Bátran mondhatjuk itt Geszten, a Tisza család felújított kastélya mellett, -kőhajításnyira a család méltó módon helyreállított kriptájától – a Nemzeti összetartozás napján, egy újabb háború fenyegető árnyékában: “ma itt Geszten összesűrűsödik a történelem. Itt van egy nemzet, amely százegynéhány éve egy pusztító háború következtében elvesztette országa kétharmadát és népének harmada idegen határok mögé került” – ezzel kezdte beszédét Orbán Viktor a Nemzeti összetartozás napján, a geszti Tisza-kastély átadó ünnepségén, a trianoni békeszerződés aláírásának 104. évfordulóján.
A nemzet a küzdelmet választotta
A miniszterelnök ugyanakkor azt mondta: a nemzet mégsem a beletörődést és az elmúlást választotta, hanem a küzdelmet és a túlélést, és ma már többre képes, mint hogy minden évben megemlékezzen az “igazságtalan szörnyűségről”.
A nemzet képes arra is, hogy minden évben újra és újra kinyilvánítsa “határtalan élni akarását és összetartozását”, és arra is, hogy végre “hálával adózzon annak a családnak is, amely oly sokat adott neki”. A miniszterelnök a Tisza családról azt mondta, hogy annak története egybe forrt a szabad, független és szuverén Magyarország eszméjével.
“A magyar nemzet velük szembeni tartozását rójuk ma le azzal, hogy otthonuktól és a családjuk helyéről méltóképpen gondoskodunk, és annak az egyháznak a gondjaira bízzuk, amelyiknek a Tiszáknál odaadóbb híve talán sosem volt” – hangoztatta.
A Tiszák
Orbán Viktor egy történelmi visszatekintéssel felidézte: a Tiszák ott voltak az erdélyi fejedelmek oldalán a török elleni harcokban, egy évszázadon át küzdöttek, hogy ősi birtokukat visszaszerezzék. “Nem lepődtünk meg, már az akkori nyugati birodalomnak sem volt szokása, hogy a magyarok jogos jussát elismerje és odaadja” – jelentette ki szavainak áthallását nyilván mindenki értette a hallgatóságága soraiban.
“Így települt a család Gesztre” – mondta, kiemelve: a magyar királyság utolsó erős és sikeres korszaka elválaszthatatlan a Tisza-családtól, Tisza Kálmán, mint a dualizmus állhatatos és sikeres generálisa vonult be a történelembe, a fia pedig Tisza István volt.
Róla Bethlen István késöbbi miniszterelnök úgy emlékezett: „Mint a nemzet nagy ügyének mártírja halt meg, és vele pusztult oda nemzet országa, a trón, a monarchia és ezer év dicsősége”.
Magyar az, akinek Trianon fáj a legjobban
Orbán Viktor most azt mondta: Tisza István halála nemcsak egy kiváló ember, egy nagyformátumú miniszterelnök elvesztését jelentette, de egy történelmi korszak fájdalmas végét is.
“Mert itt van a megkerülhetetlen dátum: június 4-e, a magyar nemzet elleni gyilkossági kísérlet napja” – fogalmazott.
A miniszterelnök szerint Tisza Istvánnal “nemcsak egy család történelmi szerepe végeztetett be, de megszakadt a 900 éves magyar királyság története is” – tette hozzá.
Orbán Viktor kiemelte, hogy 104 évvel ezelőtt, “egy kegyetlen, irgalmatlan, igazságtalan diktátumot kaptunk a nyakunkba”. Magyarok milliói váltak saját szülőföldjükön idegenné. Odalett a magyar ipar és a termőföld színe java. Határon túlra kerültek nagy egyetemeink, legszebb városaink, kulturális értékeink, nemzeti emlékezetünk meghatározó színterei.
Egy nemzetnek azok a sebek fájnak a legjobbak, amelyek láthatatlanok – hangoztatta a miniszterelnök, kijelentve:
magyar az, akinek a Trianonban kapott nemzeti seb a legjobban fáj.
“Tisza Istvánt meggyilkolják, Károlyi Mihályt megteszik miniszterelnöknek”
A miniszterelnök szerint ma már tisztán látszik, hogy “a trianoni diktátum a nemzet halálát célozta”, de mint mondta: “a gyarmatosításhoz szokott nagyhatalmak nem ismerték a magyarok karakterét”.
Úgy fogalmazott: el akartak temetni minket, “de nem tudták, hogy magok vagyunk”, ezért “megásták a sírunkat, a haza jó gazdáit eltették láb alól vagy menekülésre kényszerítették”.
