Egy a Brüsszel elleni küzdelemben aktuális történést, az Európai Bíróság (EUB) „migrációs” döntését is felhozta G. Fodor Gábor a Scrutonban egy múlt heti pódiumbeszélgetésen, ahol az „Orbán kontra Soros” könyvét mutatta be és Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója arról kérdezte: miért Soros Györgynek ajánlotta a kötetet, abban reménykedik-e, hogy ha Soros elolvassa, találkozni fog vele?
G. Fodor Gábor – aki a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója – lényegében kizártnak ítélte, hogy Sorossal találkoznak a neki szóló dedikálás ellenére, „a randevú” esélye a zéróhoz közelít szerinte. De, mint mondta, nemsokára angolul is megjelenik a könyv és küldenek majd Soros Györgynek is egyet, „ha esetleg problémát jelentene számára a magyar nyelv”.
Az szerinte nem is várható el, hogy Soros György személyesen reagáljon az Orbánról és róla írt könyvére, hiszen „nagyon idős emberről van szó”. “De a birodalma meghatározó szereplői top értelmiséginek tartják magukat, így majd meglátjuk” – mondta G. Fodor, hozzátéve Sorosék „válaszreakciójáról”:
„ők nem könyvet írnak, hanem bírósági döntést hoznak”.
Ezzel egyértelműen arra célzott a Scrutonban, hogy a Soros-hálózatnak van köze a mostani EP-választás után bejelentett uniós bírósági ítélethez, a brutális nagyságú pénzbüntetéshez, amivel Magyarországot sújtják – 200 millió eurós megabírságot szabott ki az EUB Ursula von der Leyenék, a Bizottság keresetére, plusz 1 millió eurós napidíjat is meg kell fizetnie az Orbán-kormánynak.
A pódiumbeszélgetésen később is visszatért az uniós bírósági döntésre, és kijelentette: ez egy politikai csata és mindig mi vagyunk hátrányban, hiába gondoljuk, hogy vannak normák. „Ez történik a nagypolitikában. Jön egy bírósági döntés… Nem lehet igazad a döntő kérdésben, a migrációs küzdelemben, amikor azt mondod, “ide nem”! Mert akkor a bíróság azt mondja: szégyelld magad, plusz fizess!” – fejtette ki.
Aztán G. Fodor azt elemezte, hogy Soros György nem fut köröket a választók bizalmáért, kivonta magát a versenyből, nincsenek Soros-pártok, ha vannak Soros-jelöltek, akkor meg jön a tagadás, hogy nem is… Ő „alulról, belülről, felülről, oldalról” nyúl be a politikába – állítja a politológus szerző.
„Soros egyik lényege, hogy be kell menni a strukturába, például a bírósági rendszerbe, az Európai Ügyészség Soros mesterműve. Amerikában is azzal verte ki a biztosítékot, hogy bement abba a szférába, ahol megmondhatja, kik legyenek az ügyészek, hogy nézzen ki a bírósági rendszer, mi a norma, és hogy megvédje az embereit”
– jelentette ki G. Fodor, aki szerint ez egy „elképesztő politikai innováció”, innen van Soros ereje.
Akkor hogy véded meg a szuverenitásodat? – vetette fel, nehezményezve, hogy ha fel is áll a Szuverenitásvédelmi Hivatal, akkor Brüsszelből az a válasz, hogy az szembe megy az uniós joggal.
“Döfés az oldalunkba”
Orbán Viktor többször is megszólalt már az EUB ítéletéről „felháborítónak és elfogadhatatlannak” nevezte az uniós bírságot a Kossuth Rádióban. Most pénteken pedig az EUB határozatáról azt mondta: a békepárti Magyarországot migrációs bírsággal büntetik e pillanatban. „Döfést kaptunk az oldalunkba” az EP-választás után, de a kormányzati munkacsoportok már felálltak, keresik a jogi megoldást. „Már hajnalodik”, a miniszterelnök szerint azokkal kell megfizettetni a gigabírságot, akik nyernek a migráción és a háborún, a spekulánsokkal. „Ezt a Wéberi támadást is ki fogjuk védeni, egyetlen migránst sem fogunk beengedni” – jelentette ki ezúttal is Orbán Viktor. Azt, hogy a migráción és a háborún nyerészkedő spekulánsok kik, nem fejtette ki.
