat, igaz nem elégszik meg az elnökségnek az utóbbi években kialakult adminisztratív ügykezelésével” - emelte ki.
 A legtöbb bírálat a Putyin orosz elnökkel való tárgyalása miatt érte Orbán Viktort. A Nézőpont vezezője arra, milyen előrelépés történhet Ukrajna “részvétele” nélkül, és nagy visszhangja volt kedden, hogy az oroszok gyerekkórházat is bombáztak - noha a Kreml állítja, hogy ukrán légvédelmi rakéta találta el a kijevi gyerekkórházat - azt mondja:

nem az orosz elnökkel egyeztetett csak a konfliktus lezárásának feltételeiről a miniszterelnök, “hanem az orosz elnökkel is”.

Maga Zelenszkij is úgy fogalmazott, hogy a béketárgyalások következő előkészítő ülésének csak az oroszok részvételével van értelme. Ehhez azonban valakinek szóba kell állnia az oroszokkal, amelyre ma már a nyugati országok vezetői nem képesek vagy nem akarnak vállalkozni - hangsúlyozta.

Orbán és Trump

A Kormányinfón Gulyás Gergely hétfőn az ATV kérdésére nem zárta ki, hogy Orbán Viktor - aki tegnap megérkezett a NATO-csúcsra Washingtonba - Trumppal is tárgyalni fog. Most Mráz Ágoston Sámuel a kérdésünkre, hogy már David Pressman amerikai nagykövet is szóvá tette a nyílt “drukkolást“ Trumpnak, különösen, hogy a miniszterelnök Biden amerikai elnökkel nem tárgyal, azt mondta: a magyar miniszterelnök nemcsak magyar közjogi méltóság és az EU soros elnöke, de pártelnök is.

“Természetes, hogy folyamatosan keresi kormánya politikai szövetségeseit, s nem titok, hogy Trumppal nagyon jó a kapcsolata”.

Az amerikai nagykövet kritikája álszent, hiszen országa milliárdos érdekben támogat ellenzéki pártokat, szervezeteket és médiumokat, azaz amerikai köz- és magánpénzzel is aktív szereplője a magyar belpolitikának” - jegyezte meg. De míg a magyar kormányfő szövetségeskeresése legális, a dollárbaloldalnak keresztelt jelenség legalitása erőteljesen kérdéses - fogalmazott az elemző.

Elvehetik-e Magyarországtól a soros EU-elnökséget?

Az EU-nagykövetek türelme is elfogyóban, számonkérésre számithat a miniszterelnök a Népszava cikke szerint többüktől.

Hatalmas botrány lenne, ha a magyar EU-elnökséget annak hivatali ideje alatt korlátoznák

- mondja Mráz. “A hangoskodó propagandistákon túl, realista körökben tudják, hogy a magyar miniszterelnök Trump-kapcsolata a republikánus győzelem esetén még jól is jöhet Európának. Így a nyomásgyakorlási kísérletek mellett nem számítok az elnökség diktatórikus, jog- és szerződésellenes korlátozására” - jelentette ki az elemző, hozzátéve: lehet, hogy volna rá igény egyes brüsszeli körökben, “de feltételezhető, hogy arrafelé is maradtak még józanok”.

A kérdésünkre, hogy most a NATO-csúcson okozhat-e “kiközösítést”, hogy Orbán Viktor a Putyin-találkozó után érkezett Washingtonba, vagy Stoltenberg bizalma töretlen, a Nézőpont vezetője azzal válaszolt: a távozó NATO-főtitkár közel sem fogalmazott olyan élesen a magyar miniszterelnök békemissziója kapcsán, mint Orbán Viktor politikai ellenfelei. A magyar kormányfő is jelezte, hogy nem akar béketervet ismertetni a csúcson - sőt, ha nem kérik, nem is számol be Amerikában csak majd az EU-csúcson a tárgyalási tapasztalatairól.

