Már-már megszokott dolog történt csütörtökön a hazai benzinkutakon, június 12-e óta kilencedik alkalommal emelkedtek az üzemanyagárak. Most kettő, illetve három és fél forintos emelést hajtottak végre a kereskedők.
A kormány már tavasszal figyelmeztette a kutakat: csökkentsék áraikat a szomszédos országok átlagárainak szintéjére. Mivel az árak ismét folyamatosan nőnek, a kormány ismét kilátásba helyezte az állami beavatkozást, Nagy Márton kedden az ATV Híradónak azt mondta, nem értik az árak gyakori változását, és a kormány is foglalkozik majd az ülésén a témával. Hogy ez végül megtörtént-e, nem tudni, mivel egyelőre elmaradt a kabinetülés után szokásos kormányinfó.
„Az, hogy mikor csökken vagy növekszik a hazai üzemanyagok ára a töltőállomásokon, az alapvetően a jegyzésáraktól, illetve a forint árfolyamától függ”
– magyarázta Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. Hozzátette, most megnyugodni látszik az olaj világpiaci ára, és azt reméli, hogy stabilabb időszak következik és semmi rendkívüli esemény nem történik. Ha így lesz, a következő néhány hétben jelentősebb üzemanyagár emelkedésekre nem kell majd számítani.
Holoda Attila energiapiaci szakértő szerint viszont a forint árfolyamváltozásai is okoznak drágulást. Amire nagyobb hatása lenne a kormánynak, az az üzemanyagárak áfatartalma, amelyet a környező országokhoz hasonlóan 20 százalékra kellene csökkenteni. Mint mondta, ez esetben „bőven 600 forint alatt lenne az üzemanyag, és azért a 600 forint körül, mert ezek a kerek százas számok, ezek lélektani határnak szoktak bizonyulni. Ha lemegy valami alá, akkor az emberek megint úgy érzik, hogy lehet sokkal szabadabban költeni, tehát nagyobb lenne a forgalom.”
Holoda Attila szerint amennyiben a kormány mégis újra az ársapka bevezetését választaná, azzal újabb káoszt kockáztat, mert a MOL nem képes minden kiskereskedőt kiszolgálni, a hazai kutak 25 százalékát nemzetközi nagykereskedők látják el üzemanyaggal.
A Híradó által megkérdezett szakemberek egyébként egyetértettek abban, hogy a kormány részéről kockázatos egymás mellé tenni a regionális árakat, az itthoni átlagárban például figyelmen kívül hagyják a kiskereskedők által fizetendő úgynevezett EKR hozzájárulást és a kiskereskedelmi különadót, ennek literenkénti 22-23 forintos összegét árrésként értelmezi a kormány.