“Az ördög ajánlatának a visszautasítása”
Visszatérve a G.Fodor könyvre, ő a Scrutonban Soros György magyarországi indulását felidézve arról beszélt: önmagában is nagyon érdekes, hogy a rendszerváltoztatás előtt a kommunisták beengedtek ide egy amerikai milliárdost, akinek az alapítványa “alapvetően mindenkit támogatott, nemcsak a liberálisokat, nemcsak a fideszeseket, de Csurka Istvánt is”. (Utóbb arra jutott, hogy mindezt valószínűleg egyfajta kísérletnek szánták az átmenetre Washingtonban, és talán Moszkvában is.)
A Soros-támogatás vonatkozásban G. Fodor azt az egyik nagy fordulópontnak, „törésvonalnak” nevezte, hogy 1992-ben New Yorkban létrejött egy Orbán-Soros találkozó, „amikor az ördög ajánlatát visszautasították”. Akkor a Fidesz népszerűsége 50 százalékon volt, és Soros György megtette az ajánlatát: „annyira jól csináljátok srácok, hogy hajlandó vagyok mindent finanszírozni”. Erre mondta Orbán Viktor: „köszönjük, nem” – idézte fel G. Fodor, aki szerint ekkor született meg megfogalmazása szerint „az ellenségek füzete”, amibe egyik oldalon felkerült Soros neve, míg a másik oldalon meg Orbáné.
„De ez előttünk láthatatlan maradt” – hangsúlyozta. Mivel epizódszerűen, a függöny mögött zajlott a két személy közötti küzdelem, azt csak akkor lehetett észrevenni, ha a Fidesz kormányra került, mert megélénkültek a sajtótámadások, vagy az antiszemitizmus vádja – mondta. 2015-ig, a migrációs krízisig nem látszott a nyilvánosságban az Orbán-Soros küzdelem – jelentette ki.
„Érdemes lenne ezért úgy is megírni a rendszerváltoztatás utáni magyar politikatörténetet, hogy létrejött a döntő törésvonal, a Soroshoz való viszony” – mondta G. Fodor.
„Vagy másképp: a külföldi befolyásolási kérdésekhez való viszony, hogy ki az, aki elfogadta Soros támogatását, és ki az, aki nem. A törésvonal úgy tagolta az egymással küzdő feleket a magyar politikában, hogy akik idegen befolyás alatt álltak, és akik az önrendelkezésre voksoltak”
– vezette le G. Fodor Gábor, Soros Györgyöt nevezve a viszonyítási pontnak.
Három idézet
A három fejezetről – Orbán és Soros négy évtizedes küzdelméről – G. Fodor azt mondta: megdöbbentő volt számára az a jelenet, amikor itthon humoristákkal Soros György a színpadon valóságos krumplit pucolt – a közönség nevetett – és „az jött le erről”, hogy „ő a király, ez meg az ő országa, a rendszerváltoztatást pedig ő csinálta meg”. A ‘90-es évek elején hozzá akart férni a politikai hatalomhoz és a gazdasági fundamentumokhoz is, meg akarta szerezni az OTP-t és volt ötlete arra, hogyan kellene kiszervezni a magyar gazdaságot – értékelte Soros szerepét.
E folyamat egy újabb stációjáról is beszélt. Mint mondta, fél évvel a New Yorki találkozó után Budapesten újra találkozott Orbán és Soros és ekkor körülbelül úgy hangzott Soros ajánlata Orbánéknak: adják fel “az antikommunista hülyeséget”, már a liberálisok is összefognak a posztkommunistákkal, mert a fő veszély a náci veszély. De Orbán Viktor erre is „nemet” mondott – jelentette ki G. Fodor. Azaz, nem hajtotta végre, amit Soros kért tőle. (Az SZDSZ a ‘94-es választások után az MSZP-vel, Horn Gyuláékkal alakított kormányt.)
G. Fodor Gábor ennek az orbáni második „nemnek” is tulajdonítja, hogy 1994-ben jött az MDF-Fidesz székházügy, a sajtótámadások, belső fideszes ügyek, és hogy 7 százalékra zuhant a Fidesz népszerűsége.
Ekkor elkezdődik „a víz alatti rugdosódás” szerinte. G.Fodor úgy fogalmazta meg ennek a lényegét:
„Soros finanszírozza azokat, akik az ajánlatára igent mondanak, és kiszorítja azokat, akik nemet mondtak neki.”
Miért mondott Orbán Viktor nemet Sorosnak?
Fekete Rajmund kérdésére, hogy Orbán Viktor is Soros-ösztöndíjas volt annak idején, és több más kormányzati szereplő is, miért mondott mégis nemet, amikor Soros „pénzt, paripát, fegyvert” ajánlott a Fidesznek, G. Fodor azzal válaszolt: „tudja a Jóisten”. Ilyenkor valószínűleg működésben lépnek az ösztönök.
