Schmidt Mária a “Nemzetek között vs. felett - Az államközi szövetségek jövője” címmel a Scrutonban rendezett pódiumbeszélgetésen tegnap este arról beszélt, az Európai Unióban nem a kölcsönös tisztelet hangján beszélnek velünk, a magyarok túlnyomó többsége úgy érzi, hogy nem tekintik egyenrangúnak a nyugat-európai partnereink - mondta egy felmérésre hivatkozva. “Lehet, hogy mi sem mindig úgy beszélünk velük” - jegyezte meg.

A Terror Háza Múzeum történészprofesszor főigazgatója előtte arra emlékeztetett, hogy a térségünkben a XIX. század folyamán vált a nemzeti érzés, a saját nemzeti identitás nemzetformáló ereje államalkotó erővé. Az államok, melyek akkor létrejöttek, úgy döntöttek, hogy a saját sorsukat kifejezésre juttató politikát fognak folytatni - hangsúlyozta, kiemelve, hogy ennek a legfontosabb tényezője az emancipáció.

“De a mai napig is küzdünk az emancipációval, mert azt a fajta tiszteletet és elismertséget, melyre jogosan igényt tartunk, nem kapjuk meg Európának a nyugati részétől”

- tette szóvá Schmidt Mária, “ez sajnos mindennapi élményünk”.

Megítélése szerint a mai EU-n belül a térség országainak és Magyarországnak az érdekérvényesítése akkor tud teljessé válni, ha a “szemmagaságú kommunikációt” el tudjuk érni.

Pogonyi: a lekezelő attitűd nem köthető össze a szuverenitással

A pódiumbeszélgetésen arra keresték a választ, hogy „a változó világrend” milyen hatással van az európai államokra, milyen jövő vár a nemzetállamokra a 21. században? Van-e még létjogosultsága nemzetállamokról beszélni, vagy a globalizáció hatására a hagyományos, nemzetek közötti szövetségek helyett inkább a szupranacionalizmus nyer teret? Mit mutatnak a történelmi tapasztalatok, milyen államok közötti szövetségek voltak sikeresek az elmúlt évszázadokban és ehhez képest ma milyen változások láthatóak?

Vitapartnere, Pogonyi Szabolcs, a CEU Nacionalizmus Tanulmányok Program docense a Schmidt Mária által elmondottakra azzal reagált, hogy ő ezt nem tapasztalja “ilyen erősen”. De valóban létezik ez a szemlélet, vannak, akik a Keletről, a Balkánról is nagyfokú lenézéssel, lekezeléssel beszélnek. Németországon magán belül is létezik ilyen - tette hozzá a keleti tartományok kapcsán. “A lenéző, lekezelő szemlélet összefügg a gazdasági fejlettséggel is” - mondta, de ezt nem kötötte össze a szuverenitás kérdésével.

Kacsoh Dániel moderátor kérdésére, hogy lehet-e úgy szuverén egy ország, hogy vannak nála szuverénebbek, Schmidt Mária mindenekelőtt azt emelte ki, hogy az Európai Unió alapítói megpróbálták orvosolni ezt a kérdést és ezért is törekedtek arra, hogy egyöntetűség legyen az EU-ban a fontosabb döntéseknél, hogy vétójoga legyen annak a tagországnak, aki semmiképp sem tud a közös döntéssel együtt élni, vagy nem tud ennek megfelelő politikát kialakítani.

Fenyegető német, belga törekvések, hogy a vétójogot elveszik…

“Azok a törekvések, amiket most látunk, pont ez ellen az egyöntetűség ellen irányulnak. Amikor német vagy belga politikusok, hollandok egyre másra azzal fenyegetnek, hogy ezt a vétójogot elveszik - hogy minősített többséggel rákényszerítsék majd az akaratukat azokra az országokra, akik azzal nem tudnak egyetérteni - az pont abba az irányba megy, aminek a veszélyét az alapítóatyák felismerték

- mondta.

Schmidt Mária szerint, persze arról érdemes beszélni, hogy ezekben az országokban általában magasabb volt az életszínvonal és volt egyfajta gazdasági különbség közöttünk, “de ez eltűnőben van”.

A nagyhatalmi státuszok jelentősége ugyanakkor a nyugat-európai országok egy része tekintetében szerinte már nem azt jelenti mint 50-100 évvel ezelőtt. De mint mondta, ezt nem hajlandóak tudomásul venni, “nem tudják feldolgozni”. Van ilyen attitűd, a francia elnök még mindig úgy beszél, mintha Napóleon fénykorában lenne, “tehát nem tudja az új szerepét elfogadni” - fogalmazott Schmidt Mária, aki szerint nekünk is körülbelül száz évig eltartott, hogy megmésszük, már nem vagyunk középhatalmi ország, hanem annál kisebbek vagyunk.