Szerinte “Orbán Trump elnök visszatérésére számít és nem az ukrajnai konfliktus megakadályozásában - és 900 napja annak lezárásában is - kudarcos Biden elnökkel keresi az együttműködést. “Olybá tűnik, hogy a NATO-csúcs nem Orbán Viktor tapasztalatairól, hanem Joe Biden egészségügyi állapotáról fog inkább szólni” - jegyezte meg az elemző ironikusan. A Telegram közvéleménykutatásról, melyben azt kérdezik, hogy Orbán Viktor megérdemli-e a Nobel-békedíjat, a kérdésünkre az elemző végül azt mondta: jól mutatja a világ közvéleményének béke iránti vágyát, hogy az a politikus, aki veszi a fáradtságot és szóba áll a világpolitikai tényezőkkel, máris Nobel-békedíjra válik érdemessé. “Mindazonáltal az egész kérdés akkor lesz releváns, ha az ukrajnai háború tényleg lezárul. Az ilyen és ehhez hasonló kérdéseket csak utólag érdemes, a tényleges érdemek alapján felvetni” - mondja Mráz Ágoston Sámuel, megjegyezve: csodálkozással vegyes kétkedést váltott ki, amikor Barack Obama elnöksége elején, úgymond fegyverkezésellenes jószándéka miatt kapta meg a neves kitüntetést. “Hasonlóra senki nem vágyhat” - mondta végül.

Ranschburg: “Az EU elnökség nem biztosít extra felhatalmazást Orbán számára”

A Republikon Intézet elemzője “semmilyen jelentőséget” nem tulajdonít a Telegram-felmérésnek, anonim szavazásról van szó.

Ranschburg Zoltán azt mondja:

“bár Orbán saját útjait békemissziónak nevezi, egyelőre semmilyen jele nem látszik annak, hogy bármennyivel is közelebb jutottunk volna akárcsak egy ideiglenes fegyvernyugváshoz is Ukrajnában”.

Sőt: alig pár nappal Orbán moszkvai útja után a háború eddigi legsúlyosabb orosz támadása érte Kijevet, benne egy gyerekkórházat - tette hozzá (mint fentebb utaltunk rá, Moszkva ezt ukrán légvédelmi rakétának tulajdonítja).

Ranschburg Zoltán szerint eredménye azonban így is van a miniszterelnök turnéjának, “hiszen mind Putyin, mind Hszi Csin-ping a kirakatba tehették, hogy az Európai Unió kül- és védelmi politikáját tekintve nem egységes, Magyarország az Unió Tanácsának soros elnökségét betöltve is látványosan különutas politikát képvisel”. Ez pedig mind Oroszország, mind Kína számára jó hír. Európa számára már annál kevésbé - jegyezte meg.

“Orbánt fontosabb szereplővé teszi az EU-elnökség Moszkva és Peking számára”

Annak kapcsán, hogy a békemissziós útján Orbán Viktor az EU-t képviseli-e, a Republikon elemzője szerint “fontos leszögezni, hogy az Európai Uniónak nincs elnöke. Az Európai Tanácsnak van elnöke, őt jelenleg még Charles Michelnek hívják, illetve létezik az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége, amelyet az egyes tagállamok látnak el, jelenleg Magyarország”.

Orbán Viktor az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő ország miniszterelnöke; ez nem egy hivatalos uniós pozíció, nem egy brüsszeli tisztség, semmilyen extra felhatalmazást vagy jogkört nem biztosít Orbán számára - jelentette ki Ranschburg Zoltán.

“Mindazonáltal a realitás az, hogy politikai szempontból a magyar soros elnökség Orbánt fontosabb politikai szereplővé teszi a nemzetközi partnerei számára, így Moszkva és Peking számára is” - mutatott rá.

Orosz vagy kínai szemmel nézve szerinte Magyarország elsődleges jelentőségét az uniós tagsága adja: ez a világpolitikai vagy gazdasági szempontból nem kifejezetten központi ország Oroszország és Kína kapuja Európába.