Elmesélte, hogy amikor a könyv megírása előtt beszéltek, a miniszterelnök azt a kérdést tette fel: Mi lett volna a Soros-támogatás elfogadásának az ára? „Nyilván az önrendelkezés feladása. Ha a Fidesz lényegét keresnénk, akkor azt mondhatnánk: a legfontosabb, a politika lényege, hogy rendelkezzünk önmagunk fölött” – mondta G. Fodor is. Azt is elárulta: a fideszesek, akikkel beszélt, azt mondták: “soha, semmiképp” nem adták volna el magukat, a pártot.
Örökre lekötelezettnek kell lenni a Soros-ösztöndíj miatt?
G. Fodor kitért arra is, hogy az ellenfél, Sorosék az eltelt negyven éves periódust általában csak abban mutatják meg, milyen hálátlan is volt Orbán Viktor, hiszen ő is Soros-ösztöndíjas volt 1989-90-ben és ezt úgy hálálja meg, hogy nekimegy annak, aki ösztöndíjat adott neki?
Mint most a Scrutonban G. Fodor kifejtette: Orbán Viktor valóban kapott ösztöndíjat “egy adott időpillanatban”. De 25 évvel később szerinte nem lehet azt mondani neki: legyél hálás, „nem lehet véleménykülönbséged”, „légy örökké lekötelezett”! A hála Soros felé ebben az esetben „értelmezhetetlen kategória”. Miért ne változhatott volna meg negyedszázad alatt az érintettek értékrendszere, a törekvéseik? – vetette fel.
“A lelki rabszolgaság definíciója”
Azt is elárulta: a fideszesek elmesélték neki, hogy valóban megkérhették volna ők is Soros támogatásának az árát, de nem tették.
„A Soros-ösztöndíj nagy lehetőség volt a számukra, sokat segített nekik Soros, “lehet, hogy enélkül a Fideszről sem beszélhetnénk”. De éltek egy lehetőséggel, aztán meg nemet mondtak. Nem tartoznak semmivel.”
– jelentette ki G. Fodor, aki szerint a “lelki rabszolgaság” definíciója lenne, „ha azért, mert te egyszer kaptál valamit, örökké lekötelezetté kell válnod”.
Tett-e jót Soros?
“Soros egy fantasztikus, hihetetlenül okos mutatvány, cselek halmazából áll” – jelentette ki G. Fodor, arra, hogy tett-e azért jót is Soros György? Mint mondta, „Soros mutatványa” úgy néz ki, hogy van egy jótét lélek, aki javítani akar a világ helyzetén, a saját pénzéből ad szervezeteknek, intézményeknek, fiataloknak, gyerekeknek, hogy változzon a világ. „Ez jó volt. Ha ezt kritizálod, csak gonosz lehetsz” – magyarázta G. Fodor, aki szerint a Soros-trükk lényege:
„Soros mindenütt ott van, de sehol sincs. Mintha Soros György egy kitaláció lenne…” Legalábbis a politikai ellenfeleik ezt állítják – derült ki a szavaiból.
G. Fodor Soros „láthatatlanságát” azzal festette le, mint amikor egy pohár vízbe belecseppentenek egy esszenciát, de az vízszínűvé, láthatatlanná válik. A Soros-tervet is – amit megírt a migrációról – Brüsszelben az EU intézményeiben javaslatokká, operatív tervekké bontották le és végrehajtották – vezette le G. Fodor.
Csúfot űzni belőle? – Csűrcsavar levelei
Arra, hogy miért várt a 2015-ös migrációs válságig Orbán Viktor, hogy Sorost megnevezze, G. Fodor elárulta: a könyve megírása előtt amikor a miniszterelnökkel beszélgetett, Orbán Viktor elmondta neki, hogy olvasott egy jó könyvet arról, hogyan kell megvívni a döntő küzdelmet, és nagyon sokat nevetett. „Ez a Csűrcsavar levelei” – mondta G. Fodor – útmutató ördögtanoncoknak – és utána beszélt a mélystruktúrákról is. Arról, hogy Nyugat-Európában Orbán Viktor úgy lett megépítve a 2015-ös, migrációs konfliktus után a nemzetközi diskurzusokban, hogy ő maga a gonosz, a patás ördög, aki “a jó ellen”, Soros ellen megy. “De mit akar ettől a tiszteletreméltó idős úriembertől, aki csak jót akar a világnak”, mármint Sorostól? – fogalmazták meg vele szemben.