Pogonyi Szabolcs szerint az ellentétek léteznek, és az erősebbek megpróbálják a saját szájízük szerint alakítani a közösség “kormányzását”.

Schmidt Mária szavaiból kiderült: azt veszélyes dolognak tartja, ha egységes szerkezetet akarnak rákényszeríteni a nemzetállamokra, mert Európát, az uniót az együttmüködés, de az “acsarkodás, kibékülés, különböző ad hoc jellegű szövetségek létrejötte, változása alakította ilyenné”.

“Attól félek, az egész szetrobbanhat…”

Arra pedig már sok példa volt, az egész XX. század arról szólt szerinte, hogy ki fogja Európát egyesíteni a saját vezetése alatt, - ezt a németek szerették volna, és a franciák is megkísérelték.

De ez nem egy járható út, már többször bebizonyosodott. “És nem látom, hogy Németország vagy bármelyik más ország abban a helyzetben lenne, hogy egy ilyen hatalmas feladatot le tudna menedzselni, vagy el tudjon indítani” - hangoztatta.

“Attól félek, hogy ha tovább megyünk ebbe az irányba, akkor az az egésznek a szétrobbanásához vezethet” - mondta Schmidt Mária az Unióról, hozzátéve: különösen, amikor olyan feszítő kérdések vannak az asztalon, mint a migráció, vagy a küszöbön álló eszkaláció az orosz-ukrán háborúban, “amik a létében fenyegetik az európai kontinenst”.

Választóvonal: kik voltak gyarmatosítók, kik nem

“Az a jó, ha különböző válaszok születnek“

- válaszolta a moderátor kérdésére, hogy a globális problémákra különböző választ kell-e adni, vagy közöset. A migráció kérdése kapcsán Schmidt Mária ezt azzal indokolta: “iszonyú nagy választóvonal” Európában, az Unióban, hogy mely országok voltak gyarmatosítók, s ezért kik érzik azt, hogy a volt gyarmataik területéről beáramló népesség bizonyos fokig jogosan keres az ő területükön új otthont. Míg az a fele Európának, amelyik soha nem vett részt a gyarmatosításban, úgy gondolja, hogy neki ezzel “nincs lelkiismeretfurdalási problémája” hogy be kellene engedni ezeket az embereket.

“Amikor a nyugatiak, a hollandok meg a belgák arra hivatkoznak, hogy mi miért nem vagyunk szolidárisak velük - amikor el kellene a migránsokat nekünk is helyeznünk - akkor jogos a felvetés: nem emlékszünk, hogy azzal jöttek volna a hollandok hozzánk, hogy “ez a szajré, amit elhoztuk a gyarmatokról a tiétek, mert szolidárisak vagyunk veletek” - irozinált Schmidt Mária.

Pogonyi Szabolcs szerint azonban azoknak az országoknak is szükségük van azokra a bevándorlókra, akik munkavállalók lehetnek. Azaz, a bevándorlás nem pusztán a gyarmati múltból fakad, konszenzusra van szükség - jelentette ki.

“Angela Merkel egyszemélyben hozott döntést”

Erre Schmidt Mária azzal válaszolt, hogy egészen más az illegális migránsok befogadása. Másrészt - mint szóvá tette - 2015-ben nem konszenzus volt, hanem Angela Merkel egyszemélyben eldöntötte a kérdést, “bárki más megkérdezése nélkül”. Azaz, nem arról volt szó, hogy a 27 tagállam hozott egy döntést, “hanem a német kancellár hozott egy döntést, amit kötelezőnek gondolt mindenki másra” - sérelmezte. “Hogy jutottunk volna konszenzusra, ha valaki egyszemélyben dönt és utàna meg azt mondja: ”ez van gyerekek”? Aztán meg jöjjenek a kvóták ? - vetette fel. Ehhez már Németország nem elég erős, ez bebizonyosodott 2015-ben - tette hozzá Schmidt Mària.

Ha sok olyan kérdés van, ami megoszt, és szembefordít minket egymással, az problémát fog okozni - hangoztatta újra.

De szerinte az is probléma, hogy ma nincs meg az EU vezetésében a személyi feltétele annak, hogy ki lehessen munkálni közös megoldásokat - mondta “a politikusnak nevezett EU-bürokratákról”, akik a megítélése szerint nem képesek elöremutató kompromisszumos javaslatot megfogalmazni. Ráadásul azt gondolják, hogy nincsenek érvelési kényszerben, hanem “lenyomnak bizonyos megoldásokat azoknak a torkán akik azzal szemben fogalmaznak meg állításokat” - fogalmazott.