Orbán tudja, hogy a soros elnökségnek köszönhetően ez a szempont felértékelődik, éppen ezért nem is utasítja vissza, amikor például Putyin úgy fogalmaz, hogy a miniszterelnök „mint az EU elnökségének képviselője” érkezett Moszkvába - mondta az elemző a kérdésünkre.

Bár a legnagyobb diplomáciai port Orbán moszkvai látogatása kavarta, ne felejtsük el, hogy nem csak az Oroszországba, de az Azerbajdzsánba, a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozójára utazását követően is nyilatkozatot adott ki az EU külügyi és biztonságpolitikai képviselője - kvázi külügyminisztere - Josep Borrell. És ebben a nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök a többi EU-s tagállam hozzájárulása nélkül, nem az Unió képviseletében jár el. A moszkvai út után így tett Charles Michel is - emlékeztetett.

Két narratíva verseng

Az elemző azt mondja: két narratíva verseng tehát: az uniós, amely szerint Orbán nem képviseli az EU-t, és a saját szakállára utazik - ez a narratíva fedi a valóságot - és az a narratíva, amely szerint Orbán az EU álláspontját képviseli “Ez utóbbi nyilvánvalóan azoknak az államoknak kedvez, amelyek akár katonai, akár gazdasági okokból egy gyengébb, fragmentáltabb Európában érdekeltek” - tette hozzá.

Ranschburg Zoltán nagyon nehezen tudja elképzelni, hogy “Orbán Viktor egy olyan béketervet varázsol elő hirtelen a zakója ujjából, amelyre Kijev és Moszkva is rábólint, és amely mindeddig senki másnak nem jutott eszébe”.

Közvetítő szerepet természetesen próbálhatna játszani Orbán Viktor, de ahhoz legalább a megállapodás szándékának, elvi lehetőségének meg kellene mutatkoznia, a Putyin által szabott feltételek pedig - hogy nagy vonalakban: Ukrajna mondjon le az oroszok által megszállt területekről, és tegyen le a NATO-csatlakozásról - Kijev számára elfogadhatatlannak tűnnek - jelentette ki.

Magyarországnak nincs olyan politikai, gazdasági vagy katonai eszköze, amellyel Oroszországot bármilyen irányba jelentősen ki tudná mozdítani az álláspontjából; emlékezhetünk, hogy Orbán legutóbbi, 2022 februári békemissziója után nem sokkal Putyin lerohanta Ukrajnát - idézte fel a Republikon elemzője, aki úgy látja:

a magyar miniszterelnök moszkvai látogatása elsősorban Putyinnak kedvezett.

Nem valószínű, hogy Orbán “harcolna” egy Biden-találkozóért

Arra, hogy Bidennel miért nem tárgyal a magyar miniszterelnök, hiszen ő a hivatalos Amerika, Ranschburg Zolrán azt mondta:

a magyar-amerikai kapcsolatok régóta mélyponton vannak, ebben nincs újdonság.

A Fidesz külpolitikája, nem csak az Egyesült Államok esetében, már régóta nem államok közötti kapcsolatépítésről, hanem politikai szövetségesek kereséséről szól szerinte. “A magyar-amerikai kapcsolatok helyett talán helyesebb is Orbán-Biden kapcsolatról, és Orbán-Trump kapcsolatról beszélni - előbbi rossz, az utóbbi jó -, hiszen gyakorlatilag az elnök személyén múlik, hogy éppen szövetségesként vagy ellenlábasként tekint Washingtonra a magyar kormány”. Épp ezt a helyzetet problematizálta David Pressman is a július 2-án elmondott függetlenség napi beszédében - utalt a nagykövet bírálatára.

A NATO-csúcs kapcsán a kérdésünkre Ranschburg Zoltán felhívta a figyelmet: annak házigazdája az Egyesült Államok, Joe Biden fogadja az odaérkező államok vezetőit, így nyilván Orbán Viktort is. Az azonban valószínűtlen szerinte, hogy mélyebb eszmecserére kerülne sor a két fél között.

