A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete az üggyel kapcsolatban levélben fordult az Állami Számvevőszékhez. Arra a kérdésre, hogy mit szerettek volna megtudni, a szervezet elnöke így felelt: korábban volt már egy egyeztetés a csoportos létszámleépítésről, az ÁSZ elnöke kereste fel a szervezetet annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegyék az ÁSZ működését, legalábbis ez volt az indok.
„De nem csak munkaerőt, hanem munkaköröket is leépítettek, ez volt az első tapasztalásunk, és a május elsejei létszámleépítés után több munkavállaló is megkeresett minket, ezután kezdtünk egy újabb adatfelmérésbe, és ezután küldtük el a kilenc kérdést tartalmazó levelet az ÁSZ elnökének. Erre azonban még nem érkezett válasz” – részletezte Boros Péterné, hozzátéve, hogy ezek között van egy-kettő kifejezetten izgalmas kérdés, ami mindenképpen érdekelné a nagy nyilvánosságot is.
„Ezek között van olyan kérdés is, hogy elhangzott-e valamilyen fenyegetés a felmondások előtt illetve elhangzott-e valamilyen fenyegetés a felmondások elleni munkavállalói fellépés esetén”
– fogalmazott a szakszervezet elnöke, hozzátéve, hogy az első negyedéves statisztika is izgalmas kérdés, de elsősorban ezekre a kérdésekre várnának egy választ az MKKSZ-nél. A területi közigazgatásban dolgozók bércsökkenésével kapcsolatban úgy fogalmazott, még nincs előrelépés a béremelés kérdésében, jelenleg épp túl vannak egy kormányzati tárgyaláson és egy következőt várnak. „Indokolatlannak tartjuk, hogy a területi közigazgatásban dolgozók elszenvedjék ezt a reálbér-csökkenést, annál is inkább, mert a központi közigazgatás elitje már rég túl van a megfelelő béremelésen” – fogalmazott Boros Péterné.
A Nők Egymásért és az MKKSZ egy közös kampányba kezdtek, amelynek keretein belül egy online kérdőívet lehet kitölteni többek között a nemek közötti bérkülönbségekről illetve a magánélet és a munka összeegyeztetéséről. A szakszervezet elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a közigazgatás területén jelentős a női többlet a munkavállalók között, akiknek sokszor nehéz összeegyeztetni a családot és a munkahelyet, ezért ennek a kutatása kiemelten fontos az MKKSZ számára is.
Boros Péterné azt is elmondta, a szakszervezetnél szeretnék azt, ha a férfiak uralta parlamentben végre figyelembe vennék, hogy a női munkavállalókra plusz terhek hárulnak a családon belül. A megkülönböztetésekkel kapcsolatban olyan példákat lehetne hozni például, hogy a kormánytisztviselők körében jelenleg bér-tömeggazdálkodás van, ami azt jelenti, hogy egy főosztályvezető mondjuk biztosan kap béremelést, de egy területi közigazgatásban dolgozó nő már nem – részletezte a szakszervezet elnöke.
A kutatástól egyébként azt várják, hogy a munkavállalók között fellelhető egyenlőtlenségeket világosan is tisztán lehessen látni és ennek köszönhetően pedig lehessen tenni ellenük – tette hozzá.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre! *(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)