A közelmúltban két hír is napvilágot látott, amelyek között többen is keresik az összefüggést: az egyik, hogy február végéig közel 60 iskola fenntartóváltását kezdeményezték a Belügyminisztériumnál, a másik pedig, hogy a kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem feladatává tenné a tanárképzést és továbbképzést. Ercse Kriszta úgy fogalmazott: egyik hírrel kapcsolatban sincs egyelőre elegendő mennyiségű és minőségű információ, ezért csak egy „konteót” tud megosztani.
Mint mondta, az ezek alapján világos, ahogy „a kormány a tanárképzést is eistandolná”, és ennek a megvalósításához gyakorlóiskola-hálózatra van szükség. „Nehéz nem arra gondolni, hogy az NKE most kapcsolatba fog lépni más felsőoktatási intézményekkel, akik ezt a fenntartói szerepkört most szeretnék felvállalni” – vélekedett az oktatáskutató, hozzátéve, hogy ha országos szinten szeretnék ezt a más típusú tanárképzést, akkor ott képviseletekre van szükség. Többek között az egri vagy a debreceni egyetem neve is felmerült már.
Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány tovább mélyíti-e a már egyébként is jelenlévő szegregációt, Ercse Kriszta úgy felelt: Magyarország évtizedek óta híres a szelektív és a szelekció által generált szegregált oktatáról. Ebben egy ideje az egyházi fenntartók is szerepet vállaltak, a felvételi során tanúsított szelekcióval.
„Azt azonban el kell mondani, hogy ilyen szeparáció korábban is működött, mert ez egy társadalmi igény a magasabb státuszú családok részéről, hogy szeparálódjanak, és nyilván megkeresik azokat a partnereket illetve nyomást gyakorolnak rájuk, akik ezt meg tudják teremteni”
– fogalmazott a szóvivő, hozzátéve, hogy bármilyen kontextusban merüljön is fel az „elit”, az biztosan valamiféle szeparációt fog jelenteni. „Ez mindenféleképpen azt jelenti, hogy az a rettenetes kasztrendszer, ami ma működik az oktatásban, az tovább fog mélyülni és izmosodni” – szögezte Ercse Kriszta. Az oktatáskutató szerint azzal is érdemes lenne egy kicsit foglalkozni, hogy mennyire motiváltan érkeznek a gyerekek az állami oktatásba és mennyire is maradnak azok, de „egy jó tanárképzés persze senkinek sem ártana”. De az is egy érdekes kérdés, hogy a szóban forgó „elit tanár képzés” mitől is lenne elit, mert az nem valószínű, hogy őket kifejezetten az elit gyermekeinek az oktatására képeznék.
Akkor mitől, – tette fel a kérdést Ercse Kriszta – a képzési folyamatuk lenne elit? A dolog körül azonban nagyon sok a kérdőjel, mert egy törvénymódosító javaslatból azt például lehet tudni, hogy az NKE pedagógus-képzésének, a képzési programjának nem kötelező átmenni egy akkreditációs folyamaton, azt azonban mégiscsak sejtheti az ember, hogy az akkreditáció egyfajta minőségbiztosítást jelent. „Ha ezt nem írják elő az NKE programjának, akkor mi garantálja azt a nagyon magas színvonalú képzést?” – tűnődött Ercse Kriszta.
Az elitképzés önmagában nem követendő
Arra a kérdésre, hogy önmagában mint jelenség, rossz-e az elitképzés, a szakember úgy felelt: valóban nem jó, mert pedagógiailag ráadásul értelmezhetetlen is. Hiszen az egész oktatási rendszerben meg kellene valósulnia egy érzékeny és gyermekeket igény szerint segítő pedagógiának.
„Ha minden gyerek hozzáfér a számára szükséges és igényelhető minőségi oktatás eszközeihez, akkor bárkiből lehet bármi” – szögezte le a szakember, hozzátéve, hogy akkor nem lenne értelme sem annak, hogy „elitképzés”.
A szülők a jelen körülmények között gondolják azt, hogy szükséges az elitképzés, de a mindenkori kormány felelősége egy mindenki számára kedvező oktatási rendszert kialakítani. A szakember a bőnyi tragédiával kapcsolatban azt mondta, nem a közoktatás, hanem a mindenkori kormány tudna bármit is tenni az ilyen helyzetek megelőzésére, ha pedig nem tesz, az csakis a kormány felelősége. Mint mondta, az iskola is gyermekvédelmi szerepet töltene be alapvetően, csak mivel teljesen le lett rombolva, így nem tudja ellátni ezt a szerepet. Egy ilyen tragédia bekövetkeztéhez nagyon sok feszültségnek kell összegyűlnie, ezt pedig időben észre tudnák venni a szakemberek – legalábbis ideális esetben.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre! *(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)