"Oldaltól függetlenül semmit nem tesznek azért, hogy ebben az országban normálisan lehessen élni" - így nyilatkozott a politikai elitről 2021-ben Gődény György. Az oltásellenességről ismert gyógyszerész már 2018-ban politikusnak állt. Túl van két parlamenti választáson, a legutóbbin a Normális Élet Pártjának volt a listavezetője. Pénteken kiderült, a formáció elindulhat a júniusi EP- és önkormányzati választáson is.

"Semmilyen kapcsolatom nincs, ez két esztendeje már teljesen vakvágányon van, tőlem függetlenük működik, az én javaslataimat sem hallgatták meg 2 éve sem, azóta nem kommunikálunk"

- fogalmazott Gődény György, hozzátéve: soha többé nem tervez politizálni.

Gődény György korábbi pártja, a Közös Nevező 2018-ban 153 millió forint kampánytámogatást kapott, de miután egy százalék alatt végeztek, vissza kellett volna fizetniük a pénzt. "Hogyan tudják ezt odaadni egy olyan helyzetben, ahol senki sem tudja vállalni, hogy el fogja érni ezt az 5 százalékot? Elég nonszensz az egész szituáció, ezt én nyögöm, én vagyok az, aki ezt a hátán elviszi" - fogalmazott Gődény.

A Normális Élet Pártjáról 2022-ben egyébként az derült ki, hogy jelöltjeik hamis ajánlásokat adtak le.

A Nemzeti Választási Iroda híradónknak küldött közleményében azt írta: a párt megfelelt a jelölési követelményeknek, a hatályos jogszabályok alapján egyéb szempontokat nem vizsgálhattak a döntés meghozatalakor.

A Momentum szóvívője szerint Gődény György sosem gondolta komolyan a politikát.

"A Fidesznek egy bevett módszere, hogy kamupártokat indít a választásokon, akik próbálnak zavarórepüléseket végezni annak érdekében, hogy a választókat megtévesszék és az ellenzéki szavazókat megosszák" - mondta Varsányi Áron.

Az elemző szerint a mikropártok a hatalom érdekeit szolgálják.

"2010 után bevezetődött az, hogy egy ember többet is jelölhet, ezzel teret nyitottak a kamupártoknak. A kamupártok tehát valóságos támogatás nélkül is állíthatnak jelölteket, és ha jelölteket állíthatnak, akkor listát is" - magyarázta Szentpéteri Nagy Richárd politológus.

A Transparency International igazgatója szerint az úgynevezett kamupártok jelentősége régebben nagyobb volt.

"2014-ben és 2018-ban a Transparency International Magyarország számításai szerint az adófizetőket nem kevesebb mint 7 milliárd forintos veszteség érte, mert olyan pártok indultak el a választásokon, amelyek egyébként érdemi politikai tevékenységek azon túlmenően, hogy felveszik az államtól kapott támogatást és elindulnak a választásokon, nem folytatnak"

- fogalmazott Martin József Péter.

Az EP-választásra péntek délig 25 pártot, az önkormányzati választásra pedig 234 jelölőszervezetet vettek jogerősen nyilvántartásba.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Itthon

Kamupártot vettek nyilvántartásba a 2024-es önkormányzati és EP-választásokra?

kapcsolódó cikkeink