Az Európai Unió radikálisan csökkenteni szeretné az orosz energiahordozók exportjából származó extraprofitot, de ennek akadálya lehet egy újabb magyar vétó – értesült a Politico.
A Brüsszelben megjelenő amerikai hírportál szerint a múlt héten megbeszélést tartottak az uniós országok nagykövetei, amelyen a magyar képviselő jelezte, hogy elleneznek minden olyan intézkedést, ami „negatív hatással lehet az EU gázpiacára”.
A Politico emlékeztet arra, hogy Magyarország már több alakalommal vétózott az ukrajnai háború miatt elrendelt szankciók ellen, így nem lenne példátlan egy újabb hasonló döntés.
Ugyanakkor a döntés még nem végleges: „Elemezni fogjuk a csomagot, de nem támogatunk semmit, ami negatív hatással lehet az [uniós] gázpiacra” – idézték a magyar tisztviselő szavait a tárgyalásról a Politicónak beszámoló források.
A szankciók megakadályoznák az uniós országokat abban, hogy orosz cseppfolyósított földgázt (LNG) reexportáljanak, ami jelentős bevételtől fosztaná meg Moszkvát, ugyanakkor nem állítanák le az orosz gáz uniós vásárlását.
A jelenlévők szerint több más ország, köztük Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország is további technikai információkat kértek az intézkedésekről az első tárgyalások során.
„Amikor az energiáról van szó, sokan aggódnak” – mondta a Politicónak egy uniós diplomata, aki szerint az érintett országokban attól tartanak, hogy egy ilyen szankciós csomag destabilizálná a piacokat.
Az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve a múlt héten javasolta az LNG-szankciókat, ami az első kísérlet lenne arra, hogy korlátozza az eddig zavartalanul zajló orosz energiaexportot.
A lépéstől Brüsszelben azt várják, hogy megnehezíti az orosz háborús erőfeszítések finanszírozását. Mint arról beszámoltunk, Putyin elnök a menesztett Szergej Sojgu védelmi miniszter helyett Andrej Belouszov gazdaságpolitikust nevezte ki az új kormányba, akitől azt várja, hogy „innovatív” megoldásokkal biztosítja a háború hosszú távú fenntartását.
Brüsszel eddig tartózkodott a cseppfolyósított földgáz szankcionálásától, miközben az árak magasak, és egyes országoknak szükségük van erre az energiaforrásra az elektromos áramigények biztosítására. Jelenleg Franciaország, Spanyolország és Belgium a legnagyobb átvevője az orosz cseppfolyósított földgáznak, amelynek nagy részét aztán újraexportálják Németországba és Olaszországba.
Az Európai Unió vezetői azonban azt remélik, hogy sikerül rávenni a most még vonakodó országokat is a szankciók támogatására, mert az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta jelentős mértékben sikerült csökkenteni az energiafüggőséget Moszkvától.
A Politico szerint egyedül Magyarország nem partner ebben, sőt, a magyar kormány „új megállapodásokat kötött a moszkvai Gazprom állami energetikai óriáscéggel, hogy a csúcskereslet idején növelje a szállítást”.
A lap idézi ezzel kapcsolatban Paczolay Máté külügyminisztériumi szóvivőt, aki szerint „Magyarország minden, az energiaszektort érintő szankciót károsnak tart, mivel azok nagymértékben korlátozzák az európai versenyképességet, áremelkedéshez és ellátási kockázatokhoz vezetnek”.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)