Izgalmas szócsata alakult ki, miután Magyar Péter az ATV Heti Napló vasárnapi adásában kritizálta Budapest vezetését a Lánchíd felújítása kapcsán, azt állítva, hogy Széchenyiéknak elég volt másfél év megépíteni azt, ezzel szemben a legutóbbi felújítás 4 és fél évig tartott.
Karácsony Gergely nem hagyta szó nélkül a Tisza Párt vezetőjének szavait,<a href="”> a Facebookon-reagálva azt írta: Magyar Péter nem ismeri a Lánchíd történetét – Széchenyiék valóban csodát tettek a megépítésével, de ehhez nem másfél évre, hanem egy évtizedre volt szükségük. Az pedig vaskos politikai hazugság, hogy a híd felújítása hosszú évekbe és a tervezett összeg sokszorosába került – írta.
Magyar Péter és Karácsony Gergely állítása között akkor a különbség, hogy érdemes megnézni, melyikük téved. Mennyi ideig épült valójában a Lánchíd?
Széchenyi István 1821-ben kezdett a híd ügyével foglalkozni, mikor télen a jég miatt nem tudott átkelni a Dunán. Hosszas előkészítést követően William Tierney Clark angol mérnök terveit fogadták el, az alapkövet József nádor helyezte el 1842 augusztus 24-én.
Az MTI archív összefoglalója szerint a pillérek és hídfők 1847 júliusára készültek el. A vasöntvényeket angol gyárak szállították, a lehorgonyzó acéltömböket bécsi cég gyártotta, a kereszttartók Andrássy György dernői üzemében készültek. A vasszerkezetet úszóállványról szerelték, de a munkát a szabadságharc eseményei hátráltatták. Egy ágyúgolyó el is talált egy láncszemet, ezt nem cserélték ki, hanem két pótelemmel erősítették meg a láncot.
1848. július 18-án az utolsó elemet tartó csigasor vonólánca leszakadt, visszaesett az úszóállványra, s összetörte azt. Az állványon lévők, köztük Széchenyi is, a Dunába estek. Ő jó úszó lévén, megmenekült, de egy munkás meghalt.
Az épülő hídon 1849. január 1-jén ment át az első kocsi: Bónis Sámuel országos biztos a koronát menekítette Debrecenbe Windischgrätz elől.
A hidat 1849. november 20-án avatták fel, Széchenyi, aki legtöbbet tett érte, soha nem ment át rajta – ekkor már a döblingi intézetben élt. November 21-étől mindenki használhatta a hidat, aki megfizette a hídvámot, a felhajtókat 1850 óta őrzi a Marschalkó János faragta négy kőoroszlán.
Kossuth korábbi javaslatára 1899-ben kapta Széchenyi nevét.