Szerdán először az Index írta meg, hogy Karácsony Gergely főpolgármester május 21-én aláírta azt a szerződést, amivel a BKK 50 milliárd forintos követelését értékesítették, azaz faktoráltatták az OTP és K&H Banknak. A faktoring ügylet lényege, hogy a bankok megelőlegezik a BKK-nak járó pénzt, mivel a fővárosnak jelenleg nincs éppen likvid forrása az összeg kifizetéséhez. Ezt a tartozást majd jövő év márciusában fizeti meg a főváros a kamatokkal együtt a jövő évi iparűzési adóbevételekből.
Az ügyről Vitézy Dávid is írt: szerinte „a Fővárosi Közgyűlés hatáskörét elvonva döntött Karácsony Gergely a BKK 50 milliárd forintos likviditási válságának kezeléséről”. A főváros vezetése szerint viszont a faktorálás már tavaly szerepelt a költségvetési rendeletben, márciusban jóváhagyta a közgyűlés is, májusban pedig csak a szerződéseket írta alá Karácsony Gergely.
A Telex a helyzettel kapcsolatban kereste a Fővárost, ahol a most kialakult pénzügyi helyzetet régebbre vezették vissza. „A 2023-as energiaválság idején nemhogy segítséget nem kaptunk a kormányzattól a régióban példátlan mértékű, jelentős részben a kormány hibás energiapolitikája miatt bekövetkezett energiaár-robbanás miatt, hanem a kormánytöbbség 75 százalékkal még meg is emelte a Fővárosi Önkormányzat szolidaritási adóját” – írták.
A tavaly év végéről áttolt 50 milliárdot idén tavasszal, az iparűzési adó első nagyobb részletének beérkezése után visszafizették a bankoknak. Idénre is ez a terv:
„Értelemszerűen ezt az 50 milliárd forintos hiányt a 2024-es, további kormányzati elvonások fényében görgeti maga előtt az önkormányzat,
így ebben az évben is kénytelen alkalmazni a 2023-as faktorálás technikáját” – írta a főváros. Felidézték: „a közgyűlés ennek megfelelően fogadta el tavaly decemberben (vagyis jóval a tarifamegállapodás megkötése előtt) a költségvetési rendeletét, majd idén március 27-i ülésén adott felhatalmazást a faktorálási szerződések megkötésére”. Ezt írta alá Karácsony idén májusban – írja a lap.
A faktorálás lényegében arról szól, hogy a főváros biztonsággal be tudja fejezni ezt az évet, azaz ne legyen a jövő évre átnyúló hitele – mondta el a lapnak Kiss Ambrus, általános főpolgármester-helyettes. Ezzel az eszközzel először 2023-ban élt Budapest, mert elmaradtak a várt kormányzati pénzek, például nem kapták meg a rezsitámogatás közel 10 milliárdos összegét, a 10,2 milliárdos trolipénzt és a Lánchíd felújításának 6 milliárdos állami hozzájárulása sem jött meg. A BKK utolsó negyedéves működését viszont biztosítani kellett.
Arról is kérdezte a lap, mit gondol Varga Mihály pénzügyminiszter és Lázár János közlekedési miniszter napokban tett kijelentéseiről, miszerint a faktorálási szerződés azt mutatja: adósságspirálban, csődben van a főváros. Mint Varga a közösségi oldalán írta: „Bár az önkormányzat 102 milliárd forint adót szedett be az év első 4 hónapjában, ennek ellenére pénzeszközei április végére 9 milliárd forintra csökkentek, adósságállománya 30 milliárd forinttal nőtt”.
Kiss Ambrus szerint a fővárosi önkormányzat folyószámla hitele állt ilyen szinten (most éppen mínusz 9 milliárdon), de ezeket a pénzeket az év végéig a főváros befizeti az időközben beérkező bevételeiből, például az iparűzésiadó-bevételekből. Hozzátette:
ha a kormány kifizette volna a vállalt kötelezettségeit (trolipénz, Lánchíd pénze), akkor most nem fizetnék a kamatot a folyószámla után, hanem kamatot kapnának. A főpolgármester-helyettes szerint nincs csőd, csődről pedig az beszél, aki csődöt elő akar idézni. Ha Varga Mihálynak igaza lenne, és tényleg csődben lenne a főváros, akkor nem tudnák levonni az inkasszót sem a számláról, szögezte le végül Kiss Ambrus.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre! *(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)