Benedek Miklós januárban hunyt el, a gyakorlat szerint pedig a temetést követően szinte azonnal megválasztják a Nemzet Színészét az elhunyt tag helyére. Ez azonban még nem történt meg, sőt, a szavazást sem írták ki. Csák János kulturális és innovációs miniszter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában ezzel kapcsolatban azt mondta: ez a kormány hisz az autonómiában, a Nemzet Színésze díjat tíz olyan ember adja, akik maguk is a díj tulajdonosai, ebbe a kormány soha nem szólt bele, hogy kit választanak és mikor, az az ő dolguk.
Központosítás?
Az Index birtokába jutott a készülő új, átfogó kulturális törvény tervezete, amely alapján totális központosítás és egységesítés jöhet a kulturális életben: a vármegyei hatókörű városi színházak a Nemzeti Színház, a zenekarok a Nemzeti Filharmonikusok, az alkotóművészek a Petőfi Kulturális Ügynökség alá kerülhetnek. Ebben a tervezetben még nem szerepel a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ, csak annyi, hogy a vármegyei hatókörű városi múzeumok a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartoznak.
Csák János a műsorban ezzel kapcsolatban azt mondta, ő az üzleti világból érkezett, ahol a legfontosabb, hogy bár éles helyzet van, meg kell próbálni konszenzusra jutni. Vannak olyan területek a kultúrában, ahol semmilyen szabályozás nincs, a kormány szándéka, hogy legyen egy egységes, átlátható, arányos kulturális törvény.
A kormányzatnál számos tervezet van, most a miniszter a különböző szakmai szervezetekkel egyeztet, mint mondta, az a feladata, hogy mindenkivel megbeszélje, mi az a szabályozási keret, amiben együtt tudnának működni.
Ami az Indexen megjelent, az egy régebbi tervezet – szögezte le. Nemrég leült hét színházigazgatóval – Vidnyánszki Attilával, Eperjes Károllyal, Máté Gáborral, Rudolf Péterrel, Nagy Viktorral, Tompa Gáborral és Kováts Adéllal – ahol szerinte az volt a cél, hogy mindenki fejtse ki az álláspontját, nagyon nyílt beszélgetés volt. Mint fogalmazott, az ő felelőssége, hogy milyen konklúziókat von le, úgy látja, amikor eljut oda a kulturális törvény tervezete, hogy újra lehet beszélgetni róla, akkor újra meg fogja őket kérdezni. Egy szervezet úgy működik, hogy vannak tervezetek, ezen észérvekkel lehet változtatni – hangsúlyozta.
Csák János azt mondta, hamis az az információ, hogy a vidéki színházak Vidnyánszky Attila alá, a zenekarok pedig a Nemzeti Filharmonikusok alá kerülnének.
A független alkotóközösségekkel kapcsolatban azt mondta, a magyar állam a GDP egy százalékát költi kultúrára, ennek egy része a fenntartásra megy, másik része projektalapú. Amikor ő miniszter lett, azt találta, hogy a források egy része úgy volt elosztva, aminek ő nem látta értelmét – megnézte például, hogy Budapesten szűkült-e a független színházak kínálata, és azt találta, hogy nem, aminek örül, és szerinte ez azt jelenti, hogy mecénások léptek be.
Zeneakadémia, Operaház
Mi is beszámoltunk róla, hogy a Zeneakadémia rektorhelyettese nemrég közleményben tudatta, hogy felkészült szakembereik sora hagyja el a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet a kancellár vezetési stílusa miatt. A miniszter most azt mondta: a Zeneakadémián a szenátus tavaly egy ultimátumot intézett a kormányzathoz, azt mondták, gyakorlatilag ne legyen verseny, nekik van egy jelöltjük, aki meg jelentkezett, azt „rágalmakkal” illették, ezt Csák János tudomásul vette, de hozzátette, hogy vannak követelmények, ezért azt kérte, „a szenátus mutassa meg, mit tud”. A Zeneakadémia költségvetése 20 százalékkal emelkedett, és még kapnak rezsikompenzációt is, de a 62 egyetemünkön egyetlen helyen sincs az, hogy a kancellárt vonnánk felelősségre az egyetem teljesítménye miatt – fogalmazott.
Mint mondta, a problémát meg kell oldani, megadta a megbízott rektornak az esélyt, hogy mutassák meg, mit tudnak, reméli, hogy ki tudják hozni az eredményt.
Az Operaházban kialakult bérfeszültséggel kapcsolatban azt mondta, az operában a dolgozók a felső szintjét kapták meg annak a fizetésnek, amiről korábban a minimálbér és a bérminimum alapján megegyezés született. Irreális az a követelés, amikkel előálltak, különösen, ha megnézzük, hogy az elmúlt években a kormányzat rengeteg pénzt szánt rá, hogy a komolyzenei szférában biztonságosabbá tegye a zenészek helyzetét.
Ezek a zenészek ma alkalmazásban vannak, de nincs olyan kitétel a szerződésben, hogy ne tudnának máshol játszani – szögezte le.
Az érdekvédelmi szervezetek tavaly júniusban fogalmazták meg a követeléseiket: 30 százalékos béremelést, a kollektív szerződés megkötését és a társulati tagokkal való tisztességes bánásmódot kértek. A Magyar Állami Operaház két szakszervezetének tagjai március 19-én sztrájkba kezdtek, egészen addig, amíg az Opera vezetése meg nem állapodik velük az idei béremelésről és a kollektív szerződésről.
Fenntartóváltás?
Csák János a szakképző intézmények esetleges fenntartóváltásával kapcsolatban azt mondta, „kinyitották a kaput”, mert az egyetemekről olyan jelzések érkeztek, hogy az oda érkező fiatalok tudása nem mindig üti meg a mércét. Szerinte sokan csinálnak már most középiskolai programokat, ennek természetes folyománya, hogy olyan iskolákkal kapcsolatban, ahol az egyes egyetemek oktatói tanítanak, legyen valamilyen együttműködés.