„Magyarország és Szerbia autokrata vezetői vörös szőnyeget terítenek a kínai elnök előtt európai körútjuk során” – írja Hszi Csin-ping e heti ötnapos európai körútjáról szóló tudósításában az AP hírügynökség.
Hszi elnök – aki utoljára a Covid-járvány előtt, öt évvel ezelőtt járt Európában – most elsőként Párizsba utazott, ahol Macron elnök a diplomáciai protokollnak megfelelően természetesen szintén vörös szőnyegen fogadta a hivatalos állami látogatásra érkező kínai államfőt, akivel gazdasági együttműködésről is tárgyalt.
A Fortune magazin az európai vizit első állomását mindenesetre sokkal visszafogottabban minősítve, „mosolyoffenzívának” nevezte.
A hírügynökség kiemeli, hogy Magyarország az Európai Unió első országa, amely részt vesz a Kína „Egy övezet – Egy út” kezdeményezésben. Emellett az AP úgy értékeli, hogy Orbán Viktor nem csak „Kína-barát”, hanem „közel áll Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz” is.
Az AP által megszólaltatott Kína-szakértő szerint „a magyar kormány Kína utolsó igazi barátja az egész EU-ban” – mondta Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, aki úgy véli, hogy „a kínaiak számára most nagyon fontos, hogy olyan országban telepedjenek le, amely az EU határain belül van és barátságos a kínai politikai rendszerrel”.
Az EU-n belüli bázisok létesítésének egyik legnagyobb előnye Kína számára a magas vámok elkerülése. Az AP emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság a kínai elektromos járművek behozatalára kivetett vámok emelését fontolgatja a jelenlegi 10%-ról, hogy megvédje az európai autógyártási piacot, amely a 27 tagú tömb legnagyobb gazdaságának, Németországnak egyik fő támasza.
Mint írják, „decemberben azonban Magyarország bejelentette, hogy a világ egyik legnagyobb elektromosjármű-gyártója, a kínai BYD az ország déli részén nyitja meg első európai autógyárát, és ez a lépés felboríthatja a kontinens autóiparának versenyképességét.”
Ezzel kapcsolatban az AP tudósítója megszólaltat egy budapesti autókereskedőt, aki már át is állt az egyik német márka képviseletéről a BYD által gyártott modellek forgalmazására.
A kínai autóipari térnyerés is hozzájárulhat ahhoz, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a Magyarországgal szembeni politikai kritikák Berlinből.
Mint arra beszámoltunk, a Bloomberg néhány napja arról írt, hogy „lázadnak a német befektetők Orbán politikája ellen”, ami nem csak gazdasági, hanem belpolitikai gondot is jelenthet a magyar kormánynak, különösen egy olyan érzékeny időszakban, amikor a nemzetközi média is felfigyelt a már Orbán Viktor lehetséges kihívójának tekintett Magyar Péter előretörésére.
Az AP szerint azonban a uniós pénzek leállása miatt Kína hajlandó volt betölteni a magyar költségvetés hiányosságait. „Orbán Viktor nyíltan beszélt arról, hogy miért a kínai befektetéseket helyezi előtérbe: meggyőződése, hogy a nyugati gazdaságok hanyatlóban vannak, Kína pedig felemelkedőben. A CPAC Hungary konzervatív konferencián nemrégiben tartott beszédében a miniszterelnök felvázolta egy ’a kölcsönös előnyök elve alapján szerveződő, ideológiamentes globális gazdaság’ vízióját – zárja tudósítását az amerikai hírügynökség.