Pogonyi Szabolcs szerint legitim a magyar álláspont, de a sajàt szuverenitásukkal élö tagállamok nehezítik a központi tervezést az Unióban, az uniós intézményekben.

Schmidt Mária szerint kevesebb olyan kérdés kell, amiben közös elhatározásra van szükség, ellenben nagyobb szabadságot kell adni a tagállamoknak olyan kérdésekben, “amelyek a közös akcióhoz, fellépéshez nem szükségesek”.

Az Egyesült Államokhoz való viszonyról, az európai stratégiáról

Változó erőviszonyokat előállító világban élünk, 1990 után egyetlen hegemón hstalom volt, az Egyesült Államok, de mára ez teljesen megváltozott. A kérdés: az Egyesült Államok tudomásul veszi-e, “hogy osztozkodni kell” - mondta Schmidt Mária a világhatalmi státusz vonatkozásában Kínára utalva arra a kérdésre, hogy milyen Európa stratégiára van szükség?

Európának mindenképp legalább a problémát fel kellene ismernie, hogy saját stratégiát kell kidolgoznia. Szerinte ugyanis Európa úgy gondolja, hogy része a transzatlanti viszonynak, és mindenben az Egyesült Államoktól függ. De ez nem egy kölcsönös felfogás, az USA “nagyon jól megvan Európa nélkül is”. És ha az érdekei úgy kívánják, - Schmidt Mária azt sem zárta ki - “akkor az Egyesült Államok hátat fordít Európának, és nem fogja Európát támogatni. De Európa nem készült fel erre a változó világra saját stratégiára” - nehezményezte.

Mint mondta, Kína nem véletlenül állt át arra, hogy a pártfőtitkára már nem csak tíz évre maradhat, hanem tovább is hivatalban maradhat. Kína ugyanis hosszú távú stratégiában gondolkodik - mutatott rá. “Ugyanez a helyzet van Oroszországban is, ott is a 2000-es évektől ugyanaz a vezetés van” - hangsúlyozta Schmidt Mária a hosszú távú stratégia alkotás szempontjából, nehezményezve, hogy emözben Európában általában egy ciklusra tudják a politikusok a politikai felhatalmazást megszerezni. És az Egyesült Államokban is gyakorlatilag már a választás másnapján elkezdödik a permanens kampány, és folyamatosan minden áldott nap népszavazás van a legitimáció érvényességéröl, “erröl szól az úgynevezett demokratikus politika - jelentette ki.

Pogonyi Szabolcs szavaiból az derült ki, ö nem várja a pártfötitkárok hosszú regnálását vissza. Amerikában a hatalmas megosztottság mellett erös intézményrendszer, állandóság a jellemzö.

Schmidt Mária ennek ellentmondva arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai hatalmi struktura is megváltozott az elmúlt 10-15 évben. Az állam és a kormányzás legtöbb feladatát kiszervezték különbözö független intézményekhez, nem is az amerikai állam irányítja már a hadsereget sem és a titkosszolgálatokat sem - mondta.

Mit jelent Európa szempontjából a háború?

Pogonyi Szabolcs Európa jövöjéröl azt emelte ki, ahhoz, hogy müködjön, és továbbra is versenyben legyen, realista alapvetésre van szüksége: európai közös ütöképes hadseregre és szuverenitásra van szüksége, hogy sem a védelmi, sem az energia-szempintból ne legyen kiszolgáltatva Amerikának.

Évek óta ott van az asztalon, hogy kell egy közös európai hadsereg, ha a NATO mintájára áll fel, akkor felmerül: ennek a viszonyát tisztázni kellene a NATO-val - mondta minderre Schmidt Mária, aki a legnagyobb problémának nevezte, hogy a legfontosabb kérdésekröl a vitákat nem folytatják le a EP választási kampányban. “Azokkal a szlogenekkel, amit az ember a nyugat-európaiaktól vagy a lengyelektöl hall, nincs mit kezdeni, abból nem lesz európai stratégia” - mondta.

Arra, hogy az EU-s közösség részeként találhat-e/kereshet-e új utakat egy nemzetállam a globalizációs kihívásokra, és ezt el kell-e türni a közösségnek, amihez tartozik, Schmidt Mária által adott válaszból az derült ki: amíg van rá lehetőség, hogy különböző előnyöket ki lehessen használni a nemzeti érdeknek megfelelöen, addig igen, de a “tilalomfára”, a tiltólistára már nem szabad felkerülni.

Nagyon sokan játszanak a tűzzel, de nekünk csak a békében nyílik játéktér. Most a legfontosabb, hogy megmaradjon a béke, mert ha nincs béke, “akkor semmi sincs” - fogalmazott.