“Mi is úgy építettük meg Soros Györgyöt, hogy maga a gonosz, és okkal”
– jelentette ki G. Fodor Gábor, aki felidézte, hogy Soros György már 1980-as évek közepén Budapesten megcsinálta a mintaprojektet, a Soros Alapítványt, ‘93-‘94-re pedig a térségben 16-17 ilyen alapítványt épített ki, hogy meg tudja ingatni a rendszereket.
S hogy Orbán Viktor miért várt olyan sokáig, hogy megnevezze Sorost, mint ellenfelet, G. Fodor Gábor az 1996-os Orbán-interjút hozta fel, amit Friderikusznak adott, és szerinte abból is kiderült: miniszterelnöknek készült, és várni akart, amíg elég erős lesz, másrészt kellett olyan valami, amivel ki lehet hívni a színpadra Sorost – magyarázta, emlékeztetve: 2015 után Soros maga jött ki a napfényre, a migrációs krízisre adott Orbán-javaslatok ellenpontozásával.
G. Fodor Gábor elárulta:
Orbán Viktor maga döntött úgy, hogy a tanácsadói javaslata ellenére kihívja a fényre Soros Györgyöt, hogy bemutassa, ki ő, és hogy behívja az embereket is a küzdelembe – mert tudta, hogy csak így lehet győzni vele szemben.
“Orbán Viktor várt 25 évet, amíg elég erős lett, ehhez kell egy lelki alkat” – emelte ki.
A CEU-ról
„Orbán Soros szívügyét támadta meg, az egyetemét” – mutatott rá G. Fodor, s ráadásul olyan valaki tette ezt, aki korábban Soros-ösztöndíjas volt. Ez nyilván “pofátlanság” kategória volt Soros szemében – mondta, és azt is hozzátéve, hogy utána még ki is lett plakátolva: “Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén”.
A CEU kapcsán G. Fodor arról beszélt, Soros jelentős filozófiai teljesítményt nem nyújtott soha, de a CEU funkcióját tekintve egy “politikai gladiátorképző”, miniszterelnök-képző lett – ideológiailag is. És azért is, hogy ha valaki a CEU-n tanul és utána visszamegy a hazájába, le tudja majd vezényelni a változást – mondta G. Fodor, hangsúlyozva: 2016-ban Orbán jogi terepen vette fel a harcot Sorossal, hogy a privilégiumait veszítse el a CEU, Soros koronaékszer egyeteme.
Felidézte azt is, hogy 2014-ben a szabaddemokraták kedvezményeket tettek Sorosnak, a CEU privilégiumokat kapott – Fodor Gábor vitte el neki a “levelet” erről – mondta
G. Fodor szerint az Európai Néppárttal Brüsszelben is ekkor, a CEU-konfliktussal kezdődtek a Fidesznek a konfliktusai.
Ami a CEU-t illeti, “Soros is csűrte-csavarta, a magyar miniszterelnök is csűrte-csavarta, és ebből létrejött egy olyan küzdelem, ami a könyv értelmezése szerint 2018-ban legalábbis úgy lehetett eredményt hirdetni, hogy a migráció ügyében legyőzte Sorost, a CEU úgy költözött Bécsbe, hogy itt van, Soros 18-19-ben átadja az örökségét a fiának és elszámol az amerikai állammal”.
Utána meg jön a Covid, a háború – tette hozzá.
Antiszemita vád vs. Netanjahu kiállása
Arra, hogy a Soros-plakátok óriási nemzetközi felháborodást okoztak, antiszemita vádak – Soros szóvivője a ‘30-as éveket emlegette, de Netanjahu történelmi budapesti látogatásán kiállt amellett: az, hogy valaki kritizálja Soros Györgyöt nem egyenlő az antiszemitizmussal – G. Fodor azzal reagált: ezek a nyilatkozatok nem zavarják meg a nyugati baloldali uralkodó narratívát, nem számítanak nekik. Ha valaki kinyitja a Sorosról a tanítványai által írt életmű könyvet, azt lehet benne olvasni a magyarokról, hogy erősebb a mai antiszemitizmusunk, mint a ‘40-es években Németországban volt – mondta. “Azaz, ha el van döntve, hogy te antiszemita vagy, akkor antiszemita vagy” – ironizált némiképp.
