A cél az, hogy Magyarország 2030-ra bekerüljön Európa tíz leginnovatívabb országa közé – fogalmazott.
Mint elmondta: az innovációs forrásokat azokra a területekre kívánják összpontosítani, amelyekben jó a magyar kutatás-fejlesztés. Ilyen területek az egészséges élet, a digitalizáció és a zöldátállás. Ismertetése szerint e területek fejlődését segítik az egyetemek közelében létrehozott Science-parkok, illetve a nemzeti laboratóriumok hálózata. Továbbá a szakképzésben és a felsőoktatásban is a mindennapok részévé kívánják tenni a mesterséges intelligencia alkalmazását – tette hozzá. – írja az MTI.
Hankó Balázs kiemelte, a felsőoktatás megújításának legfőbb célja az olyan kutatások segítése, amelyek a nemzet képességéhez igazodva segítik előrehaladásunkat.
Ezt szolgálja a Neumann Intézet tervezett megalakítása is. Ennek az egyik legfontosabb küldetése az lesz, hogy a mesterséges intelligenciát összekösse az egészségügyi adatok feldolgozásával – fűzte hozzá.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország a lakosságszámot tekintve 96. a világban, innovációs teljesítménye tekintetében 33., az egymillió lakosra eső Nobel-díjasok száma szerint pedig a 11. helyen van.
Ez jó alapot teremt innovációs teljesítményünk növelésére – fogalmazott, rámutatva arra, hogy ennek nyomán az elmúlt évben Európában a „feltörekvő innovátor” kategóriából az „európai innovátor” kategóriába került át az ország.
Az előrehaladáshoz ugyanakkor több kutató-fejlesztő tevékenysége szükséges – jelezte. Az a cél, hogy a mai 6 ezerről 2030-ra 9 ezerre növeljék az egymillió lakosra jutó kutató-fejlesztő tudósok számát. Továbbá a szellemi tulajdon, a szabadalmak és védjegybejegyzések területén is duplázás szükséges – közölte.
Ehhez növelni kell az innovációs ráfordítást a mai 920 milliárd forintos összegről, amelynek egyharmada állami, kétharmada pedig piaci forrás. Utóbbi forrás jelentős mértékben Magyarország gyógyszer- és egészségiparának, az egészséges élethez kapcsolódó kutatásoknak köszönhető – ismertette Hankó Balázs.