“Már csak azért sem, mert Orbán neve az Egyesült Államok demokrata szavazói - legalábbis a nemzetközi politikára fogékonyabbak - körében igen rosszul cseng – Biden legutóbb idén márciusban jelentette ki egy eseményen, hogy Orbán diktatúrát épít. Ezek után a novemberi amerikai elnökválasztás kampányában Biden aligha szeretne többet mutatkozni Orbánnal, mint amennyi feltétlenül szükséges” - tette hozzá.

Azok után pedig, hogy Orbán teljesen nyíltan támogatja Trumpot, az sem valószínű, hogy a magyar fél foggal-körömmel harcolna azért, hogy létrejöjjön egy Orbán-Biden találkozó - jegyezte meg az elemző munkatársunk kérdésére annak kapcsán, hogy egy Orbán-Trump találkozó viszont valószínű lehet.

A lengyel EU-s elnökség mandátumát előre hozhatják őszre?

Az EU-nagykövetek elégedetlensége kapcsán - ma tárgyalnak a hírek szerint a magyar miniszterelnök békemissziójáról a diplomaták - és hogy mindez veszélyezteti-e a magyar soros EU-elnökséget Rabschburg Zoltán azt mondja: Orbán Viktor mindig szereti feszegetni a húrokat, és nehéz előre megmondani, mikor pattan el az egyik.

“Azt igen valószínűtlennek tartom, hogy elvennék Magyarországtól a soros elnökséget, vagy bármilyen módon lerövidítenék azt”

- jelentette ki az elemző.

Emlékeztetett, hogy több mint egy évvel ezelőtt az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott állásfoglalásban kérdőjelezte meg Magyarország alkalmasságát az EU Tanácsa soros elnökségének betöltésére. S bár az EP állásfoglalása jogi következményekkel nem jár, azt jól mutatja, hogy a magyar soros elnökséggel kapcsolatos kételyek nem újkeletűek - mondja Ranschburg Zoltán.

A Republikon elemzője szerint “pontosan lehetett tudni, hogy milyen veszélyekkel járhat az az EU-ra nézve, ha Orbán Viktornak hívják a soros elnökséget betöltő tagállam miniszterelnökét, de sosem volt elegendő politikai akarat arra, hogy ezt a helyzetet megelőzzék. Ez a politikai akarat aligha az európai parlamenti választásokat követő intézményi átalakulások időszakában fog megszületni - vélekedett.

A NATO-csúcs kapcsán - hogy okozhat-e galibát Orbán Viktor békemissziója most Washingtonban - Ranschburg Zoltán azzal reagált, hogy “a NATO Magyarországba vetett bizalma már rég nem töretlen”, elég csak a Svédország NATO-csatlakozása körüli, közel két évig tartó huzavonára, és annak következményeire gondolni.

Orbán moszkvai útja után Stoltenberg NATO főtitkár is hangsúlyozta: a magyar miniszterelnök nem a NATO képviselőjeként találkozott Putyinnal - mondta.

“Ezzel együtt Stoltenberg nyilván mindent megtesz annak érdekében, hogy a NATO-t erős, egységes szervezetként tüntesse fel, így múlt heti sajtótájékoztatóján is azt hangsúlyozta, hogy Magyarország minden NATO kötelezettségének eleget tesz. Másrészt, hogy Magyarország is elismeri, hogy az orosz-ukrán háborúban Oroszország az agresszor, Ukrajna területi egységét és függetlenségét pedig el kell ismerni - idézte Stoltenberget a Republikon elemzője.

Itthon

Mráz: “Orbán Viktor azon ﻿dolgozik, hogy Trump 24 óra alatt békét tudjon teremteni, ha megválasztják”

kapcsolódó cikkeink

Mráz: “Orbán Viktor azon dolgozik, hogy Trump 24 óra alatt békét tudjon teremteni, ha megválasztják”