“Ami kínos Sorossal kapcsolatban, az angol font elleni támadás, vagy amit spekulánsként művelt, az úgy lett átkeretezve a róla szóló szuperlatívuszokkal teletűzdelt könyvben, hogy ő egy sikeres üzletember. A narratíva építést tőlük kell megtanulni. – hangoztatta. Ha viszont Magyarországon születnének ilyen művek Orbán Viktorról, akkor “szervilis propagandista vagy” – sérelmezte.
Fellőtte Soros a magyar miniszterelnököt a csillagokba – “Egyedülálló történet?”
Beszélt a Soros-szótárról is, hogy “sorosozunk”, de ennek is megvan a maga veszélye, mert erre az ellenfelek mondhatják, hogy csak mi festjük a falra, démonizáljuk, de nincs is, csak egy kommunikációs trükk Soros György.
Orbán Viktor ugyanakkor 2016-ban azt mutatta meg a párharc nyilvánossá válásával, hogy ki Soros, a Soros-birodalmat, hogy operál, hogy “a bőrötökre megy a játék”. Biztatást adott mindazoknak, akik a Soros-birodalommal küszködtek, de nem találtak rajta fogást.
Soros pedig elfogadta a kihívást, párbajjá tette a történetet, a magyar miniszterelnököt fellőtte a csillagokba, és “már mindenhol – Törökországban, Latin-Amerikában, Ázsiában – úgy fogadják, mint egy rocksztárt” – mutatott rá G. Fodor, ezt a kötet egyik legfontosabb politikai üzenetének nevezve.
Orbán Viktor azt üzeni a világnak: ha mi megcsináltuk, egy tízmilliós ország, ti is meg tudjátok csinálni, különösen, ha ti sokkal nagyobbak vagytok – mondta a politológus
Ez végső soron, kis túlzással egy egyedülálló történet, nem annyira egyszerű – ezért nincs konzervatív reneszánsz, jobboldali áttörés
– hangoztatta G. Fodor Gábor, hozzátéve: a két magyar, a két ember küzdelme leegyszerűsíti a világot, arra nyújt értelmezést, sorvezetőt, “ami körül a világ forrong”. “Van Soros, és van Orbán. Ha Orbán, akkor fontos a nemzetállam, a határokat meg kell védeni, a család, a szuverenitás. Míg a másik oldalon a nemzetállam veszélyes, a határokat le kell bontani, stb…. – sorolta az ellentétpárokat G. Fodor.
Két nagyformátumú ember küzdelme – Soros és a magyar virtus
Előtte G. Fodor a könyvéről azt mondta: az egy politikai ponyvaregény, de valójában egy igaz történet, “egy nagyon nagy sztori, a küzdelem hosszú időszakot foglal magában, közel négy évtizedet, ezalatt rengeteget változott Magyarország és a világ is. A kötet a korrajzzal együtt két embernek a viszontagságos, fordulatos küzdelme, ami úgy indult, hogy lehetett volna egy igazi gyönyörű barátság kezdete is – idézte Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, aki az előszót írta.
Emlékeztetett, hogy Soros György Magyarországon a ‘80-as évek közepén kezdte el politikai pályafutását”.
G. Fodor Orbánt és Sorost nagy formátumú ellenfeleknek nevezte – s noha nem kérdés a szerző hovatartozása, „a helyi zászló alá állt” -, a könyv a maga eszközeivel Soros Györgynek is igyekszik megadni a tiszteletet – mondta. A milliárdos üzletember szerinte “furfangos módon rengeteg politikai cselt, trükköt, innovációt talált ki, amivel egy hatalmas politikai történetet hozott létre”. Ehhez kellett ész, “és valami magyar virtus is, ha úgy tetszik”, “akkor is, ha a magyarsághoz való viszonya problematikus” – jegyezte meg. “Lehet, hogy ebben van valami western romantika” – ismerte el.
“A sztori most is tart…”
Fekete Rajmund végül azt kérdezte, hogy csatát vagy háborút nyert-e Orbán Viktor miniszterelnök Sorossal szemben? G. Fodor Gábor erre azt mondta: „a sztori most is tart”. S bár Soros György 94 éves lesz, a felépített birodalom – amit átadott a fiának – az alkotójától akár függetlenül is változatlanul “félelmetesen erős”. A háborút is lehetne Soros felől értelmezni…
S bár birodalmának a varázsereje megkopott szerinte – mert lelepleződött a működése – és nem tudjuk, hogy a bosszú vagy a győzelem által vezéreltetve, de Soros György nem tett le arról, hogy érvényesítse a szándékait. Ezért azt lehet mondani, “benne vagyunk a közepében” – fogalmazott G.Fodor Gábor az Orbán-Soros küzdelemről a Scrutonban.