A Reuters értesülései szerint Magyarország már nemcsak, hogy nem ellenzi Mark Rutte NATO-főtitkári kinevezését, de már bocsánatkérésre sem tart igényt a holland politikus korábbi kijelentései miatt – írtuk meg délelőtt.
A magyar miniszterelnököt a Politico szólaltatta meg az EU-csúcs szünetében, a felvételt az X-en posztolták.
Arról kérdezték, hogy Rutte bocsánatot kért-e tőle, mire Orbán visszakérdezett: „Miért, mert megszületett?” – majd hozzátette:
„Senkitől nincs szükségem bocsánatkérésre. Nem olyan csávó vagyok”.
Végül kérdésre még elmondta, ha megválasztása esetén Mark Rutte megadja neki azokat a garanciákat, amiket a mostani főtitkár, Jens Stoltenberg biztosít neki, akkor fognak tudni együtt dolgozni.
Arról korábban az atv.hu is beszámolt, hogy a leköszönő holland kormányfő ígéretet tett arra, hogy ha a NATO főtitkárának választják, kihagyja Magyarországot az Ukrajnát támogató NATO-tevékenységekből. A brit lap szerint a holland politikus így próbálja megszerezni a magyar kormány támogatását.
Megkérdeztük Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét: Orbán Viktor és Rutte tegnapi megbeszélése alapján meg tudhatja-e erősíteni az FT értesülését, és ha ez a feltétel teljesül, a miniszterelnök mérlegeli-e, tudja-e támogatni Mark Rutte megválasztását NATO-főtitkárnak? “Folyamatban vannak a tárgyalások” – ezt közölte az atv.hu kérdésre Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Arról itt és itt számoltunk be, hogy a múlt héten Jens Stoltenberg Budapesten, miután tárgyaltak Orbán Viktorral, garanciát adott arra, hogy Magyarország területén kívüli katonai akcióban nem kell részt vennünk, “és Magyarország sem pénzt nem ad ehhez a közös teherviseléshez, sem embert nem küld ebbe a háborúba”.
Mint ismert, a magyar kormány álláspontja korábban elutasító volt Rutte NATO-főtitkári támogatásával kapcsolatban. Szijjártó Péter is nyilatkozott erről az ATV kérdésére. A külgazdasági és külügyminiszter még tavasszal úgy fogalmazott: “Nagyon fura lenne”, ha olyan ember jelöltségét a magyar kormány támogatná, aki térdre akarta volna kényszeríteni Magyarországot.
Orbán Viktor pedig egyértelművé tette: jobb jelöltnek látnák a térségből Klaus Iohannis román elnököt, aki márciusban szintén bejelentette indulását a NATO vezetői posztjáért, arra hivatkozva, hogy kelet-európai államoknak jobb képviseletre van szükségük az euroatlanti vezetői szerepkörökben. Magyarország eredetileg a román vezetőt támogatta.