A magyar, nyitott gazdaságban - az 5.-ek vagyunk az EU-ban - erős külföldiműködőtőke-beáramlás (FDI-beáramlás) és beruházási ráta mellett duális szerkezet alakult ki, “amit bizonyos tekintetben oldani kell” - hangoztatta Nagy Márton a versenyképességi konferencián. Az FDI önmagát tudja reprodukálni adott esetben - tette hozzá, hangsúlyozva:

50 százalék a külföldi tulajdon aránya, “ez hosszú távon nem is fog változni”, “ez beáll”.

Nagy Márton arról is beszélt, hogy teljesen más makrotényezők befolyásolták a Magyarországon jelen lévő külföldi gazdaságot, egy külföldi multicéget például az energiaválság is “kevésbé rángatta meg”, de az infláció is jobban megütötte “a magyar részt” a cégek tekintetében. Ahelyett, hogy “két sziget” lennének egymás mellett a külföldi irányítású és a hazai irányítású cégek, “hidakra” van szükség - tért ki erre is. Azaz, azt kell elérni, hogy ezek ne elszeparáltan, hanem a magyar cégekkel együtt működjenek - derült ki a miniszter szavaiból.

Megoldásként említette a hazai vállalatok termelési láncokba kapcsolódását, és azt mondta, hogy a hazai - tier1 és tier2 besorolású - első körös, közvetlen és második körös beszállítók részarányát 50 százalékra kell emelni.

Nagy Márton arról is beszélt, hogy a magyar tulajdonú vállalatok munkatermelékenysége dinamikusan javul, de a külföldi irányítású vállalatok 2,5-szer hatékonyabban működnek, noha 2010-ben még 3,3-szor hatékonyabbak voltak. “Ez a hátránya a dualitásnak” - tette hozzá.

Járműiparban vagy akkumulátorgyártásban nem szeretnénk versenyezni, de az élelmiszeriparban vagy a bankszektorban igen, e téren emelkedett a részarány is - hangzott el. A nemzetgazdasági miniszter a konferencián a magyar cégek hatékonyságának mértéke kapcsán elmondta, mennyivel több "nemzeti bajnok" vállalkozást szeretne látni.

Fontosnak nevezte, hogy minél több "nemzeti bajnok", nemzetközileg is versenyképes hazai nagyvállalkozás jöjjön létre, számuk a mostani 24-ről 40-re emelkedjen. A korábbiakhoz képest - 2010 előtt az OTP-ről, a Mol-ról és a Richterről lehetett beszélni - ma már a 4iG, a Hell Energie-t is ide lehet például sorolni.

Azt nagyon pozitívnak nevezte, hogy a szomszédos országokon és a Balkánon túl, a “kifektetések” már Nyugat felé is elindultak. És már nemcsak képviseleti irodákról van szó, “cégeket is vásárolnak”, akik kifektetnek.

Nagy Márton a konferencián elárulta - cégek nevének az említése nélkül -, hogy “most döntött a kormány olyan lépésekről támogatásokról, amivel lényegében Szlovénia és Lengyelország felé tartó “kifektetéseket” támogat.

De Azerbajdzsán, Üzbegisztán is “kifektetési“ célpont lett - tette hozzá.

Szükséges a miniszter szerint emellett 20 ezer exportképes kkv létrejötte és a kifektetéseknek, a hazai vállalatok kifelé irányuló közvetlen tőkebefektetéseinek az ösztönzése. Már több ágazatban is eléri, sőt meghaladja a külföldre irányuló hazai kifektetések jövedelmezősége a Magyarországon lévő külföldi befektetésekét - hangzott el az MTI szerint a versenyképességi konferencián.

Iratkozzon fel a hírlevelünkre!

Itthon

Nagy Márton: Szlovénia és Lengyelország felé tartó “kifektetések” támogatásáról is döntött a kormány

kapcsolódó cikkeink