“Jelenleg az üzemanyag ára azért emelkedik, mert Ukrajna háromszorosára emelte a Magyarország felé olajat szállító Barátság kőolajvezeték tranzitdíját. Ez a barátságtalan és egyoldalú lépés emeli az üzemanyagok árát és nehezíti az infláció visszaszorítását” – ezt még tavaly szeptemberben reagálta az atv.hu-nak a Pénzügyminisztérium arra, hogy akkor a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is jelentősen emelkedett. A holtankoljak.hu szerint ez a benzin esetében bruttó 7 forintot jelentett, a gázolajért pedig bruttó 10 forinttal kellett többet fizetni – így szeptember 20-tól a 95-ös benzinért 662 forintot, a gázoolajért pedig 686 forintot kellett fizetni literenként.
Orbán Viktor miniszterelnök előtti a Kossuth Rádiós interjújában nem zárta ki tavaly szeptemberben egy esetleges újabb árstop lehetőségét sem, de azt mondta: “széles az eszköztár”.
Akkor is felvetődött a kérdés: a kormány a megvizsgálja-e a kiskereskedelmi különadó mérséklését, vagy az üzemanyagok esetében az eltörlésének a lehetőségét, illetve, hogy mérlegelik-e a 2024 januárjától esedékes jövedéki adó átmeneti lejjebb vitelét. A pénzügyi tárca akkori válaszából derült ki: nem terveznek ilyen lépéseket, és “Brüsszel előírására emelkedik a jövedéki adó szintje”.
2023 augusztusában az előző év azonos időszakához képest 31 százalékkal magasabb volt az üzemanyag ára, és mintegy 0,8 százalékponttal növelte az inflációt – mondták akkor.
Most a Nagy Márton vezette NGM közleménye azt mondja, hogy a lakosság legjelentősebb kiadásait az élelmiszer és az egészségügyi ráfordítások mellett az üzemanyag-költések teszik ki. Ez azt jelenti, hogy a lakosság esetében az üzemanyagár alakulása az egyik legmeghatározóbb tényező, amely érdemben befolyásolja a családok fogyasztását.
A nemzetgazdasági tárca szerint “ugyanakkor a tavalyi benzinárakhoz képest idén több mint 60 forinttal (64 forint), a gázolaj esetében pedig közel 80 forinttal (76 forint) kell többet fizetni literenként a kutakon. Ez a 11 és 13 százalékos áremelkedés önmagában mintegy 0,6-0,7 százalékponttal emelte meg éves alapon az inflációt” .
Az adó mértékét nem csökkenti a kormány?
A jövedéki adó szintjét vagy a kiskereskedelmi adó mértékét várhatóan nem csökkenti a kormány. Már beszámoltunk róla hogy Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook oldalán közölte:
“Magyarországon az egyik legalacsonyabb az üzemanyagok adóterhe az Európai Unióban. A magas üzemanyagárakat nem az adók okozzák”.
Eszerint az EU-tagországok közül a 95-ös benzin adóterhének az arányát tekintve 46 százalékkal az 5. helyen állunk hátulról (holtversenyben Ciprussal), míg az élen 56 százalékos aránnyal Finnország, Görögország, Írország, Málta és Olaszország szerepel.
“Aki a hibás, az fizet”
Nagy Márton már a múlt héten azt mondta az ATV kérdésére, hogy nem zárja ki az újabb benzinárstopot sem. Egy tegnapi sajtótájékoztatón azt mondta, javasolni fogja a szerdai kormányülésen, hogy a kabinet avatkozzon be az üzemanyagárakba, a miniszter úgy fogalmazott: az, hogy csökkentik a két üzemanyagfajta profittartalmát, nem azt jelenti, hogy a kiskereskedőknek veszteségesen kell az üzemanyagokat értékesíteniük. „Kibontjuk az árakat, és megnézzük, hogy ki a hibás. Aki a hibás, az fog fizetni” – jelentette ki, a régiós átlagárat megcélozva.
Az múlt pénteken derült ki a KSH által közölt adatok alapján, hogy Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára 640, míg a régiós országokban 620 forint volt. Azaz, a magyarországi átlagár 3,2 százalékkal magasabb a régiós átlagértéknél.
Az üzemanyag-árak csökkentését nehezíti, hogy arra nem lehet számítani, hogy a PM a ‘24 januárjától bevezetett jövedéki adót – ez literenként 32 forintot jelent, áfával együtt 41 forintot – csökkenti, és az is, hogy a forint is gyenge a dollárhoz képest.
Nincs komoly árrés a benzinkutaknál
Holoda Attila az ATV Startban kedden a benzinár kapcsán “50 százalék körüli“ adótartalomról beszélt, “amit nehezen tolerál a piac, ezért is fogták vissza szerinte az emberek a fogyasztásukat”, az üzemanyagvásárlás tekintetében.
Fontos elemként hozta fel, hogy “nincs komoly árrés”: az üzemanyag teljes árszerkezetében a forgalmazó kiskereskedőknél, azaz a benzinkutasoknál az árrés “alig 6 százalék. [Rajtuk] akarja számon kérni Nagy Márton, miért magas az üzemanyagár” – tette hozzá.
Holoda Attila azt javasolta: ne csak az áfát és a jövedéki adót szedjék le az árból, meg néhány apró adót, amikor a statisztikát készítik, hanem a 3 százalékos kiskereskedelmi adót is. S mivel ez forgalomarányos adó, ez azt jelenti, hogy lényegében nem is 27, hanem 30 százalékos a “forgalmi adó”. Azt is hozzátette, hogy Magyarországon a közel kétezer benzinkút fele kiskereskedés.
Nagy Márton tegnap nem árulta el, hogy az eszköztár mely elemét javasolja a kormányülésen az üzemanyagárak letörésére, de a múlt heti nyilatkozatában azon kívül, hogy nem zárta ki a benzinárstop újbóli bevezetését, az árrést, a benzinkutak hasznát/profitját hangsúlyozta.
Azt mondta, a kormány ezen a héten vizsgálni fogja az üzemanyagár-kérdést, és hogy a Mol-lal és a Magyar Ásványolaj Szövetség vezetőivel létrejött megállapodásnak – ami s régiós átlagárszintre vonatkozik – „erősebb, nagyobb nyomatékot adjon”.
Mi is az árrés?
A benzinkutak bruttó árrés-számítása a következőképpen történik: a kiskereskedelmi bruttó termékárnak és a rotterdami nagykereskedelmi nettó termékárnak a különbsége, forintban – az áfa, jövedéki adó és készletezési díj nélkül.
Azonban a kiskereskedelmi árrés nem a benzinkutak teljes haszna, abból ugyanis le kell vonni olyan tételeket, mint a nagykereskedelmi árrés, szállítási költség, közvetett adók – a 3 százalékos kiskereskedelmi különadó például -, a személyzet bére, kamatteher, amortizáció, egyéb díjak és járulékok.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)