Ausztria kapcsolata az orosz gázzal történelmi távlatokba nyúlik vissza. A sógorok, más nyugat-európai államokhoz hasonlóan, tudatosan merültek el az olcsó szovjet gáz kényelmében a hidegháború kellős közepén. Bécs előbb került összeköttetésbe a „Testvériség” hálózattal, mint az Európai Közösség más vezetékeivel. Ennek és a földrajzi adottságoknak köszönhetően Ausztria az Ukrajnán és (Cseh)Szlovákián keresztül Európába érkező orosz gáz legjelentősebb logisztikai központjává nőtte ki magát – írja a Portfólió.
Erre a rendeltetésre épült a baumgarteni gázelosztó központ, ami a mai napig kulcsfontosságú szerepet játszik az európai gázkereskedelemben. Ez a helyzet immunis maradt a Szovjetunió felbomlására és az elmúlt 20 év válságaira is (tranzit viták, Krím annektálása), de az orosz invázió végleg felülírni látszik a status quo-t.
A Central European Gas Hub (CEGH)
A 2000-es évek során az EU-ban dübörgött az áram –és gázpiacok liberalizációja, aminek fontos részét képezte a szervezett piacok felfutása. A brit NBP és holland TTF mellett Közép-Európában a 2009-ben alapított osztrák CEGH (Central European Gas Hub) emelkedett ki likviditásával. Ezt a kitüntetést pedig lényegében Baumgartennek és a környékbeli infrastruktúrának köszönhette, ami történetesen a legnagyobb orosz gázszállítási útvonal csomópontja volt. A 2011-ben beüzemelt Északi Áramlat az ukrajnai kb. felével rendelkezett (55 milliárd köbméter/év) bő évtizedes pályafutása során.
A bécsi gáztőzsde az OMV és a Wiener Börse leányaként jött létre, de mint az köztudott, az orosz gáz ritkán jár politikai-gazdasági befolyás nélkül, így ebben a történetben is több szál egyenesen a Kreml-be vezetett. Az OMV korábbi vezetője, Rainer Seele 2017-ben úgy fogalmazott Vlagyimir Putyin előtt, hogy vállalata boldog házasságban él Oroszországgal. A sokat mondó kijelentés azon a héten jött, amikor az OMV partnereivel együtt elfogadta az Északi Áramlat II 10 milliárd dolláros finanszírozásának fele részét. De ez csak a jéghegy csúcsa, az OMV ugyanis az osztrák politikai hagyományoknak megfelelően jóval korábban összebútorozott a Gazprommal, ami Putyin elnöki irodájának előszobája.
Az ukrán gáztranzit és a CEGH jövője
Az OMV 2018-ban 22 évre szóló hosszútávú szerződést kötött a Gazprommal. 2019-ben megszületett az újabb 5 évre szóló orosz-ukrán tranzit megállapodás, a CEGH hegemón szerepét pedig semmi nem fenyegette a régióban. Bécsben minden ok megvolt az optimista hangulatra. Aztán jött 2022 és az orosz invázió mindent felborított. Az OMV oroszországi eszközeit államosították, Ukrajnán keresztül éppen csak csörgedezik a gáz. De jövőre teljesen le is állhat, hiszen egyelőre mindkét fél kizárta, hogy egyáltalán leüljön tárgyalni egymással. Emellett az OMV bejelentette, hogy jogi akadályok miatt a szerződött volumenekért sem tud biztosan fizetni a közeljövőben, ami kiütne 6 bcm-et az oroszországi importból.
Ez Ausztriának és az OMV-nek nem jelent egzisztenciális fenyegetést. Alternatív forrásokkal már most is kiválthatnák a 2040-ig futó Gazprom szerződést. Viszont a CEGH-ről elszivárgó likviditást, ami a vezetékes orosz gáznak volt köszönhető, már sokkal nehezebb lesz pótolni. A forrásszűkösségből adódó kockázati prémium is növekedne más tőzsdékkel szemben. Ebből könnyen következhet, hogy a CEGH aranykorának leáldozott.
Magyarország kitűnő helyzetből indul
Amennyiben az osztrák gáztőzsde valóban megrogyik, az kitörési pontot jelenthet Magyarország és a hazai gáztőzsde (CEEGEX) számára, hogy régiós babérokra törjön. Az Ausztriához hasonló adottságok jelenleg is megvannak. A Török Áramlaton keresztül most itt koncentrálódik a megmaradt vezetékes orosz gáz. Emellett ígéretes az alternatív forrásoldal: az LNG penetrációja egyre növekszik, szomszédunk Románia pedig a legnagyobb EU-n belüli gáztermelővé válik a következő években a fekete-tengeri mezőknek köszönhetően.
Mindezt régiós összeköttetés és új átfogó infrastrukturális beruházások, mint a Vertical Corridor, egészítik ki. Hazánk ráadásul kimagasló tárolói kapacitással, kb. 70 TWh-val (10 TWh= kb. 1 milliárd köbméter), rendelkezik. Ez csak Ausztriában nagyobb 98 TWh-val, de Csehországban 45 TWh, Romániában 39 TWh, Lengyelországban pedig 37 TWh.
A CEEGEX kilátásai
A fogaskerekek mintha már be is lendültek volna, a CEEGEX gőzerővel növeli a likviditását 2024-ben. Tavaly a novemberi 3,34 TWh-ás kereskedett mennyiség jelentette az éves csúcsot, idén márciusban pedig közel a dupláját hozta a tőzsde 6,11 TWh-val. Pedig novemberben a havi középhőmérséklet 5-6 fok környékén mozgott, míg idén márciusban 10 fok körül. 2024 első negyedévében összesítve pedig 16 TWh felett jár a kereskedés, ami a tavalyi teljes éves mennyiség 60%-át súrolja. Ez persze messze van a CEGH impozáns 163 TWh-ás éves kereskedésétől 2023-ban, viszont az látszik, hogy a többi régiós vetélytársat sikerült háttérbe könyökölni. A CEGH mellett egyértelmű másodhegedűsként muzsikálni pedig önmagában is komoly eredmény.
Ha viszont a piacot meghatározó geopolitikai mozgatórugók miatt a likviditás nagyobb része átgravitál a Lajtán túlról, az könnyen átbillentheti a súlypontot a magyar gáztőzsde javára. A kereskedők számának és az áru mennyiségének növekedésével egy öngerjesztő folyamat indul be: a referencia ár hitelesebbé válik, csökken a nagyobb tőzsdékhez viszonyított kockázati prémium, nő a churn rate (likviditási mutató).
Még ha nem is sikerül ily módon jobbról kielőzni a sógorokat, a CEEGEX hatalmas fejlődési ívet járhat be a közeljövőben, amennyiben a geopolitika keltette hullámokat sikerül meglovagolni.