Nacionalizmus, nemzeti hűség…

“Az egész fejlett nyugati világ, amelyik a nacionalizmust a vádlottak padjára ültötte, most mást sem csinál, mint hájpol az ukrán nacionalizmusnak” - fogalmazott Schmidt Mária, aki azt a meglátást tette: “ha Ukrajnának joga van megvédeni a nemzeti szuverenitását, joga van ezért harcolni és ezt a harcot mindenkinek támogatni kell, akkor minden szuverén államnak ugyanilyen joga van a nemzeti sajátosságainak megörzésére és a szuverenitásának a védelmére. “Ha ez így van, akkor elérkezett a nacionalizmus újabb dicső fejezete” - fogalmazott.

Nyilván van különbség, hogy valakit fegyverrel támadnak meg, vagy gazdasági eszközökkel próbálják meg sérteni az érdekét - jegyezte meg a moderátor.

Pogonyi Szabolcs a nemzeti hűséget megkülönböztette a nacionalizmustól Scruton egyik irása alapján, amiből fel is olvasott, határozott különbséget téve a nacionalizmus, a hazaszeretet, a patriotizmus között. Ő azt reméli, nem baj, ha a nacionalizmusnak nincs jövője - hangoztatta a filozófus.

Schmidt Mária erre azt mondta, ő nem lát ilyan nagy különbséget a nacionalizmus és a hazaszeretet között, az ő negatív definíciója a sovinizmus. A lényeg a nemzeti sajátosságok és a nemzeti emlékezet megőrzése, az a jó, ha Európa sokszínű.

A háború kapcsán Schmidt Mária azt mondta, naivitás volt azt gondolni Nyugat-Európában, hogy Európában már nem lesz több háború, és mert e naivitás bünébe az európai vezetök beleestek, emiatt nem készültek fel például a közös európai védelmi pitikára, a közös hadseregre. A nyugatiak “elejtőztek abban a hitben”, hogy a védelem biztosítása az amerikaiak dolga, a mi dolgunk pedig a jólét - mutatott rá.

A háború most a határainknál folyik, most már muszáj tudomást venni róla - tette hozzá Schmidt Mária. A világrend változása, az új szabályok kapcsán szóvá tette: Nyugaton arról nem esik szó, hogy amikor elkezdték Belgrádot bombázni, ahhoz sem volt ENSZ-felhatalmazás - Olyan feszültségek vannak a Balkánon, amik bármikor kitobbanhatnak - hangoztatta.

Az EP választásról

Arra, hogy mik a várakozásaik a június 9-ei EP-választásokat illetöen, Schmidt Mária azt mondta: az EU-ban “már elindultunk elindultunk egy központosító irányba, ez nem működik”.

Remélik, hogy a nemzetállamok szuverenitásának nagyobb hangsúlyt kívánó országoknak azon pártjai lesznek többségben, akik inkább a laza szövetséget fogják elősegíteni.

Pogonyi Szabolcs inkább a központosítás mellett, mint a szétszabdalódott nemzetállamok mellett érvelt, szerinte ugyanis ez nem jelenti azt, hogy “egy államszerü képzödmény” jön létre az Unióban. Svájc példáját hozta fel, mire Schmidt Mária megjegyezte: Svájc nem is tagja az uniónak.

“Attól hogy történik egy politikai központosítás, abból nem következik, hogy a kantonokban élök kulturális élete sokszorosan sérülne” - mondta Pogonyi Szabolcs. Erre viszont Schmidt Mària azzal reagált: Svájcban direkt demokrácia van, minden egyes kérdésröl az emberek maguk döntenek, “itt pedig úgy tünik, ki akarják venni a kezünkböl a döntést”. Az EU-ban négy évente lehet választani, “de ennyi” - hangoztatta.

Az EU kapcsán újra megismételte: akkor lehet az EU-ban igazán együttmüködni, ha korlátozzák azokat a kérdéseket, amelyekben közös döntésre van szükség.

“Az EU mást sem csinál, mint különböző hatáskörbővítéssel próbál beleszólni azokba a dolgokba, amik nemzeti hatáskörbe tartoznak, és próbálja a kulturális imperializmus erejét velünk szemben érvényesíteni, ami nem az ő hatásköre, például az oktatásban. “Ez a nemzetek fennmaradását veszélyezteti”

- vont mérleget végül Schmidt Mária.

Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)

Itthon

Schmidt Mária az EU-s vétójogról, és a kulturális imperializmusról - “ami a nemzetállamok fennmaradását veszélyezteti”

kapcsolódó cikkeink