„Oldaltól függetlenül semmit nem tesznek azért, hogy ebben az országban normálisan lehessen élni” – így nyilatkozott a politikai elitről 2021-ben Gődény György. Az oltásellenességről ismert gyógyszerész már 2018-ban politikusnak állt. Túl van két parlamenti választáson, a legutóbbin a Normális Élet Pártjának volt a listavezetője. Pénteken kiderült, a formáció elindulhat a júniusi EP- és önkormányzati választáson is.
„Semmilyen kapcsolatom nincs, ez két esztendeje már teljesen vakvágányon van, tőlem függetlenük működik, az én javaslataimat sem hallgatták meg 2 éve sem, azóta nem kommunikálunk”
– fogalmazott Gődény György, hozzátéve: soha többé nem tervez politizálni.
Gődény György korábbi pártja, a Közös Nevező 2018-ban 153 millió forint kampánytámogatást kapott, de miután egy százalék alatt végeztek, vissza kellett volna fizetniük a pénzt. „Hogyan tudják ezt odaadni egy olyan helyzetben, ahol senki sem tudja vállalni, hogy el fogja érni ezt az 5 százalékot? Elég nonszensz az egész szituáció, ezt én nyögöm, én vagyok az, aki ezt a hátán elviszi” – fogalmazott Gődény.
A Normális Élet Pártjáról 2022-ben egyébként az derült ki, hogy jelöltjeik hamis ajánlásokat adtak le.
A Nemzeti Választási Iroda híradónknak küldött közleményében azt írta: a párt megfelelt a jelölési követelményeknek, a hatályos jogszabályok alapján egyéb szempontokat nem vizsgálhattak a döntés meghozatalakor.
A Momentum szóvívője szerint Gődény György sosem gondolta komolyan a politikát.
„A Fidesznek egy bevett módszere, hogy kamupártokat indít a választásokon, akik próbálnak zavarórepüléseket végezni annak érdekében, hogy a választókat megtévesszék és az ellenzéki szavazókat megosszák” – mondta Varsányi Áron.
Az elemző szerint a mikropártok a hatalom érdekeit szolgálják.
„2010 után bevezetődött az, hogy egy ember többet is jelölhet, ezzel teret nyitottak a kamupártoknak. A kamupártok tehát valóságos támogatás nélkül is állíthatnak jelölteket, és ha jelölteket állíthatnak, akkor listát is” – magyarázta Szentpéteri Nagy Richárd politológus.
A Transparency International igazgatója szerint az úgynevezett kamupártok jelentősége régebben nagyobb volt.
„2014-ben és 2018-ban a Transparency International Magyarország számításai szerint az adófizetőket nem kevesebb mint 7 milliárd forintos veszteség érte, mert olyan pártok indultak el a választásokon, amelyek egyébként érdemi politikai tevékenységek azon túlmenően, hogy felveszik az államtól kapott támogatást és elindulnak a választásokon, nem folytatnak”
– fogalmazott Martin József Péter.
Az EP-választásra péntek délig 25 pártot, az önkormányzati választásra pedig 234 jelölőszervezetet vettek jogerősen nyilvántartásba.