“Hazánkat a legsötétebb órán olyan emberek kezére adták, akikről 100 évvel később is nehéz eldönteni, hogy az alkalmatlanságuk vagy a rossz szándékuk miatt voltak-e nagyobb csapás az országra nézve. E ponton Orbán Viktor Sigmund Freudot idézte, azzal: „számomra kérdés, hogy a politikai bölcsesség jelének tekinthető-e, hogy sok gróf közül a legokosabbat, Tisza Istvánt meggyilkolják, a legbutábbikat, Károlyi Mihályt pedig megteszik miniszterelnöknek”.
Tegyük el ezt tanulságként! – mondta a Orbán Viktor.
A háborúról…
Aztán Orbán Viktor arról beszélt, hogy a 104 évvel ezelőtti “országvesztést egy háború hozta a nyakunkba, amelyet az Tisza István miniszterelnökként minden porcikájával ellenzett”. Ellenezte a titkos birodalmi tanácskozásokon és ellenezte a magyar Országgyűlésben is – jelentette ki, de mint mondta, “az országnak nem volt elég ereje, hogy kimaradjon a háborúból”.
“Egy olyan birodalomhoz voltunk hozzá láncolva, amely a háború és béke kérdését megtartotta magának. Bécsben és Budapesten is tele volt a padlás háborús uszítókkal, hamis messiásokkal, külföldi ügynökökkel” – hangoztatta, hozzátéve: Magyarországnak egy rákényszerített háborúba kellett vele masírozni.
“Tisza tudta, hogy létezik egy ennél még nagyobb tragédia is, ha ezt a háborút a nemzet elveszíti, ezért mindent megtett a győzelemért” – emlékeztetett.
Európa békéje a trianoni diktátum napján szűnt meg
Orbán Viktor a történelmi visszatekintés dorán úgy értékelt: a háború, amit Tisza István ellenzett, “olyan háború volt, amelyen nemcsak a legyőzöttek, de a győztesek is rajta vesztettek. Európa békéje a trianoni diktátum napján szűnt meg” – jelentette ki. Eredménye ugyanis nem a béke volt Európában, hanem újabb félelem a következő háborútól, amely aztán két évtized múlva még hatalmasabb világégést okozott”.
A háborút lezáró diktátumok nem megnyugvást, hanem újabb dúlást hoztak a Kárpát-medencébe – hangoztatta. Új országok jöttek létre, és jóval nagyobb etnikai feszültségek lángoltak fel, mint a Monarchiában, a mesterségesen összetákolt államalakulatok első adandó alkalommal fel is bomlottak. „Összenő, ami összetartozik, de szétesik, ami nem” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: az így alakult országok vêgül ellenségesen tekintettek egymásra.
Így lett szerinte a Kárpát-medence előbb német, aztán szovjet befolyási és megszállási övezet. “Ezért is van az, hogy közép Európa nem tudja kellő súllyal hallatni a hangját a mai Európai Unióban sem” – jelentette ki a miniszterelnök.
De mint fogalmazott, “akármilyen borúsak is a Közép-Európa feletti felhők a szélén ki-kikandikál a reményt adó fénysugár”.
Mára eljutottunk oda, hogy a Kárpát medence népei minden birodalmi ármánykodás, minden geopolitikai packázás és kéretlen paktumok nyűge ellenére is végül szabadok és szuverének akarnak lenni – mondta Orbán Viktor, emlékeztetve:
110 évvel ezelőtt a Kárpát medence népei a magyarok ellen harcoltak a szuverenitásukért. Száztíz éve még mindenki örömmel várta és éltette a háborút, a csehek, az osztrákok, a szlovákok, a románok, a szerbek és a horvátok – sorolta.
Mi magyarok mondjuk a leghangosabban: nem akarunk háborút!
Orbán Viktor azt mondta: 110 éve még mindenki örömmel várta a háborút, de ma amikor újra háború fenyeget, ezek a népek már nem akarnak háborút – tette hozzá. “A Kárpát-medencei népek akarata egyértelmű, nem akarnak feláldozható vazallusok lenni a nagyhatalmak sakktábláján” – jelentette ki.
Most mi magyarok, a Kárpát-medence legnépesebb nemzete, mondjuk ki a leghangosabban: nem akarunk háborút!
Most az Európai Parlamenti választáson tehetjük meg azt, amire 110 éve nem volt lehetőségünk – hangoztatta a miniszterelnök Geszten elmondott beszédében.
Cikkünk frissül…